Orosz rakéták csapódtak egy ukrán szállodába

Két orosz rakéta csapódott be szerda este egy szállodába az északkelet-ukrajnai Harkivban, tizenegy ember, köztük török újságírók sebesültek meg – közölte Ihor Tyerehov, a város polgármestere.

Az egyik sebesült nagyon súlyos állapotban van – írta a városvezető a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. „Török újságírók is vannak az áldozatok között” – írta. Több más épület, köztük két lakóház, és autók is megrongálódtak a csapásban – tette hozzá.

Olekszandr Filcsakov, a harkivi ügyészség vezetője a Telegramra feltett videóban elmondta, hogy 23 vendég és nyolc alkalmazott tartózkodott a szállodában, amikor a rakéták becsapódtak.

Oleh Szinegubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője szerint a két orosz Sz-300-as típusú rakéta – helyi idő szerint – 22 óra 30 perc körül csapódott be a Kijevszkij kerületben található szállodába. A tizenegy sebesült közül kilencet kórházba szállítottak, kettőt pedig a helyszínen elláttak – tette hozzá a Telegramon. Szólt arról is, hogy a legsúlyosabb sérült egy 35 éves férfi volt. A többi sérült három 31 és 38 év közötti férfi és hét 23 és 71 év közötti nő.

Volodimir Tyimosko harkivi rendőrfőnök a Szuszpilne közszolgálati televíziónak azt mondta: „Katonák soha nem szálltak meg ebben a szállodában, és ezt szinte mindenki tudja Harkivban. Újságírók használták”.

Mihajlo Bebesko, a szálloda vendége ugyanebben a műsorban hangsúlyozta, hogy a rakéta becsapódása előtt nem hallott légiriadóra figyelmeztető jelzést. „A fürdőszobában voltam, és ez mentett meg. Elestem, beütöttem a fejem, majd a földön feküdtem”. Hozzátette: „A második robbanással az összes ajtó kirepült, és még szerencse, hogy a földön voltam”.

Az orosz határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa rendszeresen támadások célpontja.

Az interneten közzétett képeken az volt látható, hogy az épület sok ablaka betört, az erkélyek leomlottak, és az utcán nagy törmelékhalmok hevertek. A mentőcsapatok a homlokzaton tátongó lyukakon keresztül utat törtek maguknak, hogy átvizsgálják a romokat.

A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára – közölte a brüsszeli székhelyű testület szerdán.

A NATO-Ukrajna Tanács szerdai nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a felek egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy a szövetségesek támogassák Ukrajna szabadságharcát és az önvédelemhez való jogát – olvasható a testület által kiadott sajtóközleményben.

A közlemény szerint az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett a harctéren, visszaszerezte az Oroszország által elfoglalt terület 50 százalékát. „Mindeközben Oroszország politikai befolyását veszti a külföldön, több mint 300 ezer orosz katona halt meg a fronton, az orosz haderő jelentősen gyengült, továbbá az orosz gazdaság is nyomás alatt áll. E kudarcok ellenére Moszkva céljai nem változtak: Vlagyimir Putyin elnök háborús gazdaságot üzemeltet, fokozza a fegyvergyártást, és a téli hideget fegyverként használja” – írták.

A NATO közlése szerint a szövetségesek is elítélték az Ukrajna elleni orosz légicsapásokat és a ballisztikus rakéták, valamint drónok telepítését Észak-Koreából és Iránból.

„Egy év leforgása alatt Putyin másodszor is tömeges légicsapásokkal próbálja meg kifárasztani Ukrajnát, de nem fog sikerrel járni. Oroszország kegyetlen kampánya csak erősíti Ukrajna elszántságát” – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Hozzátette: „miközben Moszkva fokozza az ukrán városok és civilek elleni csapásait, a NATO-szövetségesek megerősítik Ukrajna légvédelmét. Továbbra is kitartunk a bátor ukránok mellett, akik visszavágnak Oroszország agresszív támadásainak.”

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem éri be azzal, amit eddig tett, és nem szándékozik véget vetni az Ukrajnában zajló háborúnak.

