Kimenekítették a tüntetők elől Scholz kancellárt

Olaf Scholz német kancellár cottbusi látogatása csúnya botrányba fulladt a minap. A szociáldemokrata szövetségi kancellár egy új vasútüzem megnyitóján vett részt, azonban – ahogy arra számítani lehetett – dühös gazdák tiltakozásába szaladt bele. A közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében a rendőrség kordonnal zárta le az üzemet, a gazdák ugyanis bejelentették, hogy szembeszállnak Scholzcal, amikor elhagyja a gyárat-írta a Magyar Nemzet.

A gazdák azt követelték, hogy a Olaf Scholz álljon ki eléjük, amikor pedig a baloldali kancellár ezt megtagadta, a tiltakozók füttykoncertbe kezdtek, majd a szövetségi kormány lemondását követelték. A gazdák eközben folytatják a hétfőn megkezdett tüntetéssorozatot. Így akarják felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány a költségvetésben megsarcolná őket.

A gazdák nem jobbágyok – jelentette ki Peter Schmiedlechner, az Osztrák Szabadságpárt parlamenti képviselője, reagálva a nagyszabású és többnapos német gazdatüntetésekre. Az FPÖ mezőgazdasági szóvivője szerint az osztrák kormány képmutató, amikor támogatásáról biztosítja a német gazdákat, az osztrák farmerek ugyanis épp olyan súlyos helyzetben vannak éppen a szövetségi kormány hanyag munkája miatt.

Németországhoz hasonlóan a mezőgazdaság helyzete Ausztriában is siralmas. A gazdák nem cselédek, így a német gazdák tiltakozása több mint jogos – jelentette ki Peter Schmiedlechner, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője. A jobboldali párt mezőgazdasági szóvivője szerint

Az FPÖ politikusa arra a tüntetéssorozatra reagált, amely hétfőn kezdődött és amelyet a német gazdák azért szerveztek meg, mert valósággal megsarcolná őket a szövetségi kormány a különböző agrártámogatások megvonásával.

A német és az osztrák kormány is képmutató

Peter Schmiedlechner kiemelte, hogy az osztrák kormány hozzáállása kísértetiesen hasonlít a német szivárványkormányéhoz.

– bírálta a kormány képmutatását az FPÖ politikusa. A jobboldali képviselő szerint idő kérdése, és a demonstrációk átlépik a német határokat, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban is előfordulhatnak hasonló tüntetések.

– sorolta a követeléseket Peter Schmiedlechner.

Nem csitulnak a gazdatüntetések Németországban, a termelők továbbra is traktorokkal munkagépekkel zárják el a főbb útvonalakat és csomópontokat. A demonstrációk futótűzként terjednek, már kikötőket is lezártak, illetve a vasutasok is sztrájkba léptek. Az akciókat a balliberális kormány megszorítási tervei váltották ki, de az általános elégedetlenség a tiltakozások elharapózásával fenyeget az országban.

Kitartanak a német gazdák, most is traktorok ezrei állnak kilométeres sorokban Németország-szerte, megbénítva a forgalmasabb utak és csomópontok közlekedését.

A gazdák arról beszélnek, hogy a megszorító politikát követő, Olaf Scholz vezette balliberális-zöld kabinet

a német agrárium sírját ássa.

„Először is meg kellene végre hallgatniuk minket. Az adóemeléseket el kell törölni. De ezenkívül a többi követelésünkről is tárgyalni kell, és azokat is teljesíteniük kell” – mondta egy német gazda.

A demonstrációk futótűzként terjednek,

szerdán egy brémai kikötő forgalmát is leállították az elégedetlen gazdák, akik a hajózás mellett a kamionforgalmat is blokkolják. A tüntetők miatt nem tudják megrakodni a hajókat áruval, és az érkező szállítmányok sem tudnak kikötni.

A vasutasok is sztrájkba léptek szerdára virradó éjszaka,

szinte megbénult a vonatforgalom Németországban. A személyvonatok teljesen leálltak, a távolsági járatok közül csak minden ötödik közlekedik.

A pályaudvarok konganak az ürességtől, aki teheti, meg sem próbál vonattal utazni, mégis,

sokan egyetértenek a vasutasok követeléseivel.

A sztrájk péntekig tart, de ha nem születik megállapodás, akkor lehet, hogy még tovább.

„Teljesen megértem őket. Ebben a helyzetben nem akarok ítélkezni, viszont ha lesz rá okom, akkor én is szeretnék küzdeni a saját munkakörülményeimért” – fogalmazott egy német férfi.

A vasúti alkalmazottak a gazdatüntetésekhez csatlakozva béremelésért, prémiumért és négynapos, összesen 35 órás munkahétért tüntetnek.

„Szerintem a sztrájk alapvetően egy nagyszerű és fontos dolog. Egyébként pedig nem értem, hogy miért nem hajlandók velük kompromisszumot kötni” – mondta egy német nő.

