Miért is ment magyar kormánydelegáció Nigerbe?

A nemzetközi sajtó is arról ír, hogy eredményes tárgyalásokat folytatott a magyar kormány delegációja a Száhel-övezetben a migráció visszaszorítása érdekében. A tavaly nyár óta katonai vezetés alatt álló Niger Magyarország uniós elnöksége kapcsán is fontosnak tartja elmélyíteni a két ország kapcsolatát. Csádnak pedig nemcsak humanitárius segítséget nyújt a kormány, a legutóbbi tárgyalásokon már a gazdasági kapcsolatok erősítése is szóba került.

Lángokban álló autók – az M1 Híradójában bemutatott felvételek tavaly júliusban készültek, amikor a hadsereg átvette a hatalmat Nigerben.

Az Európa felé tartó migráció szempontjából különösen fontos a térség stabilitása,

ez azonban bizonytalanná vált a katonai hatalomátvétellel, mivel az új vezetés visszavonta azt a 2015 óta érvényben lévő törvényt, amely korlátozta az Európába irányuló migránscsempészetet.

A magyar kormány konkrét lépéseket tesz a helyzet rendezéséért, ezért kétoldalú megbeszéléseket folytatnak a nigeri vezetéssel.

Máthé László Eduárd miniszteri biztos a közösségi oldalára feltöltött videójában arról beszélt, azért van szükség a párbeszédre, mert Magyarország biztonságát veszélyeztetné egy újabb migránsáradat.

„Egy olyan helyzet áll elő a közelmúltban meghozott döntések miatt, amely közvetve Magyarország és közvetlenül az Európai Unió biztonságát veszélyezteti. Ha nem értjük meg, hogy a szomszédaink szomszédai miként gondolkodnak, az egész szomszédságunk veszélybe fog kerülni, ezért muszáj egy párbeszédet kezdenünk a nigeri kormányzattal” – mondta Máthé László Eduárd.

A nigeri külügyminisztérium is tájékoztatást adott a megbeszélésekről. Mint írták, szóba került Niger és a Száhel-övezet helyzete, valamint a migráció. A tárgyalás fontosságát mutatja, hogy érintették Magyarország soros uniós elnökségét is.

A magyar kormány Csáddal is tárgyalásokat folytatott. Csád a Száhel-övezet utolsó stabil állama, ahol egymillió menekült tartózkodik.

A magyar kormány korábban arról állapodott meg Csáddal, hogy orvosi missziót küld a menekültek ellátásához, de a két ország már hosszú távú, több területet érintő együttműködésről is tárgyal, ami lehetővé teszi a gazdasági kapcsolatok erősítését. A beruházások ösztönzése kiterjed a kereskedelem, a mezőgazdaság és az energetika területére is.

Ezenkívül Magyarország arról is döntött, hogy tavasszal egy legfeljebb 200 fős katonai kontingenst is küld Csádba, hogy segítse fenntartani a stabilitást.

A Nigerben és Csádban folytatott megbeszélések fontosságáról az X nevű közösségi oldalon írt a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, nemcsak Magyarország, hanem Európa számára is fontos a Száhel-övezet stabilizálása.

És a nemzetközi sajtó is elismerően ír a magyar kormány törekvéseiről. A L’Actu kameruni lap azt emelte ki, hogy Magyarország párbeszédet kezdeményezett Nigerrel a migrációról és a terrorveszélyről. Arra is emlékeztetnek, hogy Niger központi szerepet tölt be a migrációs útvonalak ellenőrzésében. Az Africa 24 nevű hírportál pedig arról írt, hogy a csádi honvédelmi minisztérium magyar katonai küldöttséget fogadott a kétoldalú együttműködés részeként. A találkozón a védelmi feladatok elvégzésének tapasztalatait osztotta meg egymással a két fél.

Napról napra nő a veszélye annak, hogy tömegesen indulnak meg a migránsok Nigerből Európa felé. Az afrikai országban tavaly nyáron hajtott végre puccsot egy katonai junta, amely szinte azonnal szabad utat adott a migránsoknak Európába. Elemzők szerint a Száhel-övezet országai az 1960-as évek függetlenedési folyamatai óta a legsúlyosabb válságban vannak.

Tavaly júliusban ragadta magához a hadsereg a hatalmat Nigerben. Saját testőrei vették őrizetbe Mohamed Bazoum nigeri elnököt, majd a hadsereg parancsnoka a tévében bejelentette: ezentúl ő vezeti az új katonaállamot.

