tóth gabi
Mélyen hallgatnak..
Az Amnesty International Magyarország hallgat arról, hogy Vig Dávid igazgatónak volt-e tudomása a testvére, Vig Mór által működtetett számlagyárról. A Mediaworks arról is érdeklődött az NGO-nál, hogy Vig Dávid meg tudja-e erősíteni Szaniszló Sándor DK-s polgármester kijelentését, amely szerint kapcsolat lehet a baloldal külföldi kampányfinanszírozása és a nemrégiben letartóztatott testvére számlagyára között, ám semmilyen reakció nem érkezett az e-mailben elküldött kérdéseinkre.
Holott amikor a Magyar Nemzet felkereste az Amnesty International Magyarország budapesti irodáját, ott éppen azt közölték, hogy mindenre csak e-mailben adnak választ.
Márpedig megválaszolandó kérdésből akad bőven, hiszen a liberális „jogvédő” szervezet eddig mindössze egy szűkszavú kommünikében említette meg a legutóbbi Vig Mór-féle bűnügyet, de nem tértek ki arra, hogy az Amnesty International Magyarország igazgatója miként viszonyul testvére többi jogsértéséhez.
Vig Dávid öccse ellen ugyanis számos eljárás indult az elmúlt években, például amiért egy jelenleg is körözött bűnöző társaságában részt vehetett egy nemzetközi csalássorozatban, de tavaly egy vesztegetési ügyben már jogerősen el is ítélték.
A legfrissebb eset november végén látott napvilágot, amikor is az Amnesty-vezér testvérét egy adóhatósági razziát követően őrizetbe vették, majd letartóztatták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatot. Vig a gyanú szerint egy hatalmas méreteket öltő számlagyárat működtetett, amely az adócsökkentés érdekében több száz millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat.
A gyanút az is erősítheti, hogy kiderült: az ügyvédi praxisától eltiltott Vig Mór a politikai baloldal meghatározó szereplőivel is folytatott sokatmondó, kényes ügyleteket. Például a cégtemetőként is működő kft.-jéhez jegyezték be a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat-csoport egyik korábbi leányvállalatát. A Datalyze Research Kft. Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasának, Dessewffy Tibornak az érdekeltségébe tartozik. A DatAdatról az utóbbi hónapokban sok szó esett: a cégcsoport tulajdonosi és irányítói köre prominens baloldali politikusokból áll, a kulcspozíciókban Bajnai Gordon egykori baloldali kormányfő mellett Szigetvári Viktor, Ficsor Ádám, Molnár István ügyvéd és Dessewffy áll.
A dollárbaloldal kampányfinanszírozási botránya során kiderült, hogy csaknem négymilliárd forint érkezett a szivárványkoalícióhoz Amerikából és Svájcból, s pénzek tekintélyes része a cégcsoportnál landolt.
Több mint 1,5 milliárd forintnyi összeg kötött ki valamilyen DatAdat-érdekeltség számláján. A Vig cégtemetőjében végző Datalyze Research Kft.-vel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a Szegi nevű, pár száz fős borsodi faluban működő iroda vitte a cég könyvelési feladatait. Ugyanitt található a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőinek kifizetőhelye, valamint a könyvelése az Ezalényeg.hu baloldali álhírportált kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek, amelyhez szintén milliárdos összeg jutott a guruló dollárokból. A kis falu könyvelőirodája azután került az érdeklődés középpontjába, hogy a DatAdat ügyei kapcsán nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly szeptemberben házkutatást tartott a helyszínen.
Azért is sürgető tisztázni, hogy az Amnesty-vezér tisztázza, hogy milyen viszonyban áll öccse ügyleteivel, s hogy valóban van-e kapcsolat a Vig Mór-féle számlagyár és a baloldal kampányfinanszírozása között,
mert Vig Dávid maga is baloldali politikai szereplőként lép fel, közösségi oldalán hemzsegnek a magyar kormányzat politikáját támadó provokatív bejegyzések.
