Miről szól az új év magyar költségvetése?

Az idei év pénzügyi kereteit meghatározó büdzsét még júliusban fogadta el az Országgyűlés. Összegzés készített a Magyar Nemzet a költségvetés fontosabb irányzatairól.

Az új esztendővel hatályba lépett a 2024-es költségvetés, amelyet a kormány a védelem költségvetésének nevezett el. Az instabil világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az elhúzódó háború negatív hatásai Magyarországot is kihívások elé állították. Az eddig elért eredményeket nem szabad veszni hagyni, ezért olyan költségvetésre volt szükség, amely garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát. Megvédi a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és továbbra is fenntartja az Európában egyedülálló rezsivédelmi rendszert.

A költségvetési törvényt július 7-én fogadta el az Országgyűlés 121 igen és 44 nem szavazattal. Ennek része a többi között a Honvédelmi alap, amely megteremti a terület fejlesztéseinek forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. 

Ahogy már többször jeleztük, a kormány kiemelt célja, hogy hazánkban a háborús idők ellenére is folytatódjon a gazdasági növekedés. Ennek mértéke a jelenlegi várakozások szerint négy százalék körüli lehet. A kormány fenntartja azt a célját is, hogy megőrzi az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát. Így ebben az évben 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, valamint azzal, hogy az államadósság 66,7 százalékra csökken. A brüsszeli szankciók miatt megugrott infláció mértéke tovább zsugorodhat, éves szinten hatszázalékos szinttel kalkulál a büdzsé. Mindezek mellett ebben az évben is megmaradt a Rezsivédelmi alap, amely védelmet nyújt a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével szemben. Ezzel segíti az állam a magyar családok és vállalatok anyagi biztonságát és energiaellátását. A Rezsivédelmi alap forrásai az idén meghaladják az 1340 milliárd forintot.

2024-ben a legtöbb ágazat több forrásból gazdálkodhat, mint az előző évben. Megmaradtak a családtámogatások, továbbra is él a családi adórendszer az adókedvezményekkel együtt. Jelentősen több forrás jut az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, valamint a béremelések forrásai is rendelkezésre állnak a büdzsében. Az inflációkövető nyugdíjemelés, valamint a 2022-ben visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj forrásai is rendelkezésre állnak. 

Ha a gazdasági növekedés várható mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás egyenlegcélja teljesül, a nyugdíjasokat novemberben a havi járandóságuk mellett nyugdíjprémium illeti meg. A nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátásban részesülők – a kormány külön döntése alapján – a nyugdíjprémiummal megegyező módon számított egyszeri juttatást kapnak. Az állam az elmúlt években – a gazdasági növekedésnek köszönhetően – már öt alkalommal fizetett eddig nyugdíjprémiumot és egyszeri juttatást. A kormány az idei négyszázalékos GDP-növekedéssel számolva 20,5 milliárd forintot helyezett céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére. Azokat az idős embereket is támogatja az állam, akik elérték a nyugdíjjogosultságukat, de továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2024-ben is fenntartja a kormány a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulásiadó- és járulékmentességét. 

Lapunk beszámolt arról az idetartozó hírről is, hogy a múlt hónap elején költségvetési munkacsoportot hozott létre a kormány Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével. A munkacsoport feladata a költségvetés egyensúlyának szigorú védelme. A fegyelmezett gazdálkodás érdekében a testületet vezető pénzügyminiszter erős jogkört kap, akár vétójoggal is élhet. A munkacsoport jóváhagyása nélkül semmilyen javaslat nem kerülhet a kormány elé.

Nem változik semmi azzal, hogy a kormányzat működésében átnevezték a családügyi kabinetet, hiszen a családtámogatásokat érintő legfontosabb kérdések eddig is minden fórumon megfordultak a kormányon belül – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott év végi interjúban Hornung Ágnes. A családügyi államtitkárt, aki nemrég tette le országgyűlési képviselői esküjét, arról is kérdezték, hogy mit jelent a családtámogatási rendszer negyedik pilléreként megjelölt testi-lelki egészség védelme a gyakorlatban.

