Nagymértékben nőtt az Európába érkező migránsok száma

Tavaly 17 százalékkal nőtt az Európába irányuló migráció az előző évhez képest, és mintegy 380 ezren próbáltak illegálisan belépni az unió területére. A tengeri és a balkáni útvonalakon szintén érezhető a nyomás erősödése – erről beszélt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken Athénban egyeztetett görög kollégájával, és egyetértettek abban, hogy kulcsfontosságú az Európai Unió külső határának megvédése.

Tavaly nőtt migrációs nyomás a spanyol partoknál. A belügyminisztérium adatai szerint január első felében mintegy 3700 illegális bevándorló jött az országba a tengeren keresztül. 2023 pedig rekord év volt, csaknem 40 ezer migráns érkezett a Kanári szigetekre.

A görögországi Leszbosz szigeténél a parti őrség 18 migránst emelt ki a vízből. A többiek eltűntek, a migránsok szerint összesen 36-an voltak.

Görögország 2015-ben a migránsválság frontvonalában volt.

Akkor több mint egymillió, főként szíriai menekült érkezett az országba. Bár az elmúlt években jelentősen csökkent a nyomás, most újra emelkednek a számok. Szijjártó Péter pénteken beszélt arról Athénban, hogy újabb migrációs útvonalak rajzolódnak ki Délkelet-Európában.

„Ezen belül is Görögországba irányuló migráció tekintetében, Görögország is növekedő illegális migrációs nyomással szembesül, új migrációs útvonalakkal szembesül, ez pedig megnöveli annak jelentőségét, hogy Magyarország az EU soros elnökségi féléve során a lehető leghatározottabban lépjen fel az illegális migrációval szemben” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatai szerint 2016 óta nem érkezett annyi illegális bevándorló az Európai Unióba, mint tavaly.

2023-ban 17 százalékkal nőtt az Európába irányuló migráció az előző évhez képest, mintegy 380 ezren próbáltak illegálisan belépni az unió területére.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en arról beszélt:

Brüsszel továbbra is a migránsok betelepítését erőlteti, azzal az indokkal, hogy azok politikai menekültek.

Miközben jól látszik: Szerbiában, és a magyar határon is folyamatosan fegyverekkel támadják az egyenruhásokat.

„Migránstáborokat akarnak a határok közelében létrehozni, és az a helyzet állna elő, hogy mindenkit be kellene engedni magyar területre és itt elbírálni a kérelmüket. Ellehet képzelni, hogy aki először rálő a magyar rendőrökre a túloldalról, ami több százszor következett be a tavalyi esztendőben, majd leteszi a géppisztolyt, átmászik a kerítésen és azt mondja, hogy én politikai menekültjogot kérek, akkor bekellene, hogy engedjük. Érhető és érezhető ennek az abszurdsága” – mondta miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György kiemelte:

a nemzeti konzultációban az emberek az illegális bevándorlásról is elmondták véleményüket, így a kormány egy határozott állásponttal fog tovább küzdeni a magyar emberek védelme érdekében.

Tavaly a migrációs nyomás a spanyol, az olasz és a balkáni útvonalon is nőtt. A harmadik negyedévben Magyarország déli határainál szerb oldalon már afgán bűnbandák uraltak egyes területeket. A helyzet egyre rosszabb, egyre több az erőszakos, fegyveres cselekmény, tavaly több száz alkalommal lőttek rá magyar rendőrökre is – ismertette.

Eközben az EU migránspaktumot fogadott el, kvótákat írnak elő, melyeket a „brüsszeli központból” határoznak meg, a menedékkérelmeket pedig az eddigi magyar gyakorlattal ellentétben már nem az EU területén kívül kell elbírálni, így migráns táborok jöhetnek létre az unión belül is

– mondta Bakondi György.

Az EU szerint amíg Magyarország nem változtat migrációs politikáján és gyermekeket védő szabályain, addig nem juthat hozzá a neki járó uniós finanszírozáshoz. Ez politikai zsarolás – szögezte le Bakondi György.

A magyar kormány szerint ugyanakkor az a legjobb, ha a fontos ügyekben megkérdezik a magyar embereket. Ez történt a legutóbbi nemzeti konzultáción is, amelyen másfél millió ember mondta el véleményét. Ez támogatást nyújt a magyar kormánynak, hogy sikeresen harcoljon a magyar emberek biztonságáért – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Csaknem megnégyszereződött a Spanyolországba bárkákon érkező illegális bevándorlók száma január első felében a múlt év hasonló időszakához képest – derült ki a spanyol belügyminisztérium kedden közzétett adataiból.

A migránsok zöme – 95 százaléka – az északnyugat-afrikai partoktól mintegy 100 kilométerre található Kanári-szigeteken érte el Spanyolország területét. A maradék 5 százalék a Baleár-szigeteken, illetve a spanyol szárazföldön érte el az EU területét.

Összesen 3658 – tengeri úton érkezett – menedékkérőt regisztráltak január elseje és 15. között, míg 2023 azonos időszakában 921-et. A bárkák száma nem változott jelentősen, 80-ra emelkedett 65-ről, ami még zsúfoltabb és így veszélyesebb tengeri átkeléseket feltételez.

