Négyszer annyi migráns érkezett Spanyolországba

Csaknem megnégyszereződött a Spanyolországba bárkákon érkező illegális bevándorlók száma január első felében a múlt év hasonló időszakához képest – derült ki a spanyol belügyminisztérium kedden közzétett adataiból.

A migránsok zöme – 95 százaléka – az északnyugat-afrikai partoktól mintegy 100 kilométerre található Kanári-szigeteken érte el Spanyolország területét. A maradék 5 százalék a Baleár-szigeteken, illetve a spanyol szárazföldön érte el az EU területét.

Összesen 3658 – tengeri úton érkezett – menedékkérőt regisztráltak január elseje és 15. között, míg 2023 azonos időszakában 921-et. A bárkák száma nem változott jelentősen, 80-ra emelkedett 65-ről, ami még zsúfoltabb és így veszélyesebb tengeri átkeléseket feltételez.

Tavaly rekord számú migráns érkezett Spanyolországba, különösen a Kanári-szigetekre, ahol 39 910 érkezést jegyeztek fel 2023-ban.

A Caminando Fronteras jogvédő szervezet szerint tavaly 6618 migráns vesztette életét útban Spanyolország felé. A legtöbb ember életét az Atlanti-óceánon át a Kanári-szigetekre vezető útvonal követelte.

A spanyol kormány tavaly erősítette kapcsolatait egyebek között olyan nyugat-afrikai országokkal, mint Szenegál, illetve Mauritánia, hogy gátat szabjon a migrációs hullámnak.

A madridi vezetés ennek ellenére további szálláshelyek kialakítására kényszerült a nagy számban érkező menedékkérők számára kaszárnyákban, szállodákban, panziókban.

Horvátország, Olaszország és Szlovénia a rendőrségek és a belügyminisztériumok együttműködését kiterjeszti a nyugat-balkáni országokra az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása érdekében – jelentette be a három ország belügyminisztere kedden az isztriai Buzetben, közös sajtótájékoztatón.

„Egyikünk sem gondolja azt, hogy egyedül meg tudja oldani a problémát” – jelentette ki Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter, megjegyezve, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal a bűnözők számára is vonzó, ezért a határok ellenőrzése a terrorveszély miatt is fontos.

Szlovénia október 21-én állította vissza az ideiglenes ellenőrzést a Horvátországgal és a Magyarországgal közös határán, miután Olaszország az európai és a közel-keleti helyzet megváltozására hivatkozva, biztonsági okokból hasonló intézkedést vezetett be Szlovéniával közös határán.

A három tárcavezető ezt követően először november elején találkozott Triesztben, és a nyugat-balkáni migránsútvonalon található határok őrizetében szorosabb együttműködésről állapodott meg.

A keddi isztriai találkozón arra a következtetésre jutottak, hogy a három ország rendőrségének eddigi közös fellépése eredményes volt, és a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása nem okozott torlódást az utakon, amit adatokkal alátámasztottak.

Piantedosi rámutatott, hogy az október 21-e óta eltelt időszakban az olasz rendőrök 60 ezer embert és 96 ezer járművet ellenőriztek, valamint ezerhatszáz illegális bevándorlót tartóztattak fel, akik közül kilencszázat visszaküldtek abba az országba, ahonnan közvetlenül érkeztek.

Ezenkívül mintegy hetven olyan embert állítottak meg, akik közül ötven gyaníthatóan embercsempész volt, néhányukat pedig már korábbról ismerte a rendőrség terrorizmussal kapcsolatos tevékenységük miatt – mondta.

Bostjan Poklukar szlovén belügyminiszter szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonal továbbra is aktív, ezért horvát és olasz kollégájával megállapodtak abban, hogy az együttműködést ki kell terjeszteni azokra az országokra, ahonnan a migránsok közvetlenül érkeznek.

Szlovéniában tavaly 60 587 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, ami csaknem kétszerese az előző évben regisztrált 32 024 illegális határátlépőnek. „Ez nagy szám Szlovénia méretéhez képest” – mondta a tárcavezető.

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter szerint Olaszország, Szlovénia és Horvátország állampolgárai nem érezték meg oly mértékben a határellenőrzés szigorítását, hogy az zavarta volna őket szabad mozgásukban, különösen igaz ez a határ menti területeken. Hozzátette:

Horvátországban, csak ebben az évben 90 embercsempészt tartóztattak le a hatóságok.

