Karácsonynak idén be kell fizetnie a közterheket

Példátlannak nevezte a pénzügyminiszter a Világgazdaság online kiadásában szombaton megjelent interjújában, hogy miközben a főváros polgárai és vállalkozásai eleget tesznek az adózási előírásoknak, addig a főpolgármester fittyet hány azokra. Varga Mihály arról is beszélt: idén 5,2 százalék lehet az éves infláció, az államadósság 21 százalékát a lakosság finanszírozza.

A pénzügyminiszter leszögezte: annak ellenére, hogy Karácsony Gergely felszólította rá, nem tervezi lemondását, de megjegyezte, lemondása sem mentesítené a főpolgármestert a törvények betartásának kötelezettsége alól.

Kiemelte:

a szolidaritási hozzájárulást Magyarország leggazdagabb városával, Budapesttel együtt 724 város fizeti, ez az összeg teljes egészében azt a mintegy 1800 települést segíti, amelyek adóereje szerényebb, azaz a kistelepülésekhez kerül.

Az elv, hogy a gazdagabbak támogassák a szegényeket, találkozik a társadalom igazságérzetével, Karácsony Gergelyével viszont, úgy látszik, nem – fogalmazott a tárcavezető.

Varga Mihály közölte: a Kúria, vagyis a magyar igazságszolgáltatás legfelső fórumának határozata szerint a főváros részben sem mentesülhet az adófizetés alól. Reményét fejezte ki, hogy a főpolgármester ezentúl befizeti az általa vezetett önkormányzatot terhelő adókat. Ha nem, „az igazságszolgáltatás egyértelmű döntései mentén követi a kormány a jog előírásait” – jelezte.

A tárcavezető kijelentette: a kormány egy eurócent uniós forrást sem hagy veszni. Maradéktalanul teljesítették a kifizetésekhez utóbb előírt mérföldköveket, és a hosszas vita után a folyamat az utóbbi hetekben felgyorsult, így január 17-éig 520 milliárd forint érkezett meg az eddig visszatartott forrásokból. Most pedig azon dolgoznak, hogy a még blokkolt források kifizetése is megtörténjen – mondta hozzáfűzve, hogy a folyamatot elsősorban a politikai elfogultság befolyásolhatja.

Tavaly egyébként mindent egybeszámítva 2200 milliárd forint uniós forrás jött, idén legalább 2000 milliárdra számítanak – tette hozzá.

A pénzügyminiszter rámutatott:

a magyar gazdaság az egyébként jog szerint járó uniós források nélkül is működött.

Sőt a magyar költségvetés az elmúlt négy évben kellő fedezetet teremtett a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, a gazdaság újraindításához, a nemzetközi energiaválság kezeléséhez és az államadósság infláció miatt megugró kamatainak kifizetéséhez, mindeközben előfinanszíroztak megannyi uniós forrásból megvalósuló beruházást.

Varga Mihály arra is kitért, hogy mára dominánssá vált a magyar családok vagyonában az állampapír, amelyek kiemelkedő hozamot ígérnek adómentesen és az állam garanciájával. Ennek köszönhetően míg 2010-ben csupán az államadósság 3 százalékát finanszírozta a magyar lakosság, manapság ez az arány 21 százalék.

Emellett az adósság további több mint ötven százalékát hazai intézményi befektetők tartják a kezükben, a tisztán külföldi résztvevők aránya napjainkra harminc százalék alá szorult – ismertette.

Az inflációs adatokról szólva a tárcavezető úgy fogalmazott: „harcba bocsátkoztunk az inflációval, és nem is eredménytelenül”. Tavaly januárban 25 százaléknál is magasabb volt a mutató, ami decemberre 5,5 százalékra esett, de folytatni kell a munkát. Becsléseik szerint idén 5,2 százalék lehet az éves infláció, ez a szint ugyanakkor még nem nevezhető alacsonynak, ráadásul veszélyeket is hordoz magában.

Ezért Varga Mihály szerint a gazdaságpolitikának három szempontot kell szem előtt tartania: figyelni kell az egyensúlyra, féken kell tartani az inflációt, és olyan gazdasági növekedésre kell törekedni, amely fenntartható.

Egyensúly nélkül a gazdasági növekedés csak látszólagos lehet

– hangsúlyozta.