Tavaly rekord számú migráns érkezett Spanyolországba, különösen a Kanári-szigetekre, ahol 39 910 érkezést jegyeztek fel 2023-ban.

A Caminando Fronteras jogvédő szervezet szerint tavaly 6618 migráns vesztette életét útban Spanyolország felé. A legtöbb ember életét az Atlanti-óceánon át a Kanári-szigetekre vezető útvonal követelte.

A spanyol kormány tavaly erősítette kapcsolatait egyebek között olyan nyugat-afrikai országokkal, mint Szenegál, illetve Mauritánia, hogy gátat szabjon a migrációs hullámnak.

A madridi vezetés ennek ellenére további szálláshelyek kialakítására kényszerült a nagy számban érkező menedékkérők számára kaszárnyákban, szállodákban, panziókban.

Gyorsabban kaphatnak német állampolgárságot a migránsok Németországban. Elfogadták ugyanis az állampolgársági törvény reformját, amely várhatóan áprilisban lép életbe.

Eszerint a korábbi 8 év helyett, már 5 év Németországban tartózkodás után megkaphatják a migránsok az állampolgárságot. Sőt, ha valaki hajlandó dolgozni és megtanulni a német nyelvet, akkor már 3 év után német állampolgárságot szerezhet.

„Lehetővé teszik a kettős állampolgárságot is, korábban erre nem volt lehetőség, tehát például, hogy ha egy gyermek itt születik Németországban, és legalább az egyik szülője a korábbi 8 év helyett legalább 5 éve itt tartózkodik Németországban, akkor a gyermek automatikusan német állampolgárrá is válhat, a kormányzópártok támogatták, illetőleg szavazták meg ezt a módosítást, hiszen ők úgy vélik, hogy ez egy lényeges lépés abba az irányba, hogy Németország színes társadalommá alakuljék” – mondta Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.

Németország szövetségi parlamentjének alsóháza, a Bundestag csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az elutasított menedékkérők gyorsabb kitoloncolását.

A törvényjavaslat – amely az országban illegálisan tartózkodó migránsok kitoloncolási szabályain szigorít –  hosszabb ideig tartó előzetes letartóztatást ír elő, hogy a hatóságok több időt kapjanak az eljárás befejezésére, mielőtt szabadon engednének egy migránst.

Ennek értelmében a kitoloncolást megelőző őrizet törvényes maximális időtartamát 10 napról 28 napra növelik.

Továbbá a hatóságoknak több jogosítványuk lesz a házkutatások lefolytatása során, például mostantól nemcsak a kitoloncolandó személy szobájába, hanem a közös szálláshelyek szobáiba is beléphetnek. Ez ugyanis eddig a hatóságok számára gyakori akadály volt a sikertelen kitoloncolások előtt, mivel nem sikerült megtalálni az érintetteket.

A migránsok együttműködésének hiánya – akik sok esetben nem kívánnak személyazonosító iratokat bemutatni, mert tudják, hogy ez megnehezítheti kitoloncolásukat – szintén késleltetheti vagy meghiúsíthatja a visszatoloncolást.

Nancy Faeser német belügyminiszter – aki kiállt a Bundestag csütörtöki vitáján a törvényjavaslat mellett – szerint a tartózkodási joggal nem rendelkezőknek „gyorsabban el kell hagyniuk az országot”.

„Biztosítani fogjuk, hogy a tartózkodási joggal nem rendelkezőknek gyorsabban kelljen elhagyniuk hazánkat” – fogalmazott Faeser.

A rendelkezések értelmében a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező migránsokat a szövetségi államok „gyorsabban és hatékonyabban” el tudnák távolítani – mondta a miniszter.

Faeser kijelentette, hogy a külföldi bűnözőket és azokat, akikről kiderült, hogy veszélyt jelentenek, következetesen ki kell toloncolni.

A törvény emellett segítené a hatóságokat a szervezett bűnözés és különösen az emberkereskedelem elleni küzdelemben, és ezen a területen a büntetési tételek minimumát és maximumát is megemelnék.

Faeser arra számít, hogy a törvény az idén „jelentős számú” kitoloncolást fog eredményezni.

A migránsokat hajóztató NGO felháborodott

A jogszabály felbőszítette a jogvédő csoportokat, ezért több NGO, köztük az SOS Humanity non-profit szervezet – amely a migránsok tengeri mentését intézi– csütörtök reggelre tüntetést szervezett a Bundestag előtt.

A demonstráción

arra szólították fel a törvényhozókat, hogy utasítsák el a módosítást, ugyanis szerintük az túl szigorú lenne az NGO-kal és a migránsokkal szemben is.

A szervezet szerint a német kormány „megszegte a koalíciós megállapodásban tett ígéretét, miszerint nem akadályozza a polgári keresést és mentést”, és bizonyos körülmények között az új törvény azt jelentheti, hogy a non-profit szervezetek önkéntesei börtönbüntetésre is számíthatnak.