A horvát tárcavezető jelezte továbbá: a nyugat-balkáni országokkal való együttműködést a következő, március 20-21-i találkozón, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban erősítik meg, és ezen már részt vesznek az újonnan meghívandó országok belügyminiszterei is, de hogy mely országok ezek pontosan, azt nem közölték.

A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Boszniába, onnan Horvátország, majd Szlovénia felé folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába mennek tovább.

Magyarország számít Ausztria támogatására az illegális migráció elleni küzdelemben és a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának felgyorsításában – közölte az M1 délutáni Híradójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bécsből, miután osztrák kollégájával tárgyalt.

Szijjártó Péter az Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően elmondta, hogy megkezdte a 2024 második félévi, soros magyar EU-elnökség sikerét biztosító konzultációkat.

Azért Bécsben indult ez a konzultációsorozat, mert Ausztria támogatására nagy mértékben lehet számítani a magyar elnökség és a magyar nemzeti érdek szempontjából két lényeges célkitűzésben: az illegális migrációval szembeni küzdelemben és az EU bővítésének felgyorsításában a Nyugat-Balkán irányába – tette hozzá.

Az illegális migrációról szólva kiemelte: Ausztria is azon uniós országok közé tartozik, amelyek világosan beszélnek és fellépnek azzal szemben.

„Így vagyunk ezzel mi, magyarok is. Világossá tettük már számtalan alkalommal: Brüsszelben éles politikai váltásra van szükség, hogy az Európai Unió ne vonzza, hanem megállítsa az illegális migránsokat” – fogalmazott.

Emlékeztetett: Magyarország sok tapasztalatot szerzett ebben, miközben a saját és egyben az EU déli határát védte. Ha nem költött volna erre az ország eurómilliárdokat, a magyar határon megállított, sok 100 ezer illegális migráns mind itt élne Európában, tovább rontva a biztonságot, növelve a terrorfenyegetettséget, súlyosbítva a kettős társadalmak kialakulásának veszélyét.

Magyarország célja, hogy az európai szabályozás végre tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, amely szerint a menekültek az első biztonságos országban tartózkodhatnak átmenetileg – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter felidézte:

Magyarország első biztonságos országként mindenkit beenged, aki Ukrajnából a háború elől menekül, ugyanakkor akik délről, nagyon messziről érkeznek, azoknak nincs joguk belépni, hiszen legalább 3-5 biztonságos országon haladtak keresztül.

Csak a magyarok jogosultak dönteni arról, kit engednek be és kivel hajlandók együtt élni – emelte ki. Hozzátette, éles politikai változást kell elérni Brüsszelben, hogy az EU ne a problémát importálja, hanem segítsen megoldani a távoli problémákat.

Példaként említette, hogy Afrika lakossága rendkívül gyorsan nő, ezért Európának nem az áttelepülésre kell inspirálnia az afrikaiakat, hanem beruházásokkal, fejlesztésekkel, képzésekkel segíteni őket a maradásban. Magyarország ezt meg is teszi, több 10 millió dollárral támogatva az afrikai országok fejlesztését, sok ezer afrikai diáknak adva ösztöndíjat – jegyezte meg.

Az EU nyugat-balkáni irányú bővítéséről szólva kiemelte: az EU-nak új lendület kell, ezt pedig a nyugat-balkáni országok tudják hozni. Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van ezen országok belépésére, mint azoknak az uniós tagságra, ezért fel kell gyorsítani a csatlakozás ütemét; ez a soros magyar EU-elnökség egyik célja – fejtette ki.

Szijjártó Péter elmondása szerint Alexander Schallenberggel tárgyaltak kétoldalú kérdésekről is.

Ausztria megbízható, kiszámítható és korrekt tranzitpartnere Magyarországnak az energiaellátás tekintetében, az éves magyar gázfogyasztás több mint 20 százaléka Ausztrián keresztül érkezik – közölte, hozzátéve: Ausztria és Magyarország is gyakorlati, nem pedig ideológiai kérdésként áll az energiaellátáshoz.

Szijjártó Péter biztosította osztrák kollégáját arról is, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ausztria tagjelöltségét az ENSZ Biztonsági Tanácsába a 2027-28-as időszakra.

Beszámolója szerint találkozott az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkárával és azokkal az FPÖ-s politikusokkal is, akik a bécsi parlamentben a magyar-osztrák baráti társaság tagjai, a