Kína teremthetne békét Ukrajnában?

Kínát be kell vonni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésére irányuló erőfeszítésekbe – vélekedett Ignazio Cassis svájci külügyminiszter vasárnap Davosban, a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján.

„Kína jelentős szerepet játszik. Meg kell találnunk a módját, hogy bevonjuk ebbe a munkába” – jelentette ki Cassis a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Kína ugyanakkor nem képviseltette magát a megbeszélésen.

„Az ukrán népnek sürgősen szüksége van a békére. Mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak”

– hangoztatta Cassis, hozzátéve: Oroszország és Ukrajna egyelőre nem hajlandó engedményeket tenni egymásnak. Kiemelte, hogy több ország is, amely párbeszédet folytat Oroszországgal, mint például Brazília, India és Dél-Afrika részt vett a davosi találkozón, így fontos szerepet játszhatnak majd a rendezésben.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője – aki szintén ott volt Davosban – a Telegramon arról számolt be, hogy a Kijev által kezdeményezett rendezvényen 81 ország és nemzetközi szervezet képviselője vett részt, több mint a harmadik, Máltában tartott találkozón.

Kiemelte, hogy

számos olyan ázsiai, afrikai és dél-amerikai ország is képviseltette magát a mostani találkozón, amely korábban nem vett részt a folyamatban.

Az ukrán politikus rámutatott arra, hogy az ukrán védelmi erők két év alatt visszavették az Oroszág által megszállt terület több mint 50 százalékát, és „szerény saját haditengerészeti erejével” megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta potenciáljának ötödét, biztonságossá téve ezáltal a Fekete-tengeri hajózást.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy olyan nemzetközi munkacsoport létrehozását javasolta az értekezleten, amely az orosz megszálló erők Ukrajnából való kivonásával foglalkozik.

„A találkozón bemutattuk az ukrán elnök béketervének 6. pontját: az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről” – írta a Facebookon. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni „az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül”. Javasolta ezért egy védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű nemzetközi munkacsoport létrehozását a csapatkivonási mechanizmus közös kidolgozására.

Nagy-Britannia az első állam, amellyel Ukrajna kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, és Kijev törekszik hasonló egyezményt más országokkal is megkötni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.

Az ukrán-brit megállapodást pénteken írták alá Rishi Sunak brit miniszterelnök kijevi látogatásakor.

Zelenszkij pénteken példátlannak nevezte a dokumentumot, valamint országa számára további partneri megállapodások kiindulópontjának, amely szavai szerint Ukrajna reménybeli NATO-csatlakozásáig marad érvényben.

„Az Egyesült Királysággal kötött biztonsági megállapodás az, ami most önbizalmat ad, miközben védjük magunkat az orosz agresszióval szemben, és erős biztonsági pozíciót nyújt nekünk Ukrajna NATO-csatlakozásáig. Az Egyesült Királyság az első ország, amellyel ilyen kétoldalú megállapodást kötöttünk. Továbbra is együttműködünk más nemzetközi partnerekkel, hogy biztosítsuk növekedésünket a biztonsági szektorban. Lépésről lépésre tesszük erősebbé Ukrajnát”

– jelentette ki vasárnap a Facebookon.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon beszámolt arról, hogy Szerhij Saptala vezérkari főnökkel együtt a délkelet-ukrajnai (Tavria) és az odesszai hadműveleti-stratégiai csoportosulások illetékességi területén tett többnapos látogatást.

„Eredményes munkát végeztünk a parancsnokokkal, akik a donyecki, a herszoni régiókban és Zaporizzsjai területén látnak el feladatokat. A rendelkezésre álló erőforrások és a hadműveleti helyzet figyelembevételével megállapodtunk a csapatok felhasználásának hatékonyságát növelő lépésekről”

– írta a főparancsnok. Hozzátette, hogy részletesen megvizsgálták a Fekete-tengeren kialakult helyzetet is.

A Herszon megyei kormányzói hivatal a Telegramon közölte, hogy vasárnap az orosz erők kamikaze drónnal csapást mértek a régióban lévő Sztanyiszlav város tűzoltóságára. A támadás következtében négy tűzoltó megsebesült.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége a becslések szerint elérte a 370 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 19 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 13 drónt.

