Kiállt a palesztin állam mellett az ENSZ főtitkára

Mindenkinek el kell ismernie a palesztinok jogát saját államuk megalapítására, ennek a jognak a megtagadása elfogadhatatlan – jelentette ki az ENSZ főtitkára szombaton az el nem kötelezett országok ugandai csúcstalálkozóján a Gázai övezeti háborúra utalva.

António Guterres hozzáfűzte: ennek a jognak a megtagadása beláthatatlanul hosszú időre nyújt el egy olyan konfliktust, amely komolyan fenyegeti az egész világ békéjét és biztonságát, súlyosbítja a világ megosztottságát, szítja a szélsőségességet.

Az Egyesült Államok, Izrael fő szövetségese és fő támogatója a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában szintén támogatja és támogatta korábban is a kétállami megoldás megvalósítását, vagyis hogy

Izrael mellett alakuljon meg egy palesztin állam.

Ezt Joe Biden amerikai elnök újra elmondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, amikor pénteken telefonon beszéltek egymással, hozzátéve, hogy a palesztin állam létrejötte része a közel-keleti tartós békéről és Izrael tartós biztonságáról szóló elképzelésének.

Netanjahu viszont ismét elutasította a kétállami megoldást,

és azt is, hogy Izrael csökkentse a Hamász elleni katonai műveleteinek intenzitását. John Kirby, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora a telefonbeszélgetés után újságíróknak azt mondta: „nyilvánvalóan másképp látjuk a kérdést, de az elnök még mindig hisz a palesztin állam megvalósíthatóságában, még ha az nagyon nehéz lesz is”.

Netanjahu hivatala is beszámolt szombaton a telefonbeszélgetésről, és úgy fogalmazott, hogy „a miniszterelnök biztonsági okokra hivatkozva elutasította a palesztinok önállóságát a Gázai övezetben, a terület felett Izraelnek kell ellenőrzést gyakorolnia”.

Csütörtökön Netanjahu arról beszélt, hogy Izraelnek Ciszjordániát is teljesen katonai ellenőrzése alatt kell tartania biztonsága érdekében, tehát ennélfogva is kizárandó a palesztin szuverenitás.

Izrael szuverenitása csak akkor nem sérül, ha a Jordán folyótól nyugatra eső területeket, beleértve Gázát is, az ellenőrzése alatt tartja – erről az izraeli miniszterelnök beszélt. Benjámin Netanjahu szerint jelenleg nem adottak a feltételek egy független palesztin állam létrehozásához, ezért minden erre irányuló törekvést elutasítanak. Közben a Vörös-tengeren továbbra is feszült a helyzet a jemeni húszi felkelők támadásai miatt.

Az izraeli védelmi erők felvételén rakétákkal telepakolt helyiség látható. A hadsereg közleménye szerint csütörtökön a csapataik egy újabb föld alatti Hamász fegyverraktárra bukkantak. Az ilyenkor szokásos eljárás szerint berobbantották az alagutak bejáratait, majd kotrógépekkel földet hordtak a járatok fölé. A drónfelvételeken látható, hogy a katonák csak akkor haladnak tovább, amikor az egyes helyszíneket már biztosították.

A harcok a Gázai övezet szinte teljes területén folytatódnak.

Az izraeli kormányfő egy csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: Izrael biztonsági érdekei megkövetelik, hogy az ország ellenőrzése alatt tartsa a Jordán folyótól nyugatra eső területeket, beleértve a Gázai övezetet, ezért nem engedhetik meg az amerikai követeléseknek megfelelő kétállami megállapodást.

„Akik arról beszélnek, hogy mi lesz, ha már nem én vezetem az országot, valójában egy palesztin állam létrehozására célozgatnak. A helyzet viszont az, hogy most még én vezetem Izraelt, és én a többségi akaratot képviselem. Harminc éve mondom, hogy ez a konfliktus nem a palesztin állam hiányáról, hanem Izrael állam létéről szól” – mondta Benjámin Netanjahu, hozzátéve, hogy Izrael miniszterelnökeként jogában áll nemet mondani a szövetségeseinek, ha a kéréseik veszélyeztetik Izrael szuveneritását.

A Fehér Ház szóvivője még aznap reagált az izraeli vezető nyilatkozatára. Az elnöki hivatal szóvivője megerősítette: továbbra is kitart a kétállami megoldás mellett.

„Ami Benjámin Netanjahu kijelentéseit illeti, mi ebben nem értünk egyet. Mi azt gondoljuk, hogy a palesztinoknak joguk van egy önálló államot létrehozni. Izrael és az egész közel-keleti régió érdeke, hogy a palesztinok egy független és békés országban éljenek” – mondta John Kirby, a Fehér Ház szóvivője.

