Miért nem áll szóba a német kormány a gazdákkal?

Ezen sem lehetne csodálkozni, hiszen Belgiumban és Hollandiában is hasonló események játszódnak le. A tőkeszegény gazdák pedig előbb-utóbb arra kényszerülnek, hogy eladják a földjeiket  írja a vasarnap.hu.

Mint ismert, a német alkotmánybíróság elmarasztalta a Scholz-kormányt a költségvetési „trükközésért”, ezért a költségvetésben egy 60 milliárd eurós hiány keletkezett. A lyuk befoltozásának egyik eszköze, hogy három év alatt folyamatosan megszűnne a gazdák számára eddig biztosított gázolaj-energiaadó visszatérítése. Márpedig a dízeltámogatások nélkül nagyon költséges lenne a mezőgazdasági munkagépeket üzemeltetni. A nyilvánosságra hozott csomagról a Bundestag jövő héten szavaz, de a kancellár a traktorok ezreivel országszerte felvonuló gazdáknak csak annyit üzent, hogy joguk van tüntetni.

Vajon mennyire német ez a jelenség, amely a lehetőségeiktől megfosztott gazdák tönkretételéről szól? Erre a kérdésre kereste a választ az Anti-spiegel. Elsőként a jól ismert holland eseményeket említette meg. 2022 végén ugyanis a Rutte-kormány bejelentette, hogy akár 3000 “csúcsszennyező” gazdaságot és jelentős ipari szennyezőt vásárol fel, hogy megpróbálja csökkenteni az uniós előírás szerint már „illegálisan magas” ammónia- és nitrogénoxid-kibocsátást. Azt is felajánlotta a gazdáknak, hogy felvásárolja a földjeiket, de cserébe egyetlen más uniós országban sem folytathatnak hasonló tevékenységet. Ez nem volt más, mint egy pénzzel édesített kényszerkisajátítás. Később Rutte bukását – sok egyéb mellett – a gazdák tömegtüntetései is okozták.

Belgiumban ugyancsak tiltakoztak a gazdák a megélhetésüket veszélyeztető szabályozások miatt, amelyek egy része szintén az EU „klíma-előírásai” miatt született meg. Az országban, az elmúlt 13 évben, 14 százalékkal csökkent a gazdaságok száma.

A megszorítások, amelyek ellen a német gazdák jelenleg tiltakoznak, illeszkednek abba az összképbe, amely a Nyugat szinte minden országában megfigyelhető. És a német kormány, nevezetesen Özdemir szövetségi környezetvédelmi miniszter is azon dolgozik, hogy csökkentse a gazdák által tartott haszonállatok számát, mert „túl sok” széndioxidot bocsájtanak ki.

Az egyes kormányok által felhozott módszerek és indokok különbözőek, de mindegyiknek ugyanaz az eredménye: a nyugati országokban a kis gazdaságok haldokolnak, és földjeiket többnyire a nagy élelmiszer- és mezőgazdasági vállalatok vásárolják fel. E cél elérése érdekében a kisüzemek feltételeit fokozatosan és tudatosan lerontják annak érdekében, hogy földjüket eladják.

Vajon mi lehet a háttérben?

A cikk az ENSZ „Fenntartható fejlődési céljait” (SDG) említi amelynek határideje 2030. Ennek része az úgynevezett C40-es városok létrehozása. C40 Cities Climate Leadership Group (C40) nevű koalícióhoz egyelőre 100 különböző város csatlakozott a világ minden tájáról. A Klaus Schwab Világgazdasági Fóruma által támogatott C40, 2030-ra “ambiciózus célokat” tűzött ki maga elé.  A C40 városok lakói számára: nulla kilogramm húsfogyasztás, nulla kilogramm tejtermék, személyenként és évente legfeljebb három új ruhadarab, nulla saját tulajdonú személygépkocsi, személyenként háromévente egy rövid távú járat (kevesebb, mint 1500 kilométer).

Ha a húsfogyasztást 2030-ra nem lehet nullára csökkenteni, akkor évente és személyenként legfeljebb 16 kilogramm hús engedélyezett, azaz napi 44 gramm. Három új ruhadarab helyett pedig évente nyolc új ruhadarabot engedélyeznének…

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend gyakorlatilag az élet minden területét lefedi. A célokért az úgynevezett “filantrópok”, azaz a nyugati oligarchák alapítványai lobbiznak, akik vagyonukkal meghatározzák a nyugati államok politikáját.

Ezeknek az oligarcháknak konkrét céljaik vannak, beleértve az agrár-élelmiszeripari ágazat irányításának megszerzését. Ezzel átvennék az irányítást az államok élelmiszertermelése felett. (Ukrajnában ez már lényegében meg is történt a baromfihússal…) Pontosan ez az, amit most látunk az EU-ban, mert ha a gazdaságok elpusztulnak, és földjeik mezőgazdasági vállalatokhoz kerülnek, néhány vállalat átveszi az élelmiszertermelés irányítását.

