Megkezdődött Németország leghosszabb vasutassztrájkja

Hatnapos sztrájkba kezdtek a német mozdonyvezetők, tavaly november óta ez már a negyedik, de az ország történetében a leghosszabb sztrájk. A régóta húzódó vitában jobb bérezést és a munkaidő csökkentését követelik az ország állami tulajdonú fő vasúti szolgáltatójával folytatott vitában. Közben Európa több államában is folytatódnak a gazdatüntetések, szerdán a litván traktorosok is blokád alá helyezték a főbb utakat- tudósított a hirado.hu.

Teljesen kihalt és csendes a kölni vasútállomás. Csak néhány utas reménykedik abban, hogy elindul a járata. A hirdetőtáblán arról tájékoztatnak, hogy széles körű sztrájk lépett életbe. A munkabeszüntetés előreláthatólag hétfő 18 óráig tart.

„Megértem őket, de az egy hét az túl sok” – mondta az egyik pórul járt utas.

A németországi mozdonyvezetők sztrájkja kedd este kezdődött a teherszállításban. Szerda kora reggel csatlakoztak hozzájuk a Deutsche Bahn által üzemeltetett távolsági és regionális járatok masinisztái.

A szakszervezet a béremelések mellett a munkaidő heti 38 óráról 35-re csökkentését szorgalmazza bércsökkentés nélkül, de ezt az állami vasút eddig elutasította.

Eggyel kevesebb munkaórába még beleegyeztek volna, de háromba csak 2028-tól.

„Mi hajlandóak vagyunk a kompromisszumra. Ezért küldtünk tegnap este egy ilyen javaslatot a Deutsche Bahnnak. Ez pontosan ugyanazt a bérmegállapodást tartalmazza, amelyet 18 másik vasúttársasággal kötöttünk Németországban. Most tehát a Deutsche Bahnon múlik, hogy folytatjuk-e a sztrájkot” – mondta Philipp Grams, a szakszervezet kölni szóvivője.

Parkoló vonatok a frankfurti főpályaudvaron 2024. január 24-én. A német mozdonyvezetők szakszervezete, a GDL január 24-től hatnapos sztrájkot hirdetett, mert elégtelennek ítélte az állami vasútársaság legújabb bér- és munkaidő ajánlatát. (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Az országos vonatleállás napi 100 millió eurójába is kerülhet a német gazdaságnak,

több nap esetén azonban ez az összeg akár a többszörösére nőhet. A teherforgalom kiesése miatt még az erőművek és finomítók ellátásában is fennakadások várhatók.

„Ez a hatnapos sztrájk, ami a Deutsche Bahn történetében a leghosszabb, az Alpokon át Skandináviába vagy a holland és belgiumi tengeri kikötőkbe tartó európai áruszállításra is hatással van” – közölte Anja Bröker, a vasúttársaság szóvivője.

A Magyarországot érintő nemzetközi járatok menetrendjét is befolyásolja a munkabeszüntetés, a müncheni járatok csak Budapest és Salzburg között közlekednek.

Közben a német kormánynak még a hetek óta tiltakozó gazdák és fuvarozók követeléseivel is meg kell küzdenie, amikre még nem sikerült válaszokat adniuk.

Hasonló gondokra keresi a megoldást a francia, a holland, a brit, a lengyel, a litván és a román kormány is, ahol kamionok és traktorok bénítják meg az utak, autópályák forgalmát.

A legtöbb helyen alacsonyabb adókat és igazságosabb támogatásokat követelnek, a francia gazdák emellett a túl sok adminisztratív feladat miatt is tiltakoznak. Követelik továbbá, hogy ne szigorítsák a növényvédő szerek használatát, állítsák le a traktorok üzemanyagának drágulását, valamint a természeti katasztrófák után gyorsabb legyen a kártalanítás.

„Elegünk van még a francia piacot elárasztó importból is, amivel nem tudunk versenyezni, mint például az ukrán csirke. Emellett a munkaerőköltségek, a környezetvédelmi előírások, és a szabványok terén sem tudunk versenyképesek lenni” – mondta egy gazda.