Emellett otthonosan mozog a Soros-szervezetek világában is: dolgozott a Magyar Helsinki Bizottságnál és a Soros-alapítványnak nevezett Open Society Foundationsnél is. Magának az Amnesty International Magyarországnak a mélyen átpolitizált voltáról, kormányellenes agendájáról pedig Jeney Orsolya, a szervezet egykori igazgatója beszélt egy nyilvánosságra került skype-os interjúsorozatban.
Vig Dávid elődje szerint az Amnesty International az ellenzék részeként viselkedik, és az a feladata, hogy akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában.
Mindeközben valós civil érdekképviseleti tevékenység nyomát nehéz felfedezni az Amnesty International Magyarország honlapján. A felületen elsősorban toborzó jellegű és aktivizáló felhívások találhatók, valamint rövid kampányszövegek és kinyilatkoztatások, ám például a „tevékenységünk” rubrikára kattintva az „oldal nem elérhető” jelzés ugrik elő.
A hír szekcióban is mindössze pár tucat írás található az elmúlt évekből, ráadásul ezek jelentős részben az MTI-hírekhez hasonló rövid beszámolók, valamint kormányellenes pamfletek.
Még az Amnesty International Magyarország által legutóbb meghirdetett „stratégia” is csak a 2019–2021 közti időszakaszra vonatkozik, újabb nincs feltüntetve. A balliberális lózungokban bővelkedő dokumentumban olyan fordulatok találhatók, mint hogy „a médián keresztül támogatjuk a közvéleményt” vagy hogy „fejlesztjük a szervezet működésének minőségét, hatékonyságát”.
Figyelemre méltó, hogy az NGO mindeközben egy masszív, 36 fős csapatot tart fenn, amelynek része egy tízfős elnökség.
A többiek egyebek mellett olyan pozíciókon osztoznak, mint aktivizmuskoordinátor, nemek közötti egyenlőség szakértő, jogállamszakértő vagy éppen LMBTQI+-jogokkal foglalkozó munkatárs.
Érdekesség, hogy mindössze egy rövid ingyenes tanfolyam elvégzése után az NGO már az iskolákba küldi érzékenyíteni az aktivistáit.
Egyebek mellett Ellenség-órák, Mi közöm a jogállamisághoz?, valamint Barna hajnal elnevezésű előadásokat tartanak 14 éves kortól a gyerekeknek a gyorstalpalón kiképzett önkénteseik.
Sőt, tanácsadók vagy mentorok még az ingyenes tanfolyam elvégzése nélkül is jelentkezhetnek a Soros-szervezetnél.
Eközben a „jogvédő” szervezet webshopjában jócskán megkérik a promóciós anyagok árát: a szivárványos hátizsák 19 ezer forint, a Szivárványos Szabadság póló pedig nyolcezer, de gyertyát is árulnak, darabját ötszáz forintért.
Érdemes ismét felidézni, hogy Vig Dávid az Amnesty International Magyarország igazgatói pozíciója előtt öt évig, 2011 és 2016 között Soros György alapítványánál, az Open Society Foundations (OSF) Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott, illetve rövid ideig a spekuláns által támogatott Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját is vezette.
A Magyar Nemzet arról is beszámolt, hogy az Amnesty jó ideje tudatosan rombolja hazánk nemzetközi megítélését. Pár héttel ezelőtt például hét másik „civil” szervezettel együtt felszólították az Európai Unió illetékes minisztereit, hogy szigorúbban lépjenek fel a kormány ellen.
A közös közleményben – amelyben részt vett Soros alapítványa, az Open Society Foundations – arra szólítottak fel, hogy a 7. cikk szerinti eljárás alapján vonják felelősségre a magyar kormányt.
Korábban a gyermekvédelmi népszavazás ellen indítottak kampányt, amelynek külföldön is volt visszhangja. Emlékezetes, hogy 2022 januárjában az Amnesty, illetve több LMBTQ-szervezet (köztük az ellenkampány másik főszervezője, a Háttér Társaság) közös közleményt adott ki, amelyben arra buzdítottak, hogy az emberek szavazzanak érvénytelenül a gyermekvédelmi népszavazáson. Szerintük ugyanis a referendumban megfogalmazott kérdések „sértették az LMBTQ-emberek méltóságát”.
