Medvegyev Oroszország elleni hadüzenetről beszélt

Oroszország elleni hadüzenettel érne fel, ha hivatalosan brit katonákat vezényelnének Ukrajnába – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Rishi Sunak brit miniszterelnök ukrajnai látogatását kommentálva pénteken a Telegram-csatornáján.

„Rishi Sunak brit miniszterelnök Kijevbe utazott, hogy aláírjon egy történelmi biztonsági megállapodást. Vajon hogy vélekedne a nyugati közvélemény, ha a brit delegáció Kijev központjában kazettás bombatűz alá kerülne, ahogyan az a mi Belgorodunkban történt a civilekkel?” – írta a volt elnök és kormányfő.

„És még valami: remélem, örök ellenségeink, az arcátlan britek felfogják, hogy

hivatalos katonai kontingensük Ukrajnába vezénylése hadüzenetet jelentene hazánknak”

– tette hozzá.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján Moszkva felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a nyugati országok szemet hunynak az Oroszország ellen elkövetett ukrán „terrorista bűncselekmények” és afelett, hogy Kijev azzal fenyegetőzik, a támadásokat más orosz városokra is kiterjeszti. Kifogásolta, hogy sem a NATO, sem az EU képviselői nem ítélték el a 25 halálos áldozattal és 109 ember sebesülésével járó, december 30-i Belgorod elleni ukrán rakétatámadást, és az ENSZ, az EBESZ vezetése is csak általános jellegű felhívásokra szorítkozott.

Az orosz védelmi minisztérium által pénteken kiadott heti hadijelentés szerint az orosz hadsereg január 6. és 12. között

23 csoportos csapást hajtott végre nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel,

köztük a Kinzsal hiperszonikus rakétarendszerrel ukrán hadiüzemekre, valamint az ukrán fegyveres erőkre, a „nacionalista” alakulatokra és a külföldi „zsoldosokra”. Ebben az időszakban az összefoglaló értelmében öt frontszakaszon 41 támadást és ellentámadást vert vissza, megakadályozott több partraszállási kísérletet a Dnyeper szigetein és folyam bal partján, valamint kedvezőbb állásokat foglalt el Zaporizzsja megyében.

A jelentés szerint

az ukrán fél vesztesége az érintkezési vonal mentén a hét folyamán mintegy 4720 katona volt,

akik közül a legtöbben, több mint 1785-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A legtöbb rohamot, 27-et a kupjanszki frontszakaszon kísérelte meg az ukrán fél. Ugyanitt 35 ukrán katona adta meg magát a héten orosz fogságba került 48-ból.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek mellet tíz lőszerraktárt, egy rádióelektronikai harcközpontot, egy Szu–25-ös és egy Szu–27-es repülőgépet, egy Mi–8-as helikoptert, 15 harckocsit, 60 páncélozott harcjárművet, 15 motorcsónakot, HIMARS és Uragan sorozatvető 35 rakétákát, hat Neptun hajóelhárító rakétát, két MALD irányított levegő-levegő rakétát és 161 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióban lévő Holmovszkij községben

egy ukrán távirányítású repülőszerkezet sebesülteket evakuáló mentőautót talált el,

aminek következtében egy mentős és villanyszerelő életét vesztette, további három mentős pedig megsebesült.

Négy ellentámadást vertek vissza az orosz fegyveres erők a kupjanszki frontszakaszon az elmúlt nap folyamán, az érintkezési vonal mentén pedig hozzávetőlegesen 710 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, közülük mintegy 260-an a Donyecknél vívott harcokban – közölte napi összefoglalójában az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet és 29 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtöki Telegram-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy nukleáris fegyver bevetésére szolgálhat alapul az orosz rakétaindító állások elleni támadás.

A volt elnök és kormányfő Jurij Ihnat ukrán katonai szóvivőnek arra a kijelentésére reagált, miszerint az Oroszország elleni harc legjobb módszere az lenne, ha a nyugati országoktól kapott nagy hatótávolságú rakétákkal Ukrajna Oroszország egész területén megsemmisítené az orosz rakétaindító rendszereket.

Medvegyev szerint egy ilyen lépés egyáltalán nem számítana önvédelemnek, és Kijev azt kockáztatná, hogy Moszkva életbe lépteti az orosz állami nukleáris elrettentő politika alapelveinek 19. pontját, amely előírja nukleáris fegyver alkalmazását Oroszország elleni, hagyományos fegyverrel végrehajtott agresszió esetén, ha az az állam létét fenyegeti.