– Sok minden változott egy évvel ezelőtthöz képest, amikor az év utolsó napjaiban jelentette be a kormány, hogy szja-mentességet kapnak a harminc év alatti édesanyák. Azóta ön amellett, hogy államtitkár, immáron országgyűlési képviselő is, ezzel is tovább erősödik a családügy? 

– Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a családügyi területet a jövőben az Országgyűlésben is képviselhetem, ezért vállaltam el a felkérést. A családpolitika a kormány számára nemzetstratégiai terület, és ez nem változik a jövőben sem. A háború, a szank­ciós energia- és gazdasági válsággal járó rendkívüli kiadások miatt azonban át kell ütemezni terveket, ezzel együtt a háborús időkben is megvédjük és bővítjük a családtámogatásokat. 

– Kívülről pedig úgy tűnik, hogy a családügy visszaszorul a kormányon belül, hiszen az elmúlt hetekben megszűnt a családügyi kabinet, a jövőben csak stratégiai kabinetnek hívják a kormány működésében fontos szerepet betöltő fórumot. Erre miért volt szükség? 

– Az elnevezés változott meg, ez nem jelenti azt, hogy a téma veszített volna a prioritásából vagy erodálódott volna. Ugyanúgy, mint eddig, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti ezt a testületet, amelyben minden érdekelt tárca képviselteti magát. 

– Ön jelentkezett parlamenti képviselőnek? 

– Nem, felkértek rá, ami elismerés a családügynek is. De a lényegre visszatérve: a családpolitika stratégiai terület, így nem változott érdemben a kormány hozzáállása ezen a téren. 

Miniszterelnök úr arról beszélt néhány nappal ezelőtt, hogy a nagy küzdelmek éve után jövőre a kormány célja kiemelten a családokat helyezni a középpontba. 

– Nemrég a parlamentben döntöttek arról, hogy az illetékmentesség a csok plusz esetében is segíti majd a családokat. Várhatók még módosítások, mielőtt elérhetővé válik az új konstrukció? 

– Mindent a közvélemény elé tártunk, amit az új támogatási rendszerről tudni kell. 

Azaz ha az első közös lakásukat vásárolják meg, nagyobb ingatlanba költözik a család vagy ha bővíteni kívánják otthonukat. Az a lényeg, hogy hány gyermekessé válik a család az új gyermek érkezésével: ha egygyermekessé, akkor 15, ha kettő, akkor harminc-, ha három- vagy több gyermekessé, akkor ötvenmillió forintos államilag támogatott hitelt tudnak igénybe venni, aminek a kamata maximum háromszázalékos, ezt az állam a teljes futamidőn át garantálja. Hatalmas segítség, hogy új és használt lakásra is vonatkoznak a feltételek, és az illetékmentesség is az ingatlan teljes értékére vonatkozik. 

Az ingatlanok értékhatárait rögzítettük, ez az első közös ingatlan esetében nyolcvanmillió forint, nagyobb lakás vásárlásánál vagy a bővítésnél pedig 150 millió forint. Nem változik az sem, hogy a csok plusz az ország egész területén elérhető, és a falusi csokkal érintett kistelepüléseken kombinálható is. Ha egy fiatal házaspár minden elérhető támogatást igénybe tud venni, akkor 15 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhet a falusi csokból, és ha a babaváró támogatást is ingatlanra fordítják, akkor az már 26 millió forintnyi segítséget jelent. Emellé lesz elérhető a maximum ötvenmillió forintos alacsony kamatozású támogatott hitel, így akár 76 millió forintnyi pénzhez is juthatnak, ami valóban érdemi segítséget jelent a családoknak. 

– Jól hangzik a 76 millió forint, de vajon a banki hitelbírálat nem fogja jelentősen korlátozni azoknak a számát, akik valóban hozzá is tudnak jutni ehhez az összeghez? 

