Lemondott a Harvard elnöke

Claudine Gay, a Harvard Egyetem elnöke – ami megfelel a rektori tisztségnek – kedden egy levélben jelentette be, hogy lemond pozíciójáról. Elmondása szerint jelenleg rendkívüli kihívások érik az egyetemet, s ezekben az időkben teljes mértékben az intézményre kell összpontosítani, és nem személyekre. Az afroamerikai egyetemi vezető ijesztőnek és személyeskedő támadásnak nevezte a vele történteket, amelyeket szavai szerint faji alapú rosszindulat is fűtött. Gay korábban azért került a figyelem középpontjába, mert nem volt hajlandó elítélni az egyetemi antiszemitizmust, valamint mert kiderült, valószínűleg plagizált doktori disszertációjában, de mindezek ellenére mégsem volt hajlandó lemondani- írta a hirado.hu.

A világ talán leghíresebb egyetemének vezetője kedden jelentette be, hogy lemond elnöki tisztségéről, melyre alig több mint fél éve nevezték ki (mellyel egyébként ő lett az első fekete és a második nő a közel 400 éve működő Harvard élén).

Lemondása keveseket érhetett meglepetésként azok után, hogy az elnöki székben töltött idejét végigkísérték a különböző botrányok.

Gayt már dékánként is rendszeresen érte az a vád, hogy zaklatja és elnyomja saját kollégáit, a Hamász október 7-i szörnyű terrortámadása után pedig nem volt hajlandó elítélni az egyetemen egyre inkább elszabaduló antiszemitizmust.

Mindezek után három ismert amerikai egyetem, a Harvard, a Massachusettsi Műszaki Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem elnökeit egy kongresszusi meghallgatáson arról kérdezték, hogy megsérti-e a zsidók kiirtására való felhívás az egyetemük magatartási kódexét vagy a zaklatásra vonatkozó szabályokat?

Válaszában végül egyik egyetemi vezető sem volt hajlandó elhatárolódni az antiszemita megmozdulásoktól, és azt hangsúlyozták, hogy mindez a kontextustól függ, valamint attól, hogy a beszéd átcsap-e magatartásba, vagyis ténylegesen a zsidók megölésébe.

Niall Ferguson, a világhírű történész az ügy kapcsán arról írt, hogy ma már lehetetlen tagadni, hogy az izraeli politikával szembeni ellenséges hozzáállás rendszeresen antiszemitizmusba torkollik. Emlékeztetett, hogy George Floyd meggyilkolása után számos nagy presztízsű egyetem vezetése foglalt egyértelműen (és igencsak vehemens módon) állást az intézményes rasszizmus ellen, idén októberben azonban jó esetben hallgattak. Rosszabb esetben szabadjára engedték az antiszemita indulatokat. Véleménye szerint a mai progresszívek a sokszínűség nevében rasszizmust folytatnak.

A kongresszusi meghallgatás után egyébként rögvest lemondott rektori tisztségéről Liz Magill, az Pennsylvaniai Egyetem vezetője.

Claudine Gay mindezt annak ellenére sem volt hajlandó megtenni, hogy számos törvényhozó és adományozó felszólította rá botrányos kijelentései miatt. Hozzátartozik a történethez, hogy Harvard több száz tagja igyekezett nyomást gyakorolni a vezetőségre, hogy ne bocsájtsák el az elnököt: a mintegy 600 oktató által aláírt petícióban azt írták, az intézménynek ellen kell állnia a politikai nyomásnak, amely szerintük ellentétes a Harvard akadémiai szabadság iránti elkötelezettségével.

Gayről aztán az is kiderült, hogy PhD disszertációjának egyes részeinél jó eséllyel plágiumot követhetett el.

Az 1997-ben publikálta dolgozatát, mely a Taking Charge: Black Electoral Success and the Redefinition of American Policies (A fekete választási siker és az amerikai politika újradefiniálása) címet viselte, elsősorban a fehér-fekete politikai képviselettel és faji attitűdökkel foglalkozott. Az egyetem plágiumpolitikája alapján értékelve a politológiai tanulmány legalább három problémás használati és idézési mintát tartalmaz.

Később, alapos vizsgálatok után, az elnöknek már több művét is problémásnak ítélték. Az egyik tudós, aki bírálatot fogalmazott meg a plágiumgyanús művekkel kapcsolatban, arra panaszkodott, hogy a Harvard vezetése nem éppen úgy reagált a helyzetre, ahogy az illő lett volna. Elmondása szerint megpróbálták újraértelmezni azt, hogy mi is a plágium. Eszerint különböző szintek léteznek, „bizonyos szintek” pedig még elfogadhatók.

