Már az ír, belga, francia és olasz gazdák is tüntetnek

Ír, belga, francia és olasz agrárszervezetek is képviseltették magukat azon a demonstráción, amelyen az Európai Unió közös agrárpolitikája ellen fejezték ki tiltakozásukat. A termelők a munkájukat és megélhetésüket ellehetetlenítő egyre szigorúbb szabályozások, valamint a számukra versenyhátrányt okozó ukrán termékek importja miatt is neheztelnek. Az Európai Parlament közelében tartott eseményen több jobboldali politikus is megjelent - tudósít a Közmédia Központ Brüsszelből.

„Az európai gazdálkodóknak meg kell mutatniuk, hogy a jövőjüket érintő döntéshozatali rendszer rossz. Ezek az emberek állítják elő a mindennapi betevőnket, ami nemzetbiztonsági kérdés. Tehát el kell ismernünk, hogy ha nincsenek gazdálkodók, akkor nincs élelmiszerünk, ha pedig nincs élelmiszerünk, akkor jövőnk sincs” – fogalmazott Robert Roos, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjának európai parlamenti képviselője  a Brüsszeli gazdatüntetésen.

A képviselőt az ukrán agrártermékek vámmentes behozataláról is kérdezték, amivel kapcsolatban kiemelte: Európa képes önmaga ellátására, valamint azon felül az exportra is.

„Őrültség azt állítani, hogy szükségünk van az importra. Tehát mindenek előtt a saját európai gazdálkodóinkat kell megvédeni” – tette hozzá.

A gazdálkodók alacsony bevételeiről szólva Robert Roos kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer hibásan működik, a legtöbb hasznot a multinacionális vállalatok húzzák az üzleten, ezért az EU részéről sokkal több támogatást kell biztosítani a gazdálkodók számára.

Brüsszel nem tiszteli a gazdákat

A termelők nem ellenzik a szabályokat, azonban az EU közös agrárpolitikája ellehetetleníti őket, rajtuk keresztül pedig a vidéket is − többek között erről is beszélt lapunknak Hendrik Vandamme, az Algemeen Boerensyndicaat, az egyik legnagyobb belga agrárszervezet elnökségi tagja. A gazdálkodó emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában például a nitrogénkibocsátás radikális csökkentése okoz egyre nagyobb gondot az állattartóknak, valamint a folyamatosan szigorodó szabályozások miatt kiszámíthatatlanná váló jövő.

Az látható sokfelé, nem csak Belgiumban, hogy a nagyvárosi emberek meg akarják mondani, hogy a vidékiek hogyan éljenek. Ez a hozzáállás látszik a politikán is − mutatott rá, majd hozzátette: az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is be kellene látnia, hogy tisztelniük kell azokat az embereket, akik az ételt hozzák.

A termelő az EU-Mercosur megállapodást is kritizálta, mivel olyan agrártermékek importját jelentené Dél-Amerikából, ami az európai termelőktől veszi el a piacot. Kérdésre válaszolva a gazdálkodó az ukrán agrárimportról is beszélt: Ukrajna beengedése 15 éven belül a közös piacra gyakorlatilag tönkre tenné az uniós agráriumot. Mint mondta, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek elsősorban a saját termelőit kell megvédenie.

Kvázi EU-tag lett Ukrajna

Az Európai Unió és Ukrajna között létrejött kereskedelmi megállapodások révén keleti szomszédunk már kvázi EU-tag.

Miközben pedig az agrártermékeik az európai piacokra kerülnek, rájuk továbbra sem vonatkoznak azok a szigorú előállítási szabályok, amelyek miatt az európai termelők tiltakoznak – magyarázta Schenk Richárd, az MCC Brussels kutató munkatársa.

A németországi gazdatüntetéseken szerzett tapasztalatai alapján a kutató azt is megerősítette, hogy az ukrán gabonadömping már Németországban is problémát okoz. Mint mondta, ez a probléma elsősorban a kelet-német termelőket érinti, és habár a német média korrektül tudósított a gazdatüntetésekről, az ukrán gabona kérdés nem került előtérbe.

Schenk Richárd hangsúlyozta, hogy az európai agrárpolitika a gyakorlatban már inkább környezetvédelmi politika. Emlékeztetett, hogy a belga, francia és német állattartóknál a nitrogénkibocsátás vált problémává, a finn erdészeteknél a fák kivágása, és egyre több potenciális termőföld válik természetvédelmi területté.

Mint mondta, a folyamatosan szigorodó előírások mellett viszont húsz év alatt GDP-arányosan a felére csökkentették az agrártámogatások szintjét.