Az Olaf Scholz vezette kabinet súlyos megszorításokkal próbálja kihúzni Németországot abból a kátyúból, amibe saját maga kormányozta. Ennek egyik áldozata az agrárium, ahol a balliberális kormány nemrég megszorításokat jelentett be.

Évi csaknem félmilliárd eurót vennének el a mezőgazdaságból, miközben Ukrajnától nem sajnálják a támogatásokat.

A német balliberális-zöld kormányt nem érdekli az emberek megélhetése, csak ideológiai kérdésekkel foglalkoznak – erről beszélt az Alapjogokért Központ elemzője. Koskovics Zoltán szerint miközben

a német kormány megfojtja a saját mezőgazdaságát, addig Ukrajnával elnéző és szinte kiszolgálja Kijevet.

„A mostani balliberális- zöld koalíciónak Németországban a világon semmilyen felhatalmazása nincs arra, hogy egyrészt azt az Ukrajna-politikát folytassa, amit folytat, másrészt, hogy olyan támogatásokat vegyen el a német gazdáktól, amelyek évek-, évtizedek óta járnak nekik” – mutatott rá Koskovics Zoltán.

A tüntetések és sztrájkok miatt hamarosan

megbukhat Olaf Scholz kormánya, ugyanis a zöldklímaőrület a szakadékba vezet

– írja  az Origo.

A lap a jobboldali Alternatíva Németországért politikusát idézve úgy fogalmaz: Németország a végkimerülési szakaszba került, a folyamatos megszorításokat, adó- és áremeléseket már nem bírja a lakosság.

Tovább vesztett népszerűségéből Olaf Scholz. Egy felmérés szerint a válaszadóknak csupán 19 százaléka elégedett a német kancellárral. Közben a pártok népszerűségi listáján már második helyen áll a bevándorlásellenes AfD.

„A Welt am Sonntag készíttetett felmérést arról, hogy vélekednek az emberek a migrációról és arról, hogy a közvélemény szerint a jelenlegi szövetségi kormány megbirkózik-e a migrációval kapcsolatos feladatokkal” – jelentette Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója.

Utóbbi kérdésre az emberek 69 százaléka válaszolt nemmel – ismertette a felmérés adatait Noll Katalin, aki kiemelte, hogy a válaszadók szerint a német kormány már nem tudja megoldani a migrációval kapcsos feladatokat, és a megkérdezettek 70 százaléka vélekedik úgy, hogy

Németországnak nem lenne szabad több migránst befogadnia.

Sajátossága ennek a felmérésnek, hogy azok az emberek is így vélekednek, akik egyébként a kormánypártok valamelyikének a szimpatizánsai.

A németországi gazdatüntetések mögött nem csupán a termelőket, a fuvarozókat vagy éppen az étteremtulajdonosokat sújtó közterhek emelése áll, hanem egy általános társadalmi elégedetlenség is Olaf Scholz német kancellár kormányának politikájával szemben. A dolgozókra és a vállalatokra kirótt, növekvő közterhek mellett ugyanis a szövetségi kormány továbbra is kitart Ukrajna támogatása mellett, és folytatja azt a segélypolitikát, amelynek kedvezményezettjei túlnyomó többségében a bevándorlók. A Németországban zajló eseményekről az MCC Brussels kutató munkatársát, Schenk Richárdot kérdezte a hirado.hu.

 „A kormány a német a termelőkre, munkavállalókra és vállatokra vet ki adóemeléseket, miközben a saját kiadásait nem vágja vissza” – fogalmazott Schenk Richárd, az MCC Brussels kutató munkatársa lapunknak adott válaszában a németországi gazdatüntetések kapcsán. Az elemző azt is elmondta, hogy „noha a német emberek sokszor eltűrik az adóztatást”, a társadalmi elégedetlenség legfőbb oka az, hogy Olaf Scholz kormánya a forráshiány ellenére is kitart az Ukrajnának nyújtott támogatások mellett, nem szorítja vissza a migrációhoz kapcsolódó kiadásokat, és növelte a munkanélküli segélyre szánt költségvetési keretet, amelynek kedvezményezettjei túlnyomó többségben nem németek. 

 „A kormány tíz százalékkal emelte a munkanélküli segélyre szánt keretet, amely önmagában két és fél milliárd euró pluszkiadást jelent. De azt is tudni kell, hogy ennek a pénznek a 61 százalékát bevándorlók kapják, és ebben a menekültsegélyt kapók száma még nincs benne” – mutatott rá az elemző.

Schenk Richárd hangsúlyozta, hogy a tavalyi 23 milliárd eurós költségvetési tétel után idén már 26 milliárdra növelték a munkanélküliek segélyezésére fordított költségvetési tételt. Ezenfelül pedig a Németországba bevándorló migránsok is külön forrásból részesülnek, továbbá a társadalmi integrációjuk megvalósítása miatt növelni kellett az önkormányzatok, a rendvédelmi és egyéb közszolgálati szervek állományát, amelyek tovább szaporítják az állami kiadásokat. 