A puccs napjáig Niger volt az egyik utolsó demokrácia a Száhel-övezetben: Burkina Fasóban 2022-ben, Maliban 2020-ban, Guineában pedig 2021-ben vette át az irányítást a hadsereg.

A Száhel-övezet a Föld egyik jelenlegi válságzónája.

A térségben évek óta szárazság pusztít, a lakosság éhezik és óriási a politikai bizonytalanság.

A problémát csak tetőzte, hogy a puccs után néhány hónappal a katonai junta bejelentette: eltörlik azt a törvényt, aminek az volt a célja, hogy megfékezze a migránsok áradatát Nigeren keresztül Európába.

Újabb válság a Száhelben:

Niger lehet Afrika puskaporos hordója,

a junta szabad utat adott a migránsoknak Európába – írta hétfőn a Magyar Nemzet. A lap kiemelte: a korábbi intézkedések tavaly őszig lehetővé tették, hogy a hatóságok fellépjenek az embercsempészekkel szemben, akik Nigeren keresztül Európába vagy afrikai tranzitországokba szállították a migránsokat. Akár öt év börtönbüntetést és súlyos pénzbüntetést is kiszabhattak rájuk, és elkobozhatták a járműveiket is.

A lépésnek meglett a következménye, szinte azonnal. Ezt már az Origo írta. A lap emlékeztetett: egy hónapja a líbiai központi hatóság arra figyelmeztetett, hogy Nigerből jelentős migrációs hullám indult el, amely várhatóan rövidesen eléri Líbiát.

Akkora migrációs hullám szakadhat Európára, amilyet még 2015-ben sem láttunk.

Ez pedig már a Mandiner cikke a nigeri migrációs helyzetről. A lap szakértőkre hivatkozva azt írja: a nigeri junta döntése előrevetít egy szubszaharai Afrikából érkező migrációs hullámot, amely eláraszthatja a közép-mediterrán útvonalat.

A Nigerrel szomszédos

Csád a Száhel-övezet utolsó stabil állama.

Rengetegen menekülnek ide a környező országokból a harcok elől. A magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül ezért kiemelt figyelmet fordít a régióra.

Oktatási, gazdasági, biztonsági és humanitárius segítséget nyújt folyamatosan a térségnek. Az Országgyűlés novemberben jóváhagyta, hogy idén katonai misszió induljon Csádba.

Tavasztól 200 katona teljesíthet szolgálatot az afrikai országban.

Magyarország a terrorizmus elleni harc mellett ezzel hozzájárul az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez is.

Magyarország és Európa érdeke is a stabil Száhel-öv! – írta Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára szombaton Facebook-oldalán a térségben Máthé László Eduárddal, a szubszaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztossal tett kétnapos látogatásáról.

Azbej Tristan Facebook-oldalán megosztotta a miniszteri biztos Niger fővárosából, Niameyből írt aznapi bejegyzését. Máthé László Eduárd a posztban úgy fogalmazott: „Európa biztonsága a Száhel-övezetben kezdődik”, a bejegyzéshez feltöltött videoüzenetben pedig kijelentette, hogy „a párbeszédre Nigerrel szükségünk van”.

Ugyanis – mint mondta –

olyan helyzet áll elő a közelmúltban meghozott döntések miatt, amely közvetve Magyarország, és közvetlenül az Európai Unió biztonságát veszélyezteti.

„Ha nem értjük meg, hogy a szomszédaink szomszédjai miként gondolkodnak, az egész szomszédságunk veszélybe fog kerülni, ezért muszáj egy párbeszédet kezdenünk a nigeri kormányzattal” – hangsúlyozta Máthé László Eduárd.

A miniszteri biztos egy másik közösségi platformon, az X-en (korábban Twitter) a nigeri látogatásról angol nyelvű bejegyzésében szombaton azt közölte:

Magyarország képviseletében újraindította a Száhel-övezeten keresztüli illegális migrációra és a terrorfenyegetésre összpontosító tárgyalásokat Niger külügyminiszterével.

A látogatás második napjáról Máthé László Eduárd Csád fővárosából, N’Djamenából, szintén angol nyelven bejelentkezve vasárnap arról beszélt: találkoztak az ország külügyminiszterével, és folytatják a munkát csádi barátaikkal. Reményeit fejezte ki, hogy hamarosan Budapesten is fogadhatják a csádi külügyminisztert.