Közben a vörös-tengeri hajózási útvonalak továbbra is fenyegetés alatt állnak. Az Egyesült Államok szerdán és csütörtökön is a jemeni húszi felkelők állásait bombázták, a fegyveres csoport pedig újabb és újabb hajókat vesz célba a térségben.

„Fegyveres erőink célzott támadást hajtottak végre egy, az Ádeni-öbölben tartózkodó amerikai hajó ellen. A rakétáink eltalálták a célpontot. Mindez az angol és az amerikai csapásokra adott válaszlépés. Amennyiben ezek folytatódnak, úgy további megtorló akciókra számíthatnak” – figyelmeztetett a húszi lázadók szóvivője, Jahja Szaría.

Az Egyesült Államok kormánya egyelőre nem lát megoldást a nemzetközi kereskedelmet megbénító jelenségre. Joe Biden elnök csütörtökön elismerte: az amerikai akciók kudarcot vallottak a térségben.

A Hamász is visszautasította szombaton az amerikai elnök szavait,

egyik tisztségviselőjük, Izzat ar-Risik azt mondta: „szemfényvesztés, amit az elnök mond, és a palesztinok nem dőlnek be neki”.

Biden „teljes mértékben partner a népirtó háborúban, népünk semmi jót nem vár tőle” – tette hozzá.

Partnernek a Palesztin Nemzeti Hatóság számít, nem a Hamász, amelynek nem engedhető meg, hogy a Közel-Keletnek ezt a térségét kormányozza – jelentette ki Antonio Tajani külügyminiszter egy pénteki interjúban.

Tajani bejelentette, hogy Olaszország készen áll részt venni egy esetleges ENSZ-békemisszióban a Gázai övezetben.

„Ha a béke fenntartására lesz szükség a konfliktus utáni átmeneti időszakban, katonákat küldünk” – hangoztatta Tajani a Radio24 kereskedelmi csatornán.

A római külügyi tárca vezetője emlékeztetett, hogy

több mint ezer olasz katona szolgál Libanonban, az ENSZ békefenntartó missziójában (UNIFIL).

Megjegyezte, a béke feltételének számít, hogy többé egyetlen rakétát se lőjenek Izraelre, se a Gázai-övezetből, sem Libanonból.

Elmondta, hogy január 24-től két apos látogatást tesz a Szentföldön, ahol a Palesztin Nemzeti Hatóság képviselőivel is egyeztetet, „mivel nem lehet megengedni, hogy a térséget a Hamász irányítsa”. Tajani a palesztin iszlamista szervezetre utalt, amely október 7-én súlyos terrortámadást hajtott végre Izrael területén.

Hozzátette, hogy

Róma továbbra is a kétállami megoldást támogatja.

Ami a Vörös-tengeren kialakult válsághelyzetet illeti, Antonio Tajani elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén kezdeményezést tesz egy közös katonai misszióra. Hangsúlyozta, hogy a misszióban az Európai Unión kívüli országok részvételét is szorgalmazzák, többek között Norvégiáét.

A nemzetközi közösségnek szükség esetén kívülről kell „rákényszerítenie” Izraelre a palesztin államot – jelentette ki pénteken Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a spanyolországi Valladolidi Egyetemen, ahol díszdoktori címet kapott.

Borrell úgy vélekedett, hogy máskülönben „a gyűlölet spirálja nemzedékeken át fog forogni”.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján

ismételten visszautasította egy szuverén palesztin állam létrehozását Izrael mellett a gázai övezeti háborút követően.

A kétállami megoldásra, amelyet az Egyesült Államok szorgalmaz, Netanjahu azzal válaszolt, hogy „Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie szükség esetén nemet mondania, még a legjobb barátainak is”.

Borrell viszont azt hangsúlyozta, hogy az izraeliek és a palesztinok nem képesek többé kompromisszumra.

„Az érintettek túlzottan dühösek egymásra, hogy maguktól megállapodásra jussanak”

– mondta.

Felszólította „az arab világot, Európát, az Egyesült Államokat és a teljes ENSZ-t”, hogy ismerjék el a palesztin állam megalakulását Izrael ellenállása ellenére is.

Borrell azzal vádolta Izraelt, hogy pénzzel támogatta a radikális iszlamista Hamász megalakulását, hogy ezzel meggyengítse a Mahmúd Abbász vezette – jóval mérsékeltebb – Palesztin Hatóságot Ciszjordániában, elejét véve egy független palesztin állam létrehozásának.

Netanjahu többször visszautasította az ilyen jellegű vádakat.