„Ezt nem szabad elfelejteniük Hitler, Mussolini, Pétain és mások örököseinek, akik a mai Európában a nácikat támogatják Kijevben”

– írta Medvegyev.

Rishi Sunak brit miniszterelnök pénteken Kijevbe utazott, ahol bejelentette: megnövelik Ukrajna katonai támogatásának mértékét, hogy segítsék Kijevet új harci drónok – köztük megfigyelő, nagy hatótávolságú csapásmérő és tengeri drónok – beszerzésében.

Sunak közölte, hogy Nagy-Britannia a következő pénzügyi évben 2,5 milliárd fontra növeli támogatását, ezzel az előző két évhez képest 200 millió fonttal megemelik a támogatás mértékét.

A londoni kormány közleményében kiemelte: mindenkinél nagyobb mennyiségű drónszállítmányt fog küldeni Ukrajnának, és a drónok nagy részét várhatóan Nagy-Britanniában fogják gyártani. A dokumentum szerint a védelmi minisztérium nemzetközi partnerekkel együttműködve jelentősen megnöveli az Ukrajna védelme számára biztosított drónok számát.

Sunak hivatala szerint a két ország történelmi jelentőségű brit-ukrán biztonsági együttműködési megállapodást is alá fog írni, amely a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek csoportjának azon megállapodását követi, hogy kétoldalú biztonsági biztosítékokat nyújtanak Ukrajnának.

Nagy-Britannia szerint a megállapodás hivatalossá teszi az Egyesült Királyság által Ukrajna számára nyújtott és a jövőben is nyújtandó támogatást, beleértve a hírszerzési információk megosztását, a kiberbiztonságot, az egészségügyi és katonai kiképzést, valamint a védelmi ipari együttműködést.

„Ma egy üzenettel vagyok itt: az Egyesült Királyság nem fog meginogni”. Hozzátette: „Ukrajna mellett fogunk állni, a legsötétebb órákban és az elkövetkező jobb időkben is” – szögezte le a brit miniszterelnök.

Itt az ideje, hogy a partnerországok megváltoztassák Ukrajna támogatásával kapcsolatban az „ameddig szükséges” sablonnyilatkozataikat, és inkább a teljes győzelemig való támogatásról beszéljenek az Oroszország indította háború kapcsán – jelentette ki Edgars Rinkevics lett államfő csütörtökön Rigában azon a sajtótájékoztatón, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott.

„Véleményem szerint eljött az idő a hangsúly megváltoztatására. Gyakran mondtuk, hogy addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig szükséges. De a fő politikai jelzésnek most már annak kell lennie, hogy támogatjuk Ukrajnát az orosz imperializmus feletti teljes győzelméig” – hangoztatta Rinkevics. Biztosított afelől, hogy Lettország továbbra is segítséget nyújt Ukrajnának állami és társadalmi szinten.

Kiemelte, hogy

a már nyújtott támogatás értéke meghaladta Lettország GDP-jének egy százalékát.

A lett államfő elmondta, hogy tájékoztatta Zelenszkijt a következő lett katonai segítségnyújtási csomagról, amely tarackokat, tüzérségi lövedékeket és páncéltörő fegyvereket tartalmaz majd.

Közölte azt is, hogy Ukrajna és Lettország együttműködési megállapodást ír alá drónok gyártásáról, továbbá egy megállapodást az ukrajnai újjáépítéshez nyújtott segítségről.

Zelenszkij Lettország előtt a két másik balti államban, Litvániában és Észtországban járt.

Ukrajna észak-koreai gyártmányúként azonosította azokat a rakétákat, amelyeket Oroszország a hónap elején indított keleti régiója ellen – közölte egy ukrán tisztviselő a Kyodo japán hírügynökség pénteki híre szerint.

Az ukrán védelmi minisztérium egyik kutatóintézete összegyűjtötte és elemezte a kelet-ukrajnai Harkiv városát január 2-án ért orosz támadásból származó rakétatörmeléket, és megállapította, hogy az megegyezik az észak-koreai KN-23-as rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal. Ez az első alkalom, hogy Kijev megerősítette az észak-koreai rakéták használatát, mióta Oroszország 2022 februárjában teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, ami a legújabb jele lehet annak, hogy Moszkva fegyverkészletei fogyóban vannak – idézett a jelentésből a Kyodo.

„Észak-Korea az egyetlen nemzet a világon, amely olyan rakétákat gyárt, amelyeknek ugyanazok a jellemzői, mint azoknak, amelyeket a roncsokban találtunk. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek minden bizonnyal KN-23-asok” – mondta az ukrán tisztviselő, akit a hírügynökség nem nevezett meg.