Ismét orosz rakéta- és dróntámadás-sorozat érte Ukrajnát – jelentette az ukrán légierő.

A legkevesebb öt ukrajnai régióra kilőtt 40 rakétából és drónból az ukrán légvédelem nyolcat megsemmisített, és több mint 20 célt tévesztett az „elektronikai ellenintézkedéseknek” köszönhetően – áll a jelentésben. A lelőtt rakétát roncsai több épületben – köztük lakóházakban – károkat okoztak. Áldozatokról nem szól a jelentés.

Az ukrán légvédelem szerint az oroszok a hangsebesség többszörösével repülő, Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákat is bevetettek, amelyeket nagyon nehéz elfogni. Az észak-ukrajnai Csernyihiv területi rendőrség fotót tett közzé egy hatalmas kráterről, amelyet egy lelőtt rakéta roncsai okoztak.

Újabb információk láttak napvilágot arról, hogy mekkora lehet az ukrán erők vesztesége az Oroszország ellen vívott háborúban. A rendkívül magasnak tűnő számok és a Kijev által hivatalosan közölt adatok között hatalmasnak tűnik a szakadék, ami növeli a bizonytalanságot Ukrajna helyzetével kapcsolatban. Ami főként a közel-keleti válság kirobbanása óta egyébként is jelentősen leromlott.

A volt ukrán belügyminiszter szerint Kijevnek meg kellene neveznie a háborúban elhunyt katonák számát, még akkor is, ha ez sokkolóan hatna a közvéleményre. Jurij Lucenko, aki korábban az ország főügyésze is volt, hozzátette,

havonta több tízezer harcost veszítenek, a veszteségek pedig összességében meghaladhatják a félmillió főt is, vagyis jóval többen eshettek vagy sebesülhettek meg, mint amennyit az ukrán vezetés elismer.

Ez a szám pedig magasabb, mint az aktív szolgálatot teljesítő katonák jelenlegi száma. Mindez szükségessé teszi, hogy újabb nagyobb létszámú mozgósításba kezdjenek.

Lucenko kiemelte, az ukrán lakosságnak jogában áll tudni, hányan haltak meg eddig, és tiszta vizet kell önteni a pohárba a mozgósítással kapcsolatban is. Az elnöknek és körének pedig először is felelősséget kell vállalnia a történtekért – tette hozzá.

A katonai veszteségeket az ukránok és az oroszok is hadititokként kezelik, de becslések szerint mindkét oldalon több százezer halott és sebesült katona lehet. Az ENSZ adatai szerint több mint 9 ezer civil halt meg és 16 ezren sebesültek meg, de a szervezet elismeri: a polgári áldozatok valós száma ennél sokkal több lehet. Egy felmérés szerint az ukrán családok 80 százalékát érinti közvetlenül a háború, vagyis ennyi családban történt haláleset, vagy sebesülés. Ugyancsak az ENSZ adatai szerint 23 millió ember menekült el Ukrajnából, de az országban maradt, belső menekültek száma is több tízezres.

A pusztítás nyomait nézi egy férfi Kijev külvárosában 2023. december 11-én, miután reggelre virradóan orosz rakétatámadás érte az ukrán fővárost. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Az EurAsian Times arról ír, hogy az ukránok továbbra is meg vannak győződve arról, hogy képesek nyerni a háborút, azonban ez jelenleg távolibbnak tűnik, mint valaha, és Ukrajna már egyes nyugati vélemények szerint is a háború elvesztésének küszöbén áll. Ráadásul a Közel-Keleten tomboló újabb válság jelentősen csökkentette a szövetségesek kedvét arra nézve, hogy érdemben támogassák a háborúban álló országot.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak is jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben. Rusztem Umerov védelmi miniszter tavaly decemberben úgy fogalmazott, hogy

„meghívást” küldenek a külföldön tartózkodó ukrán hadköteleseknek,

részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”.

A Welt internetes oldalán emlékeztet arra, hogy az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát akar mozgósítani az orosz invázió visszaverésére. Ennek a lépésnek a pénzügyi és politikai feltételei azonban még nem tisztázottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „érzékeny kérdésnek” nevezte a mozgósítást.