Egyre több európai országban vonulnak utcára a gazdák. A németek és a románok után a francia és a lengyel termelők is a balliberális kormányok megszorításai és a mindent elárasztó ukrán gabonadömping ellen tiltakoznak. Közben szerdától a német vasutasok ismét leállítják a munkát, mert hiába kérték, nem tudtak megállapodni a bérrendezésről.

Kongtak az ürességtől a német pályaudvarok január elején. A mozdonyvezetők magasabb béreket követeltek, ezért sztrájkolni kezdtek és napokon át blokkolták a német vasúti közlekedését.

Szerda hajnaltól a korábbinál is nagyobb, hatnapos vasutassztrájk lesz Németországban. A vasúttársaság ugyanis nem fogadta el a szakszervezetek követeléseit a béremelésről és a munkaterhek csökkentéséről.

Az újabb német vasutassztrájk több Magyarországról induló, vagy ide érkező nemzetközi járatot is érint. A MÁV szerint

a német vonalakon jelentős késésekre és fennakadásokra kell számítani.

A német vasút még azt sem tudta megmondani, milyen menetrend lesz érvényben, ezért az elővételben vásárolt jegyeket díjmentesen visszaváltják.

Közben a német gazdák is tiltakoznak a balliberális-zöld kormány megszorításai ellen. A gazdaszervezetek is a tüntetések erősödését helyezték kilátásba. Szerintük ugyanis Olaf Scholz kancellár kabinetje a szakadék szélére sodorta őket, amikor támogatásokat vont el tőlük csak azért, hogy cserébe Ukrajnát támogathassa.

„A zöldek erőltetik a nézeteiket a kormánykoalícióra, így a gazdákról szóló megszorításokat is ők akarták” – fogalmazott az Alapjogokért Központ elemzője. Szikra Levente szerint

Olaf Scholz és kormánya nem hajlandó tudomást venni a problémákról.

„Nagyon sokan elutasítják a kormányzat politikáját. Nemcsak a gazdák, de az össztársadalom részéről is van egy jelentős elégedetlenség. De a kormány nem hajol meg a nyomás alatt, nem próbálja a döntéseit úgy alakítani, hogy az megfeleljen a társadalom többségének” – mondta az elemző.

Néhány napja francia gazdák borítottak trágyát egy kormányzati épület bejáratához Toulouse-ban, ők is a támogatásaik csökkentése ellen tiltakoztak. A francia farmerek is kitartanak: legutóbb autópályákat is blokád alá vettek.

Romániában pedig a fuvarozók tüntetnek lassan két hete: a költségeik csökkentését és az ukrán gabonadömping megállítását követelik.

Kárpótlást akarnak azokért a veszteségekért is, amelyeket az országban feketén értékesített ukrán mezőgazdasági termékek okoztak.

„Nem adjuk fel könnyen. Különösen a minisztériumra kell nyomást gyakorolnunk, hogy avatkozzon be az ügybe és egyszer s mindenkorra tisztázza azt” – magyarázta egy tüntető.

A lengyel gazdák is készülnek: szerdán traktorokkal vonulnak Varsóba és az ukrán határt is lezárhatják. A Donald Tusk vezette kormány ugyanis kihátrált abból az egyezségből, ami megakadályozta az ukrán gabonaimportot.

„A zöldlobbi az európai mezőgazdaság felszámolásán dolgozik” – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég tanácsadója szerint a tüntetéshullámnak beláthatatlan következményei lehetnek.

„A génmódosított élelmiszerek és gabona kapcsán a lengyel gazdák különösen érzékenyen reagálnak. Azt látják, hogy a Tusk-kormányzat meg fogja nyitni a lengyel piacokat. Ami itt tehát most várható, az egy preventív tüntetés is” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.

A szakértő hangsúlyozta: a zöldek most sem az emberek érdekeit nézik, hanem az amerikai és ukrán nagyvállalatok igényeit akarják kiszolgálni.

Nagyszabású gazdatüntetést tartottak Litvániában a kormány takarékossági programja és agrárpolitikája ellen tiltakozva kedden.

A főváros, Vilnius központjába helyi sajtójelentések szerint több mint ezer traktor és más mezőgazdasági nehézgép érkezett az ország különböző pontjairól.

A gazdák hosszú oszlopokba rendezték járműveiket, és elégedetlenségüket fejezték ki jövedelmi helyzetükkel, a kormányzati előírásokkal és a magas üzemanyagárakkal szemben.

A litván gazdaszövetség szerint az elkövetkező napokban további tüntetések várhatók a vilniusi kormányzati épületek előtt. Hasonló traktoros tüntetések és forgalomlassító akciók voltak az utóbbi napokban Franciaországban és Németországban is.