Mostani levelében, melyben bejelentette lemondását, Gay – aki így az egyetem legrövidebb ideig hivatalban levő elnökévé vált – így fogalmaz: „Ez a döntés nem volt könnyű. Valójában szavakkal kifejezhetetlenül nehéz volt, mert nagyon vártam, hogy önök közül oly sokakkal dolgozhassak együtt, hogy előmozdítsuk a tudományos kiválóság iránti elkötelezettséget, amely évszázadokon keresztül hajtotta ezt a nagyszerű egyetemet.”

„A Harvardhoz és az ott élőkhöz való mély kötődésemet még fájdalmasabbá tette, hogy tanúja lehettem azoknak a feszültségeknek és megosztottságnak, amelyek az elmúlt hónapokban átszakították közösségünket, gyengítve a bizalom és a kölcsönösség kötelékeit, amelyeknek a válság idején az erő és a támogatás forrásai kellene, hogy legyenek” – folytatta, majd megpróbálta csökkenteni az ellene felhozott vádak súlyát, azt állítva, hogy faji gyűlölet táplálta az ellene irányuló kritikák jelentős részét.

„Mindezek közepette elkeserítő volt, hogy kétségbe vonták a gyűlölettel való szembenézés és a tudományos szigor fenntartása iránti elkötelezettségemet – két olyan alapvető értéket, amely  meghatározza, hogy ki vagyok –, és ijesztő, hogy személyes támadásoknak és fenyegetéseknek vagyok kitéve, amelyeket faji gyűlölet táplál”

– írta.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a legnagyobb finanszírozók sorra befagyaszthatják nevesebb amerikai egyetemeknek nyújtott támogatásukat a szélsőbaloldali diákszervezetek Izrael-ellenes megnyilvánulásai miatt. Különösen éles reakciókat váltott ki a Harvard diákjainak levele, melyben azt írták: „Mi, az alulírott diákszervezetek,

teljes mértékben az izraeli rezsimet tartjuk felelősnek minden kibontakozó erőszakért.”

A dokumentum szerint a Gázai övezetben élő palesztinok milliói szabadtéri börtönben kénytelenek élni, és felszólították a Harvardot, hogy tegyen lépéseket a palesztinok folyamatos megsemmisítésének leállítására.

Ami egyes amerikai egyetemeken történik Izrael-ellenes tüntetésként, az kimeríti az antiszemitizmust – ismerte el pénteken a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy vannak felsőoktatási intézmények, ahol a zsidó diákok félnek, és megfélemlítést szenvednek el, ami „elfogadhatatlan” és „ellentétes azzal, amit az Egyesült Államok képvisel”.

A fehér házi illetékes ugyanakkor arról is beszélt, hogy a muszlimok elleni gyűlölet sem elfogadható, ami széles körben tapasztalható.

John Kirby kifejtette, hogy

a Közel-Keleten kialakult konfliktusnak nincs köze az iszlám világ és a nyugat közötti szembenálláshoz,

hanem egy terrorszervezet támadása következtében alakult ki a konfliktus. Megállapította, hogy Washington tovább dolgozik az izraeli-szaúdi kapcsolatok normalizálásán, az izraeli-palesztin viszony rendezését illetően pedig a kétállami megoldásban hisz.

Arról is beszélt, hogy

az Egyesült Államok továbbra sem húz meg „vörös vonalat” Izrael számára, hanem feltétel nélkül biztosítja a katonai támogatást a Hamász elleni műveletekhez.

John Kirby az izraeli hadsereg által a Gázai-övezetben végrehajtott szárazföldi műveleteket többszöri kérdésre sem kommentálta, és úgy vélte, hogy annak nem lesz következménye a Hamász által fogolyként tartott külföldiek elengedésére vonatkozó tárgyalások eredményességére.

A Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is aktívan tárgyal és

szeretne elérni egy humanitárius szünetet a katonai műveletekben,

ami lehetőséget biztosítana a Gázai-övezetben rekedt külföldiek számára a távozásra. Ugyanakkor megismételte, hogy jelenleg a Hamász fegyveresei azok, akik nem engedik Egyiptom felé távozni az ott tartózkodó amerikai állampolgárokat.