– Ezek maximumösszegek, és igen, ezek nagy része hitel, a hitelképességet pedig a bank vizsgálja, mint mindenhol a világban. A kedvező kamat miatt a törlesztőrészletek alacsonyabbak, emiatt akinek kevesebb a jövedelme, az is felveheti majd a csok pluszt. A banki hitelbírálatot nem lehet megkerülni, de könnyebbséget jelenthet az, hogy az első lakás vásárlásánál a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve az önerőt tíz százalékra tudtuk csökkenteni. 

– És azzal lehet valamit kezdeni, hogy a bankok ne várjanak el irreá­lisan magas beérkező jövedelmet azoktól, akik történetesen a maximumösszegeket igényelnék? 

– Ezt a folyósító bank szabályozza. Az állam részéről megalkottuk a kedvező jogszabályi környezetet, a költségvetés pedig biztosítja az állami támogatást, amit a bankoknak fizetünk a kedvezményes kamat és a piaci kamat közötti különbség miatt. Egyébként számítunk arra, hogy a bankok kénytelenek lesznek versenyezni az ügyfelekért, akik a csok pluszt szeretnék igénybe venni. 

– Mikor jöhet a háromgyerekes édesanyák adómentessége? Tényleg a pénzügyminiszter bólintására várnak? 

– Erről már többször beszélt miniszterelnök úr, például az őszi budapesti demográfiai csúcson, majd néhány nappal ezelőtt kérdésre válaszolva az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján. Reméljük, minél előbb eljön ez a pillanat. 

– A családügyi kérdésekben nem változott az, hogy kiknek kell támogatniuk egy-egy előterjesztést? 

– A kormány eddig is úgy működött, hogy voltak kabinetek, minden fontos kérdést minden illetékes kabinet megvizsgált, a csok plusz is végigjárta ezt az utat, mielőtt a kormány elé került. A kormányzás szervezése nem változik, a mi területünket ez nem befolyásolja. 

– Nemrégiben arról beszélt, hogy a magyar családpolitikai rendszernek létrehoznak egy negyedik pillért, ami a testi, lelki, szellemi egészség védelméről szól. Mit jelent ez konkrétan? 

– A három fő pillér változatlan: az otthonteremtés, az anyagi biztonság és a munka–magánélet közötti egyensúly. 

Ugyanúgy fontos a gyermekek, a fiatalok, a felnőttek és az idősek testi, lelki, szellemi egészsége is. A várható konkrét intézkedések terén nem hangzatos dolgokra kell gondolni, hanem apró, de fontos törekvésekre, amelyek több tárca együttműködésével valósulhatnak meg. Például a fiatal felnőtteket szűrjük arra is, hogyha vannak esetleg olyan, a későbbi gyermekvállalást megnehezítő elváltozások, akkor azt időben kezelni lehessen. Mi, a családügyi terület részéről ebben a témában is katalizátorszerepet tudunk betölteni, a javaslatainkat több tárcával együttműködve tudjuk megvalósítani. 

– Ön a Demencia Társadalmi Tanács elnöke, ez a kezdeményezés is ide tartozik? 

– Az életút utolsó részét hivatott segíteni a Nemzeti demenciaprogram, ami elkészült, terveink szerint a jövő évben kerülhet a kormány elé. A demencia sajnos már hazánkban is népbetegség, 250 ezerre tehető az ezzel küzdő honfitársaink száma. A családtagokat is beleszámolva közvetve egymillió embert érint a probléma, ami több mint a társadalom tíz százaléka. 

Demenciaprogramunk 2030-ig tart, több fázisa van, az első az érzékenyítés: tudatosítani kell a társadalomban, hogy létezik a betegség. Fontos, hogy a család vagy a háziorvos már a betegség első jeleit is észrevegye. Helyes kezeléssel viszont jelentősen tudjuk lassítani a betegség lefolyását, ezzel tehermentesítjük az ellátórendszert is. Az otthoni szakápolási program kiterjesztésével csökkenteni szeretnénk a betegre és a családjára nehezedő terheket, majd szeretnénk az intézményrendszert és az infrastruktúrát is fejleszteni.