Az ilyen konstellációk, amelyekben néhány szereplő irányítja a piacot, nem árcsökkenéshez, hanem ármegállapodásokhoz, végső soron pedig áremelkedéshez vezetnek. Vagy, ahogy a nemrég elhunyt Henry Kissinger fogalmazott:

„Aki uralja az élelmiszeripart az uralja az embereket…”

Folytatódtak a gazdatüntetések Németországban, a dühös gazdák most egy gyárhoz vonultak, ahova Olaf Scholz kancellár látogatott el Cottbusban. A helyszínen tartózkodott a legolvasottabb német napilap, a Bild is. A gazdák bejelentették, hogy több száz traktorral vonulnak a gyár elé, amivel azt szeretnék elérni, hogy tárgyaljon velük a kancellár. Scholz eleinte beleegyezett, hogy a hivatalos program után beszél az érdekképviseletekkel, végül ezt lemondta.

 Bild azt írja, hogy a kancellár nagyon feszültnek tűnt a gyárban – hívja fel rá a figyelmet a Ripost. Mint arról beszámoltak:

A gazdák pedig betartották az ígéretüket, és valóban a gyár elé vonultak, ahol sípoltak, dudáltak, vuvuzeláztak, amíg a kancellár bent az épületben kedélyesen bájcsevegett. 

A német szövetségi alkotmánybíróság tavaly ősszel elmarasztalta a német kormányt. Kimondták, hogy alkotmányellenes a koronavírus-járvány leküzdésére megszavazott hitelek átcsoportosítása más célokra. Az Olaf Scholz vezette kormánynak végül több tervezett projektet is törölnie kellett, és összességében 60 milliárd eurós költségvetési hiányt állapított meg. 

A koalíciós pártok vezetői heves viták után még karácsony előtt megállapodtak egy megtakarítási csomagról.

Korábban megírtuk, hogy

A demonstrációk futótűzként terjednek, már kikötőket is lezártak, illetve a vasutasok is sztrájkba léptek, traktorok ezrei állnak kilométeres sorokban Németország-szerte, megbénítva a forgalmasabb utak és csomópontok közlekedését. Ahogy arról beszámoltunk, a tüntetések nyomán gyakorlatilag leállt az élet a német városokban, és a gazdák mellett a vasutasok is sztrájkolnak.  A magas üzemanyagárak, magas termelői árak és magas infláció mind közrejátszik abban, hogy a gazdák egyre dühösebbek, és traktoraikkal megbénítják a városokat. 

Hétfőn újabb nagyszabású tüntetésre készülnek a gazdák, ezreket várnak Berlinbe.

A baloldali ideológia teljes mértékben átgázol a németek életén, ők pedig egyre inkább elfordulnak a kormány és az azt alkotó pártok radikális ötleteitől és politikai megvalósításuktól. A 2021 őszén hatalomra kerülő jelzőlámpakormány egy az előző, Angela Merkel 16 évnyi kancellárságánál sokkal radikálisabb, dogmatikus baloldali identitáspolitikát igyekszik megvalósítani, ám ezt láthatóan nem kedvelik az németek, így érkeztünk el ahhoz, hogy a teljes országot lezáró tüntetés kezdődött hétfőn.

A német emberek felismerték, hogy Németország a végkimerülési szakaszba került – reagált az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt arra, hogy a német szövetségi kormány újabb társadalmi csoportot haragított magára. Az agrártámogatások tervezett megvonása miatt dühös gazdák tömegei kezdtek többnapos demonstrációba Németország-szerte. Traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel bénították meg az ország számos bekötőútját, főútját és autópályáját − írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A megszorításokat első körben az agrárszektorból élők érzik a bőrükön, azonban hamar lecsapódik a fogyasztókra is, emlékeztet az AfD. A német kormány elfeledkezik arról a sok nehéz sorsról, amelyet iparellenes politikája okozott. A magas energiaárak magasabb termelői árakhoz vezetnek. A drága energia és üzemanyag, az infláció, a magas útdíj- és egészségbiztosítási költségek miatt a lakosság nagy részének aligha megfizethető az élet. A magas termelői árak a megnövekedett szállítási költségekkel együtt magas fogyasztói árakhoz vezetnek – fogalmaz közleményében a párt.

Mindeközben a személyszállító vonatok leálltak, a távolsági járatok közül csak minden ötödik közlekedik. A vonatvezetők sztrájkja egybeesik a gazdák országos akciójával. A német gazdák azért tiltakoznak, mert a baloldali berlini kormány súlyos megszorításokkal akarja sújtani a mezőgazdasági ágazatot – írja az Origó.

A vasúti alkalmazottak azt szeretnék elérni, hogy az inflációt kompenzáló béremelést kapjanak, és 35 órás, négynapos munkahetük legyen.

