Londonban megszavazták az illegális migránsok Afrikába telepítését

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint London kész lenne az Emberi Jogok Európai Bíróságával (EJEB) is dacolni a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők ruandai áttelepítésének ügyében.

A londoni alsóház szerda éjjel hagyta jóvá azt a törvénytervezetet, amely biztonságos áttelepítési célországnak nyilvánítja a közép-afrikai országot.

Az indítvány beterjesztésének előzményeként a brit legfelsőbb bíróság novemberi végzésében jogellenesnek minősítette azt a tervet, amelynek alapján a brit kormány Ruandába telepítené át az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal átkelő, Nagy-Britanniába illegálisan belépő menedékkérőket.

A legmagasabb brit jogi fórum öttagú tanácsának egyhangú határozata szerint a Ruandával erről kötött, 2022-ben aláírt kétoldalú megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont ellentétes a nemzetközi és a brit emberi jogi törvényekkel.

A brit kormány ezt a határozatot próbálja megkerülni egyrészt azzal, hogy törvényben rögzíti Ruanda biztonságos mivoltát, másrészt azzal, hogy decemberben új, átdolgozott és garanciákat tartalmazó megállapodást írt alá a ruandai kormánnyal.

A Downing Streeten tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a konzervatív párti brit miniszterelnök kijelentette: teljesen egyértelmű álláspontja az, hogy külföldi bíróságok nem akadályozhatják meg a Ruandába tartó repülőgépek felszállását.

Rishi Sunak hozzátette: ha az a kérdés, hogy bizonyos körülmények között kész lenne-e a 39-es szabály alapján meghozott esetleges EJEB-intézkedésekkel is dacolni, a válasz „egyértelműen igen”.

Az EJEB eljárási szabályrendjének 39-es cikke alapján a strasbourgi emberi jogi bíróság a nemzetállamokra nézve kötelező, halasztó hatályú intézkedéseket hozhat, ha arra az álláspontra jut, hogy az adott ügyben a kérelmezőnek súlyos, visszafordíthatatlan sérelemmel kell szembenéznie.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök kijelentette: a Ruandát biztonságos célországnak nyilvánító törvénytervezet világosan rögzíti, hogy az áttelepítési ügyekben a brit kormányé a döntési jogkör.

Rishi Sunak felszólította a brit parlament felső kamaráját, a Lordok Házát, hogy minél előbb és módosítások nélkül hagyja jóvá az alsóház által elfogadott törvénytervezetet, mert csak ez a jogszabály hat jogi elrettentő erővel azokra, akik illegálisan próbálnak belépni Nagy-Britanniába.

A konzervatív párti kormány által beterjesztett javaslat kimondja, hogy a közép-afrikai állam biztonságos áttelepítési célország.

A törvénytervezet közvetlen előzményeként a brit legfelsőbb bíróság a múlt hónapban jogszerűtlennek minősítette az illegálisan Nagy-Britanniába érkező menedékkérők áttelepítését Ruandába. A végzés indoklása szerint fennáll ugyanis annak a kockázata, hogy a menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont sérti a brit és a nemzetközi jogban egyaránt meglévő emberi jogi protokollokat.

A második olvasatban – vagyis még nem végleges formájában, az indítvány általános vitája után – kedd este elfogadott törvénytervezettel a brit kormány e kifogást kívánja semlegesíteni.

Végső elfogadása esetén a jogszabály kimondja azt is, hogy a Nagy-Britanniába illegálisan érkezők a jövőben nem folyamodhatnak menedékjogért, és nem emelhetnek jogi kifogást ruandai áttelepítésük ellen arra hivatkozva, hogy fennáll a kockázata áttoloncolásuknak Ruandából nem biztonságos országokba.

A tervezet alapján a brit bíróságok sem fogadhatnak be olyan kereseteket, amelyek beterjesztői arra hivatkoznak, hogy Ruanda nem biztonságos áttelepítési célország.

Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök kormánya tavaly áprilisban kötött migrációs egyezményt Ruanda kormányával. E megállapodás – amely tartalmazott egy 140 millió fontos (csaknem 62 milliárd forintos) brit gazdaságfinanszírozási csomagot is az afrikai ország számára – lehetővé tenné, hogy mindazokat, akik illegálisan lépnek brit területre és ezután menedékjogért folyamodnak, a brit hatóságok áttelepítsék Ruandába.