A kampányba Vig Dávid is gőzerővel beszállt és úgy nyilatkozott, hogy „érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni”.
Víg Dávidnak a balliberális sajtóban megjelent cikkei és a közösségi oldalán látható bejegyzései is egyértelműen igazolják, hogy az Amnesty politikai szerepet vállal.
Ezt a tényt a szervezet korábbi igazgatója is elismerte egy interjúban, amit még 2022 februárjában a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. Lapunk akkor tényfeltáró sorozatban mutatta be, hogy a különböző NGO-k milyen módszerekkel tájékoztatják félre a külföldi sajtót és festenek hamis képet Magyarországról. Ennek a szerteágazó dokumentumhalmaznak a részeként ismertettük azt a Skype-interjút, amiben Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója tárta fel a szervezet működésének valódi céljait és mozgatórugóit. Mint elmondta, erős belső nyomás helyeződött rá, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában. Jeney – Egyszer azt a jelzést kaptuk belülről, hogy sokkal hangosabbak legyünk Orbán ellen – közölte, hozzátéve: ez a kérés túlment az Amnesty keretein.
Szavai szerint előfordult az is, hogy azt várták el, konkrét, politikusokkal megtörtént esetekre reagáljon, ám szerinte a jogvédő szervezeteknek inkább az a feladata, hogy rendszerszintű jelenségekkel foglalkozzanak.
Az egykori igazgató felidézte, hogy a migrációról szóló népszavazás előtt – más szervezetekkel együtt – az Amnesty távolmaradásra buzdította a választópolgárokat. – Arra próbálták rábírni az embereket, hogy ne menjenek szavazni. Ám mivel az Amnesty egy emberi jogi szervezet, én azt vallottam, hogy tisztelnünk kell az emberek jogait és a szabad gondolkodásét. Nem kellene megmondanunk az embereknek, hogy mit tegyenek. Nekünk annyi a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket bizonyos ügyekre, amiből aztán ők le tudják vonni a megfelelő következtetést – fogalmazott.
Jeney Orsolya az Amnestyn belüli viszonyokat azzal is érzékeltette, hogy a szervezet egy olyan kommünikét adott ki a nevében, amelyet át sem olvashatott.
A volt igazgató a közvélemény nemkívánatos befolyásolásának egy másik példájaként a szenzációhajhász kormányellenes megnyilvánulásokat említette.
– A különböző kattintásvadász címekkel könnyen lehet befolyásolni a kormányt nagyon utáló olvasóközönséget, akik hajlamosak bármit elhinni, ami Orbán Viktor ellen szól, és sokszor magát a cikket sem olvassák el. Ez olyan hiba, amit egy politikán kívül működő szervezet nem követhet el – hangsúlyozta Jeney Orsolya. Szerinte annak következményeként, hogy a hazai politikai élet szereplői eltúlozva és a kontextusukból kiragadva tálalnak bizonyos dolgokat, torzul Magyarország nemzetközi megítélése. Kiemelte, hogy például az Európai Parlament is az említett beszámolók alapján tárgyalja az itteni ügyeket.
A volt igazgató az interjúban kijelentette, az elmúlt időszakban az Amnesty International a korábbinál erősebben átpolitizált szervezetté vált, és sokkal inkább az ellenzék részeként viselkedik. A távozását követően szinte minden akadály elhárult a nyomásgyakorlók elől.
Érdemes itt felidézni, hogy Jeney Orsolya 2017. január 15-én távozott az Amnesty éléről, mert szülési szabadságra ment. A helyét Iván Júlia vette át, akinek ideiglenes igazgatókét a határozott idejű szerződése 2018. szeptember végén lejárt, és fáradtságra hivatkozva nem is akarta folytatni ezt a munkát. Ezután pályázat útján került az igazgatói pozícióba Vig Dávid, aki jelenleg is vezeti a szervezetet.
Az elmúlt években igazolódtak Jeney Orsolya idézett szavai, az Amnesty vezetése tökéletesen megfelel a politikai elvárásoknak, Vig Dávidék élen járnak Magyarország lejáratásában.