Lavrov szerint a Nyugat nem akar megoldást Ukrajnában

A Nyugat azzal, hogy Ukrajnát a Krímre és Oroszország belső területeire mérendő csapásokra bujtogatja, és ezekhez nagy hatótávolságú eszközökkel is ellátja, azt bizonyítja, hogy nem akar konstruktív megoldást – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján.

„A Nyugat nem akar semmilyen konstruktív megoldást, amely figyelembe venné az Oroszországi Föderáció jogos aggodalmait” – mondta a tárcavezető.

Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is következetesen törekszik az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” céljainak elérésére, amit a brit-ukrán biztonsági megállapodás sem fog tudni megakadályozni.

Lehetetlennek nevezte, hogy Oroszország vereséget szenvedjen Ukrajnában, amelyre szerinte ugyanaz a sors vár, mint Afganisztánra és a többi országra, ahol a Nyugat „kalandorságba” bocsátkozott.

Hatalmas válságot fog előidézni Európa egészében a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban – figyelmeztetett szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban újságíróknak nyilatkozva.

Mint mondta, a kijevi vezetés folytatni fogja a harcot, de pénzügyi segítség nélkül Oroszország képes lehet meghódítani Ukrajnát. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy amint Oroszország elfoglalta Ukrajnát, háború lesz a NATO-val.

Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az észak-atlanti szövetség elleni támadást forgat a fejében.

Az ukrán vezető szerint a nyugati támogatás elmaradásának közvetlen hatása a harctéren a tűzérségi lőszerek és légvédelmi eszközök hiányában fog megnyilvánulni. Mindez – figyelmeztetett – nagy számú halálos áldozatot, illetve sebesültet fog eredményezni.

Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy ukrán vereség esetén Európa nemcsak újabb menekültáradatokkal lesz kénytelen szembesülni, de le fog állni a gabona- és elektromosenergia-szállítás is.

A németországi székhelyű Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) összesítése szerint Ukrajna eddig 240 milliárd euró (91 ezer milliárd forint) értékű támogatásban részesült partnereitől.

Legalább 17-en megsebesültek a kelet-ukrajnai Harkivban, amikor rakétatalálat ért egy lakónegyedet. Az ukrán hatóságok kimenekítették az embereket a házakból, ugyanakkor elrendelték a frontvonal közelében fekvő több mint két tucat falu lakosságának evakuálását is, mert nagyszabású orosz offenzívától tartanak. Közben a francia elnök bejelentette: februárban negyven nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát szállítanak Ukrajnának. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig azt mondta: az ukrán ellentámadás elbukott.

Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban a kedd este becsapódó orosz rakéták több házat is részben leromboltak. A támadásban legkevesebb 17-en megsebesültek, két nő állapota súlyos.

„Katonák nincsenek, mindannyian civilek. Civil objektumokat talált el, civil házakat, ahol hétköznapi emberek élnek a város központjában” – nyilatkozta Volodimir Timosko, a harkivi rendőrség vezetője.

A mentőszolgálat közölte: bombatalálat ért egy olyan háromszintes épületet is, amely korábban egy magánklinikának adott otthont. Sajtóinformációk szerint az ukrán hatóságok elrendelték a frontvonal közelében fekvő két tucat Harkiv megyei falu lakosságának evakuálását, mert nagyszabású orosz támadástól tartanak.

Közben

Franciaország újabb fegyverszállítmánnyal támogatja Ukrajnát,

februárban negyven új, nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát kapnak – jelentette be a francia államfő, aki a jövő hónapban személyesen adja át Kijevben az eszközöket. Emmanuel Macron arról is beszélt: Párizs és Kijev egy kétoldalú biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, Franciaországnak és az Európai Uniónak a következő időszakban újabb döntéseket kell hoznia azért, hogy ne engedjék győzni Oroszországot.

„A legnagyobb kockázatot Oroszország ukrajnai agressziója jelenti.

Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön,

mert akkor Európa és Oroszország minden szomszédjának biztonsága megkérdőjeleződne” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök kedd este a párizsi hivatalában mintegy négyszáz újságíró előtt, az országos televíziók által élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján.

„Az orosz nép legyőzése lehetetlen”

– ezt viszont már Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta Moszkvában. Úgy fogalmazott: az ukrán fegyveres erők ellentámadása kudarcot vallott, és ha a konfliktus így folytatódik tovább, akkor

hamarosan Ukrajna államisága is megkérdőjeleződik.

„Most már teljesen nyilvánvaló, hogy nemcsak az ellentámadásuk bukott meg, hanem az orosz hadsereg teljesen átvette a kezdeményezést. Ha ez folytatódik, akkor helyrehozhatatlan, nagyon súlyos csapás érheti az ukrán államiságot” – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslata lehetetlen követelményeket támaszt, ugyanis elképzelhetetlen, hogy Oroszország feladja azt, amit az elmúlt másfél évben elért.

Ukrajna további támogatását sürgette szerdán Andrzej Duda lengyel elnök, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén, melyen az európai védelmi együttműködés és az amerikai elnökválasztás is szóba került.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Kuleba ismét leszögezte, Kijevnek további fegyverekre van szüksége, valamint kiszámított fegyverszállítási tervre. Emlékeztetett arra, hogy bár jelenleg a front több pontján patthelyzet alakult ki, a háború 2022-es februári kitörése óta az ukrán erők több alkalommal, több helyen mértek csapást az orosz félre.

A háborús fáradtsággal kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt válaszolta, bár Ukrajna elfáradt, de elszántan védekezik és nem adja fel a harcot.