A sztrájk ideje alatt rendkívüli menetrend van érvényben, a távolsági járatok mintegy 80 százalékát törölték. A vonatvezetők tiltakozása egybeesik a gazdák országos tiltakozásával.

Olaf Scholz kancellár és kabinetje súlyos megszorításokkal próbálja kihúzni Németországot a gazdasági kátyúból, amibe pont ő kormányozta az országot. Ám szakértők szerint a német kormány nem lazíthat a megszorításokon, miután a kancellár bejelentette, hogy folytatja Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását.

Ez pedig odáig vezethet, hogy a hárompárti baloldali koalíció nem fogja kitölteni a hivatali idejét, mert látványosan nem tudnak mit kezdeni a válságokkal, amiknek egy részét épp ők maguk okozzák. További gondot okoz az is, hogy a támogatottság csökken, közben a belső viszályok és feszültségek nőnek. Berlinben pedig – példátlan módon – február 11-én több helyen meg kell ismételni a 2021-es parlamenti választást szabálytalanságok miatt.

Európában nem csak Németország mezőgazdasági helyzete siralmas. Ausztriában sem állnak jól a gazdák. 

 – jelentette ki Peter Schmiedlechner, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője. A jobboldali párt mezőgazdasági szóvivője szerint Németországban és Ausztriában évek óta tart a gazdák haláltusája. Nem lehet cél a hazai termelés gyengítése és korlátozása, ugyanakkor a sokkal rosszabb körülmények között előállított élelmiszerek behozatala. A német szivárványkormány kísérlete megbukott. „Most az a fontos, hogy Ausztriában is megakadályozzunk egy ilyen konstellációt.” 

Az FPÖ politikusa arra a tüntetéssorozatra reagált, amely hétfőn kezdődött, és amelyet a német gazdák azért szerveztek meg, mert valósággal megsarcolná őket a szövetségi kormány a különböző agrártámogatások megvonásával – ahogy azt korábban megírtuk.

Peter Schmiedlechner kiemelte, hogy az osztrák kormány hozzáállása kísértetiesen hasonlít a német szivárványkormányéhoz.

Az agrárkamara a német gazdák iránti szolidaritási megnyilvánulásai több mint silányak. Miközben a kormányzó Néppárt teljes gőzzel a falhoz szorítja az osztrák mezőgazdaságot, képmutatóan bejelentik, hogy támogatják a német tiltakozásokat – azok után, hogy az osztrák gazdákat szolgává tette – bírálta a kormány képmutatását az FPÖ politikusa. A jobboldali képviselő szerint idő kérdése, és a demonstrációk átlépik a német határokat, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban is előfordulhatnak hasonló tüntetések.

– Az osztrák gazdák nem jobbágyok, ezért itt az ideje, hogy véget vessünk a szolgalelkűségnek. Ki kell szállni a zöld megállapodásból, kevesebb uniós bürokráciára van szükség, és mellesleg a silány minőségű, a gazdákat ellehetetlenítő mezőgazdasági termékeket is be kell tiltani – sorolta a követeléseket Peter Schmiedlechner.

Németország és Ausztria mellett Romániában is forronganak a gazdák, miután forgalmi dugókat okozott a fuvarozók és a gazdák közúti tüntetése. Az első hírek a tüntetésről Buzau (Bodza) megyéből érkeztek, de Bukarest körgyűrűjén és Kolozsvár közelében is akadozik a közlekedés – számolt be a Maszol. Az E60-as főúton Kolozs megyében, Gyalunál alakult ki torlódás, miután az ott felvonuló teherautók csökkentett sebességgel haladtak.

A közúti fuvarozók elégedetlenek a kötelező gépjármű-biztosítás magas árával, azzal, hogy GPS-rendszert kér tőlük az adóhatóság, emellett a vámolást és egyéb adóügyi eljárásokat is nehezményeznek − írja a Híradó.hu.

A spontán akcióhoz az ország több pontján a gazdák is csatlakoztak. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter Facebook-oldalán kiadott közleményében kiemelte, hogy délig egyetlen szervezet sem vállalta fel a tüntetést, az általa vezetett tárcához nem is érkezett hivatalos formában követelés a gazdák részéről. Állítása szerint annyit tud, ami a sajtóban és a különböző nyilvános fórumokon megjelent, azaz a biztosításokkal és a traktorvezetői jogosítványokkal kapcsolatos elégedetlenség állította a gazdákat a tüntető fuvarozók mellé. A tárcavezető a jövő hétre találkozóra hívta a gazdálkodói szervezek és szövetségek képviselőit.

Vasile Stefanescu, a romániai szállítmányozók konföderációjának (COTAR) elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az általa irányított érdekképviseletnek nincs köze a szerdai tüntetésekhez. Állítása szerint a COTAR párbeszéd útján kívánja rendezni a problémákat