Az akkori brit kormány azzal indokolta a megállapodást, hogy az „innovatív megközelítés” biztonságos és törvényes lehetőséget teremt a menedékkérvényezésre, ugyanakkor felborítja az embercsempész-bűnszervezetek üzleti modelljét.

Hosszú ideje minden évben több tízezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a brit partokra, többnyire embercsempészek által szervezett, gumicsónakokkal útnak induló csoportokban, és ennek megállítása végett kötötte meg az áttelepítési megállapodást a Johnson-kormány Ruandával.

Rishi Sunak jelenlegi miniszterelnök kormánya a legfelsőbb bíróság elutasító végzése után, a múlt héten új megállapodást írt alá a ruandai kormánnyal. A módosított egyezmény rögzíti, hogy Ruanda a területére Nagy-Britanniából áttelepített illegális határátlépőket nem toloncolja tovább olyan országokba, ahol életük vagy szabadságjogaik veszélybe kerülhetnének.

Ezt egészíti ki az általános vita után kedden előzetesen elfogadott, Ruandát biztonságos célországnak nyilvánító törvénytervezet.

Az indítvány sorsa a szavazás pillanatáig bizonytalan volt, mivel a kormányzó Konzervatív Párt frakciójából sokan jelezték, hogy nem tudják elfogadni a tervezetet, mivel véleményük szerint a javasolt jogszabály nem elég radikális.

A tervezet bukásának esetére a tory frakció jobbszárnyának több tagja jelezte, hogy kész bizalmi szavazást kezdeményezni Rishi Sunak miniszterelnökkel szemben.

Az indítványt azonban a második olvasatban lefolytatott öt és félórás vita után, 44 fős többséggel elfogadta az alsóház.

A brit parlamentarizmus történetében legutóbb 1986-ban fordult elő, hogy egy törvénytervezet – az akkori kormányfő, Margaret Thatcher által a boltok vasárnapi nyitva tartásáról beterjesztett indítvány – már az általános vita lezárása után elbukott.

Az utóbbi több mint egy évszázad legnagyobb választási veresége elé néz a kormányzó brit Konzervatív Párt a hétfőn ismertetett legfrissebb felmérés adatai szerint.

A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 14 ezer brit választó bevonásával elvégzett vizsgálata szerint – amely a The Daily Telegraph című konzervatív napilap megbízásából készült – a 2010 óta kormányon lévő konzervatívok a legutóbbi, 2019-es parlamenti választáson elnyert 365 mandátumnál 196-tal kevesebbet szereznének, ha most tartanák az idén esedékes választásokat.

Az összeomlásszerű konzervatív párti vereséggel végződött 1997-es brit választásokon a Konzervatív Párt John Major akkori miniszterelnök vezetésével 178 képviselői helyet veszített.

A YouGov számításai szerint azonban ha a jelenlegi támogatottsági adatok érvényesülnek a következő választáson, a Konzervatív Párt 1906 óta nem tapasztalt mandátumveszteséget szenvedne.

Az 1906-os brit parlamenti választáson az Arthur Balfour vezette konzervatívok 246 alsóházi képviselői helyet veszítettek az addigi 402-ből, és a Liberálisok arattak elsöprő győzelmet Henry Campbell-Bannerman vezetésével, 214 fővel 397-re növelve frakciójuk létszámát.

A YouGov modellszámításai szerint az idei választások után a Sir Keir Starmer vezette Munkáspárt 385 fős frakcióval és hatalmas, 120 fős alsóházi többséggel alakíthat kormányt.

A hétfőn ismertetett számítások szerint a választókerületi pártpreferenciák azt valószínűsítik, hogy a konzervatív párti kormány 14 miniszteri rangú tagja is elveszíti alsóházi mandátumát az idei választáson. Köztük van Jeremy Hunt pénzügyminiszter, Grant Shapps védelmi miniszter, Lucy Frazer kulturális miniszter, Gillian Keegan oktatási miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter, valamint Penny Mordaunt, a konzervatívok alsóházi frakcióvezetője, aki e tisztségében szintén kabinettag.

A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.

Johnson azonban 2022 júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek. A konzervatívok választói támogatottsága jelentős részben e botrány hatására süllyedt mélypontra.