Erről Zelenszkij szerdán Vilniusban beszélt újságíróknak, miután megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel. Az ukrán államfő szerint országa partnerei nem követelik Kijevtől a háború befagyasztását. „Semmiféle nyomás nincs a partnerek részéről védekezésünk beszüntetésére és a konfliktus befagyasztására, legalábbis egyelőre. Különböző hangok, viták vannak erről, hallottam, olvastam ilyeneket a médiában, és ismerem őket. Úgy gondolom, hogy partnereink arra még nem állnak készen, hogy megfelelő jelzéseket adjanak nekünk. Én legalábbis személyesen nem hallottam ilyeneket. Zelenszkij meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a partnerországok bizonytalankodásai az Ukrajnának nyújtandó segítségek tekintetében az agresszió folytatására ösztönzik Oroszország elnökét. Úgy fogalmazott: Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát. ”Ezután Litvánia, Lettország, Észtország, Moldova lehet a következő, ha Ukrajna nem éli túl„ – tette hozzá.

Az elnök kitért arra, hogy Ukrajna jelenleg hiányt szenved korszerű légvédelmi rendszerekben. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország december utolsó és január első napjaiban polgári infrastrukturális létesítményekre mért mintegy ötszáz csapást rakétákkal és drónokkal. ”Ezeknek átlagosan 70 százalékát tudtuk megsemmisíteni. Sajnos, embereket vesztettünk„ – mutatott rá. Közölte, hogy Ukrajnában a drónok elleni küzdelemre és saját drónok gyártására összpontosítanak.

Zelenszkij kitért arra, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozójától védelmi és politikai döntéseket vár, különös tekintettel Ukrajna légvédelmének megerősítésére. ”Két konkrét dolgot szeretnék kapni: egy védelmi és egy politikai döntést. Ami a védelmet illeti, a lényeg Ukrajna légvédelmének megerősítése. Nagy szükségünk van olyan légvédelmi rendszerekre és rakétákra, amelyek hatékonyak az orosz ballisztikus fegyverekkel szemben„ – magyarázta. A politikai döntés tekintetében az elnök szeretné, ha Ukrajna közelebb kerülne egy lépéssel a NATO-tagsághoz.

A litván elnök szerint az lenne a washingtoni csúcs sikere, ha a vilniusi csúcson született határozatkora építve megtennék a következő lépést. Míg a vilniusi csúcs előtt még voltak kétségek, hogy Ukrajna tagja lesz-e a NATO-nak, a csúcs után viszont már az a kérdés vált időszerűvé, hogy pontosan mikor lesz a szövetség tagja” – fejtette ki. Nauseda hozzáfűzte egyúttal, hogy a washingtoni csúcstalálkozó előtt Ukrajnának az éves nemzeti program végrehajtására kell összpontosítania.

A radarokat is kikerülő, irányított, nagy hatótávolságú légibombát fejlesztettek ki az oroszok. A sorozatgyártás a közeljövőben megindulhat, ez pedig komoly hatást gyakorolhat akár a háború menetére is. A bomba további érdekessége, hogy úgynevezett kazettás, különösen pusztító robbanófejjel is lehet szerelni. A kazettás bombákat, amelyeket a második világháború idején fejlesztettek ki és vetettek be először, a világ legtöbb országa betiltotta annak civilekre gyakorolt hatása miatt.

Oroszország nemsokára megkezdi új típusú, nagyobb hatótávolságú (kazettás) bombája sorozatgyártását, amely az oroszok állítása szerint képes kikerülni a radarokat, és a zavarókészülékek sem térítik le pályájáról – írja a Sky News.

A Drel nevű bomba önállóan siklik a célpont felé, vagyis nagyobb távolságból is fel lehet lőni – idézte a Rosztyek állami hadiipari vállalat szóvivőjét a TASZSZ orosz hírügynökség, hozzátéve, hogy

az eszközt elsősorban páncélozott járművek, földi radarállomások, irányítóközpontok és légvédelmi rakétarendszerek megsemmisítésére tervezték, és képes akár kazettás robbanófejet is célba juttatni.

Katonai elemzők szerint a Drel valóban észlelhetetlen a légvédelmi radarok és a különböző zavaróberendezések számára, ami nagyban megnehezíti kiiktatását.

A kazettás bombák használatát több mint száz ország tiltja, ugyanis az kifejezetten egy élőerő ellen kifejlesztett fegyver, amit gyakran vetnek be a civil lakosság ellen, ráadásul fel nem robbant részei még hosszú ideig, akár évtizedekig is veszélyt jelenthetnek.

Az oroszok a háború kezdete óta több alkalommal is bevetettek kazettás bombát, tavaly pedig Ukrajna is kapott az Egyesült Államoktól egy nagyobb katonai csomag részeként. Az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország egyébként nem csatlakozott azon országokhoz, amelyek betiltották a kazettás bombák használatát.