A francia kormány attól tart, hogy országos tiltakozássá szélesedik a gazdák akciója.

Tíz napon belül blokád alá vonhatják Párizst a tiltakozó gazdák

„Ez egy parasztfelkelés kezdete” – jelentette ki a blokádok egyik résztvevője a Valeurs Actuelles című lapnak. Egy másik, az Europe1 rádió által idézett gazdálkodó is úgy fogalmazott: „Ha forradamat akarnak, hát megkapják! ”

A mezőgazdasági termelők a kormányfővel folytatott sikertelen egyeztetetés után most már a nagyvárosokat kezdik bekeríteni.

Attal valószínűleg „utánamegy” a termelőknek

és személyesen próbál az egyik vidéki helyszínen, Occitaniában egyeztetni velük.  A kormányfő ugyanis lépéskényszerbe került, hiszen január 30-án akarja ismertetni programját, és – ahogy a rtl.fr írta – addig „túl sok tűz gyulladt ki a konyhájában”, melyeket sorban el kéne oltania.

Ilyen például az új kormány oktatási és ifjúságügyi minisztere, Amélie Oudéa-Castéra frissen kirobbant botránya a teniszszövetség élén kapott, 400 ezer eurós éves javadalmazása kapcsán.

A bordeaux-i körgyűrűt mindeközben szerdán mindkét irányban több tucat traktor zárta le,

továbbá várható a Strasbourg melletti A4-es autópálya lezárása is. A gazdák várhatóan Bayonne, Pau, Lyon, Valence és Grenoble közelében is az utakra és az autópályákra vonulnak, s a blokádok sorában Bretagne is érintett.

Kitiltották őket, tehát száguldoznak

A főváros körüli Île-de-France régióban egyelőre csak néhány blokád nélküli akcióra került sor, ám az FNSEA egyik körzeti elnöke, Cyrille Milard a France Bleu rádióban kijelentette: „Ha tíz napon belül nem kapunk válaszokat a kormánytól, blokád alá vesszük az egész párizsi régiót”. A hatóságok nem fogják megakadályozni az útlezárásokat – mondta a kormányszóvivő.

A kilátástalan helyzetük miatt elkeseredett gazdálkodók dühét növeli, hogy

kedd hajnalban egy személygépkocsi belerohant a sztájkoló gazdák járműveibe és halálra gázolt egy anyát és annak leányát.

Az édesapa és a másik gyermeke kórházba került, súlyos sérülésekkel.

(A kislány életkorával és az őt ért balesettel kapcsolatban egymásnak ellentmondó értesülések jelentek meg: egyes források szerint 12, mások szerint 14 éves; az AFP francia hírügynökség először beszámolt a lány haláláról, majd visszavonta ezt a hírt; a sajtóforrások jelentős része viszont továbbra is két halottról számol be az eset kapcsán – a szerk.)

A személygépkocsi őrizetbe vett utasai mindnyájan örmény állampolgárok voltak. Korábban a hatóságok mindannyiukat kötelezték Franciaország elhagyására, ők ennek ellenére továbbra is az országban maradtak. Azt, hogy az anyát és leányát halálra gázoló száguldozók kiutasított külföldiek voltak, csak a francia sajtó elenyésző része közölte.

Rendőr jöhet, ha árkot pucolsz

A gazdák elégedetlenségének egyik legfőbb oka, hogy az Emmanuel Macron időszakában egymást követő kormányok vakon végrehajtják a brüsszeli direktívákat, ellehetetlenítve a vidéki gazdálkodókat. Egyes esetekben hatósági,

rendőri zaklatás is sújtja a brüsszeli „mélyzöld” ideológiával szembeforduló gazdákat, öngyilkosságok is történtek már emiatt

– derül ki a Le Figaro összeállításából.