 Feszültségek Ukrajna miatt

 Kérdésre válaszolva a kutató elmondta, hogy a gazdatüntetések kapcsán jogosan merült fel az Ukrajnának nyújtott támogatások kérdése is.

„Az ukrajnai háború elől Németországba menekülők nagy része, 82 százaléka nem dolgozik, mivel a német állam nem menekült jogon kezeli őket” – mondta, majd hozzátette: az ukrán menekültekre vonatkozóan Németországban külön jogkört nyitottak, így azonos jogosultságuk van a segélyezés vonatkozásában, mint a német állampolgároknak.

„Ez szöges ellentétben áll azzal, amit a lengyelek és a csehek csináltak, ami egy rövid idejű átmeneti segélyezés után a munkaerőpiacra tereli a menekülteket. Míg ott az ukrán menekültek kétharmada dolgozik, addig Németországban csak az egyötödük, ezeket a dolgokat pedig az emberek is látják” – fogalmazott.  

Ahogyan arra az elemző rámutatott, a Scholz-kabinet bőkezűnek mondható más külföldi támogatások kapcsán is. Bicikliút építését finanszírozzák Peruban (300 millió euró), a gender szenzitivitás elérését célzó projektet finanszíroznak Kínában (550 ezer euró), vagy másik félmilliárd euróval támogatják egy vakcinagyár építését Ruandában. „A kormány azt se tudja, hogy ez a gyár mikor kezdi meg a termelést. Az ilyen híreknek az összessége pedig felfokozta az indulatokat.” 

 Szövetségi és tartományi ellentétek

 Az adóemelések és megszorítások politikája a szövetségi kormány és a tartományi kormányok között is ellentéteket szül. Schenk Richárd felidézte, hogy a bajor miniszterelnök-helyettes, Hubert Aiwanger decemberben azt nyilatkozta, hogy azok a milliárdok, amelyeket most meg kell spórolni, a migráció által okozott költségvetési lyuk betömését szolgálják. 

A politikai horizontra tekintve elmondható, hogy a jobbközép pártok egyértelműen a gazdák oldalára álltak. „Manfred Weber részt vett a tüntetéseken, Markus Söder (CSU) és Friedrich Merz (CDU), a keresztényszocialista és a kereszténydemokrata pártok elnökei pedig pozitívan viszonyultak a termelőkhöz” – mutatott rá az elemző.

Mint mondta, a német jobbközép pártok ezzel a júniusi európai parlamenti választásokon is előnyhöz juthatnak, mivel a brüsszeli pártcsaládjuk (Európai Néppárt) már tavaly elkezdett a gazdák érdekei mellett politizálni a brüsszeli törvényhozásban.  

 Ugyanakkor a német kancellár szociáldemokrata pártjában (SPD) sem egyértelmű a tüntetésekhez fűződő viszony. Schenk rámutatott, hogy az SPD alsó-szászországi, Saar-vidéki és mecklenburgi miniszterelnökei is kiálltak a termelők mellett.

„Németországban nagyon komoly szerepük van a miniszterelnököknek, és ha a három legfontosabb szociáldemokrata miniszterelnök, akik népszerűek, választásokat nyertek, kiállnak a gazdák mellett, az nagy súllyal bír” – hangsúlyozta.  

Ugyanakkor a szövetségi kormány a pénzhiány miatt nem hátrálhat ki az adóemelés politikája mögül. „Egyébként a zöldek választói és a liberálisok is támogatják a kormány szándékát, a szociáldemokraták pedig nem fogják megakadályozni” – mondta. Schenk emlékeztetett, hogy az emelések hiányában a kormánynak nem lenne forrása a szociális kiadások finanszírozására, valamint a zöldátállás programjaira. Az adóemelési program viszont kiemelt kampánytémája lehet az ellenzéknek az európai parlamenti választásokra. 

 Más kormányok belebuktak

Kérdésre válaszolva az elemző elmondta, hogy eddig két kormány bukott bele a rossz adópolitikába Németországban. Mint mondta, a szociáldemokrata Helmut Schmidt kormánya (NSZK) 1982-ben bukott bele a magas inflációs környezet és az olajválság közepén kialakult költségvetési gondokba. 2005-ben pedig a szintén szociáldemokrata Gerhard Schröder kormánya bukott meg a munkanélküli segély körüli reformok miatt.

Az MCC Brussels kutató munkatársa szerint amennyiben a Scholz-kormány mindhárom pártja nagyot veszít a nyári EP-választásokon, az a hárompárti koalíción belül akár annak szétrobbanását eredményező dinamikát is kiválthat.