Plenkovic szintén hangsúlyozta Ukrajna támogatásának fontosságát, mind katonai, mind pedig pénzügyi téren, hozzátéve: nem szabad engedni az egyes országokon belülről érkező, az Oroszországra rótt szankciók nyomán jelentkező gazdasági következmények miatt kialakult belső nyomásnak.

Cihanouszkaja Fehéroroszországot a putyini háború leggyengébb láncszemének, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt pedig Moszkva bábjának nevezte, akinek szerinte azért van szüksége Moszkva támogatására, mert a 2020-i vitatott tisztaságú elnökválasztás óta nem sikerült elfogadtatnia magát népével.

Az ellenzéki vezető egyúttal szankciókat sürgetett Lukasenka ellen, s leszögezte: ha a demokratikus ellenzék győz Fehéroroszországban, Minszk lesz Kijev legerősebb támogatója.

Az Egyesült Államokban novemberben tartandó elnökválasztásra kitérve a horvát kormányfő, a lengyel elnök és az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta: a döntés az amerikai nép kezében van és ők készek együttműködni a győztessel.

„A lengyel elnök feladatai közé tartozik, hogy jó kapcsolatot ápoljon az Egyesült Államokkal, nem számít, demokrata párti vagy republikánus” – szögezte le Duda. Kiemelte, hogy Varsó számára a legfontosabb az euroatlanti kapcsolatok erősítése és Lengyelország ezen fog dolgozni, amikor 2025 első felében átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Kuleba az amerikai elnökválasztással kapcsolatban elmondta: reméli, az Egyesült Államok nem merül el a belpolitikai csatározásokban.

Plenkovic és Duda emellett kitért továbbá az európai védelmi kapacitások erősítésére is, az utóbbi pedig felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg „az európai raktárakban nincs elég védelmi tartalék”.

Az elnök a lőszergyártást nevezte az egyik legfontosabb feladatnak, valamint közös európai együttműködést sürgetett a fegyverzetfejlesztés terén.

„Az Európai Unió biztonsági helyzete romlik” – szögezte le Duda, emlékeztetve arra, hogy Moszkva továbbra sem hagyott fel birodalmi törekvéseivel, valamint említette a tajvani választásokat, melynek következményeit egyelőre nem láthatjuk át.

Kínával kapcsolatban Plenkovic úgy vélte, az Európai Unió legfontosabb feladata, hogy távol tartsa Kínát az ukrajnai háborútól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon kedden elmondott beszédében kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „olyan ragadozó”, aki nem elégszik meg azzal, hogy „befagyasszák” a konfliktust Ukrajnában.

„2014 óta több kísérlet is volt arra, hogy befagyasszák a háborút a (kelet-ukrajnai) Donyec-medencében. Befolyásos kezesek álltak a kezdeményezés mellé (Angela Merkel volt) német kancellár és (Francois Hollande egykori) francia elnök személyében. De Putyin olyan ragadozó, aki nem éri be fagyasztott termékekkel” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök azzal vádolta az orosz államfőt, hogy az „megpróbálja normálisnak beállítani a tömeges deportálásokat, a letarolt városokat és falvakat és azt a rémületes érzést, hogy ez a háború esetleg soha nem ér véget”. „Valójában Putyin testesíti meg ezt a háborút, és ő nem fog megváltozni” – tette hozzá.

Zelenszkij ismételten felszólította a nyugati országokat, hogy támogassák még több fegyverrel Ukrajnát.

Szavai szerint „egyre nyilvánvalóbb jelei vannak annak, hogy Oroszország esetlegesen újabb agresszióra készülhet Ukrajnán túl is”.

Kiemelte, hogy Ukrajna szövetségeseinek elsősorban harci repülőgépeket kellene biztosítaniuk Kijev számára annak érdekében, hogy az ukrán erők „légi fölénybe” kerüljenek Oroszországgal szemben.

Megjegyezte, hogy az orosz fekete-tengeri flottával szemben már tudtak sikereket elérni, és hangsúlyozta, Ukrajna azt is „bebizonyította, hogy képes megsemmisíteni olyan orosz harci repülőgépeket, amelyeket korábban soha senki nem lőtt még ki”.

Az ukrán elnök arra ösztökélte a nemzetközi partnereket, hogy fektessenek be az ukrán gazdaság fejlesztésébe, mert Kijev ilyen módon lesz képes megerősíteni a Nyugat biztonságát. „Erősítsék meg a gazdaságunkat, és mi megerősítjük az önök biztonságát” – fogalmazott.

A fórum résztvevőihez fordulva Zelenszkij azt kérdezte, hogy ma melyik európai ország tudna az ukránhoz hasonló ütőképes hadsereget kiállítani, amely képes lenne megállítani az orosz agressziót?

„Az önök országai hány férfit és nőt lennének hajlandók küldeni egy másik állam, egy másik nemzet védelmére?

Annak alternatívájaként, hogy a következő években együtt kelljen harcolnunk Putyin ellen, nem jobb-e, ha most vetünk véget neki és katonai stratégiájának, hiszen bátor ukrán férfiak és nők már ezt teszik?” – tette fel a kérdést Zelenszkij.

Elégedetlenségét fejezte ki továbbá a nyugati szankciókkal kapcsolatban arra hivatkozva, hogy azok még az orosz rakétagyártást sem akadályozzák. „Természetesen hálás vagyok minden egyes szankciócsomagért. A Nyugat nyilvánvaló gyengéje ugyanakkor, hogy az orosz atomipar továbbra sincs globális szankciók alatt, pedig Putyin az egyetlen terrorista a világon, aki túszul ejtett egy atomerőművet” – fogalmazott.