A mezőgazdasági termelőket rendkívüli módon irritálja, hogy az érvényben lévő normák és az úgynevezett „biodiverzitáshoz” kapcsolódó szabályozások csökkentik önállóságukat és a hatóságok általi, állandó zaklatáshoz vezetnek. Az egyik ilyen intézkedés, hogy a gazda a saját földjén nem pucolhatja ki úgy a vízlevezető árkokat úgy, hogy a növényzetet vagy a talajréteg egy részét is eltávolítja.

Az ilyen és ehhez hasonló „vétségek” esetén felfegyverzett környezetvédelmi rendőrök érkezhetnek előzetes engedély nélkül az üzemeltető földjeire, telektulajdonára.

Öngyilkosságba kergetve

A Vogézekben például elítéltek egy gazdát – írja a konzervatív lap –, aki ágakat távolított el egy folyó közelében. Az ítéletet azzal indokolták, hogy elpusztította egy védett faj, a hód otthonát. A gazda öngyilkosságot követett el. Szintén véget vetett életének Oise-ban 2022 októberében egy gazdálkodó, akit azzal vádoltak, hogy glifozátot használt.

A gazda nem tudta tovább elviselni azt, hogy jogsértőként kezeljék.

E két gazdálkodó öngyilkossága sajnos nem egyedi eset,

rendszeresen, szinte naponta fordulnak elő hasonlóak – írja a Le Figaro. A tüntető gazdák felhívják a figyelmet arra, hogy eddig 126 gazdálkodó lett öngyilkos az elviselhetetlenül megnövekedett terhek és a hatóságok zaklatásai miatt.

A nagy francia ugar

A francia mezőgazdaság tudatos leépítésére, tönkretételére számos újabb intézkedés szolgáltat példát: a tejért például a tejüzemek literenként körülbelül 0,40 eurót fizetnek a tenyésztőknek – ez 6 eurócenttel kevesebb, mint tavaly.

A polcokon egyébként a literes, papírdobozos UHT-tej átlagosan 1,07 euróba kerül, vagyis több mint 2,6-szor drágább, mint amikor elhagyta a gazdaságot.

Az energiaköltségek robbanásszerű növekedésével szembesülve a gazdálkodók azt követelik, hogy

a kormány vizsgálja felül a mezőgazdasági munkagépek működtetésére felhasználható, „nem közúti gázolaj” adómentességének megszüntetésére vonatkozó tervét is.

Ahhoz, hogy részesülhessenek a Közös Agrárpolitika európai támogatásából – évi 9 milliárd eurós keretből – a gazdálkodóknak bizonyos számú közösségi szabályt is be kell tartaniuk. Az ökológiai átmenetet és a mezőgazdasági termelés visszaszorítását szorgalmazó, egyoldalúan meghirdetett, az európai gazdálkodók feje fölött megkötött úgynevezett „zöld alku” jegyében a termelőknek idén földterületük 4 százalékra kell növelniük az ugar, tehát a gazdálkodásba be nem volt rész területét.

Gyűlöletkeltés a parasztság ellen

Akik – gyakran gazdasági kényszer miatt – felhagynak a tejtermeléssel, a „biodiverzitás” nevében kötelesek „visszaállítani” a jószágok által legelőnek használt réteket.

Sok gazdálkodó panaszolja egyébként, hogy belefáradt abba a megbélyegzésbe, amelyek a környezetet „szennyezőként” állítják be és ostorozzák őket, mert növényvédő szerekkel kezelik a termőterületet, vagy mert műtrágyát szórnak ki szántóföldjeikre.

A paraszti gazdálkodókat lejárató zöld propaganda rendszeresen – és igaztalanul – megvádolja a gazdálkodókat állataikkal való rossz bánásmóddal.

A gazdák emlékeztetnek: küldetésük a lakosság élelmezése, és nem számolják a munkaóráikat. Gyakran jól beilleszkedve a helyi közéletbe, a zöld propaganda által támadott traktoraikkal pedig számos szolgáltatást is nyújtanak a lakosoknak, különösen az utak hótakarításában, árvíz esetén az emberek és javaik kimentésében – sorolja a Le Figaro.