A pénzügyminiszter várakozásai szerint idén számottevő reálbér-emelkedés jöhet, ezzel párhuzamosan a kamatok is mérséklődhetnek, mindezek pedig a kiskereskedelmi forgalom felpörgését vetítik előre. A nemzetközi becslések az unió élmezőnyébe várják az idei magyar GDP-adatot, és a kormány is 3,6 százalékos gazdasági növekedést vár.

Mivel a növekedés meghaladja majd a 3,5 százalékot,

Varga Mihály reálisnak tartja, hogy november hatodszor fizethet nyugdíjprémiumot a kormány.

A tárcavezető megjegyezte: a február elején érkező 13. havi nyugdíjnak – amellyel a 2,5 millió érintett együttesen nagyjából 520 milliárd forinthoz jut – nincs ilyen előfeltétele.

Emlékeztetett: a kormány megvédte a nyugdíjakat, a béremelkedés egy évtizede dinamikus, lényegében nincs munkanélküliség, az államadósságot a 2010-es 82 százalékról 65-re csökkentették, az inflációt egy év alatt leszorították, a gazdasági teljesítmény folyamatosan a legjobbak között van az unióban. Eközben a családtámogatásokat fenntartották, újraszabták a csokot, az átlagfogyasztásig mindenkinek garantálják a rezsicsökkentést.

Mindezt olyan időszakban, amikor több súlyos háborús konfliktus zajlik a világban, az egyik éppen a közvetlen szomszédunkban, nemzetközi energiaválság bontakozott ki és az EU kizárólag politikai okok miatt két évig egy fillért sem folyósított a Magyarországnak járó forrásokból – összegzett Varga Mihály.

A pénzügyminiszter tarthatónak nevezte az idei büdzsé számait, de ha év közben a helyzet úgy kívánja, módosíthatnak rajta. A 2025-ös költségvetést az adóváltozásokkal együtt idén is tavasszal fogadják el – ismertette.

A Pénzügyminisztérium 76 év után a József nádor térről visszaköltözik a várba, ahol a második világháború végéig működött, a jelenlegi épületet az állam tulajdona, és Varga Mihály szerint az lenne a leghelyesebb, ha „visszakapná azt a magyar üzleti szféra”.

Több mint ötven vonalat érintenek a péntektől érvényes járatritkítások Budapesten. Több nagy forgalmú járat is érintett: a Rákóczi úton közlekedő buszok mellett a trolivonalak csaknem fele és az 1-es villamos is ritkábban jár. A BKK szerint a megváltozott utasforgalomhoz igazították a menetrendet. Vitézy Dávid ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: bár kötelező lenne, társadalmi egyeztetés nem volt.

Hétfőtől ritkított menetrendekkel jár a ráckevei és a szentendrei HÉV. Az elővárosi vasút járatainak ritkítására panaszkodott Karácsony Gergely egy internetre feltöltött videóban egy hete. A főpolgármester az egyik megállóban állva arról beszélt, szerinte a kormány hibájából a Budapestre érkezők és a budapestiek ritkább menetrenddel vehetik igénybe ezt a közlekedési eszközt.

Hétfőtől csütörtökig 6–9 perc, pénteken 8 perc – a fővárosban tömegközlekedők péntek reggel ilyen és ehhez hasonló új menetrendekkel találkozhattak városszerte.

„Hétköznap, amikor munkába mennek az emberek, nem mindegy, hogy negyedórát várakozol, tíz percet vagy kevesebbet, persze, hát nem egy jó ötlet” – mondta az M1 Híradónak egy utas.

A fővárosi fenntartású Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyik napról a másikra ritkított 53 járatot. A megváltozott várakozási idővel sokan akkor szembesültek, amikor nem jött a megszokott időben a várt jármű.

A pénteki ritkításokról a BKK csütörtökön, vagyis egy nappal a bevezetés előtt tájékoztatott. Azt is mindössze egy internetes közleményben lehetett olvasni, hogy számos helyen új menetrend lép életbe.

Az utasoknak ráadásul az érintett járatokat a bejegyzés kommentjei közül kellett kiböngészniük, miközben a lista folyamatosan bővült,

amit még a balliberális hírportálok is szóvá tettek.

A nap legváratlanabb hírfolyamát a BKK szállítja nekünk a járatritkításokról – a 444.hu például ezzel a címmel számolt be a szinte percről percre változó felsorolásról. A cikk szerint a közlemény első változatában a BKK meg sem írta, hány járatot érint az intézkedés, később pedig többször frissítették a listát.

Karácsony öngólja: egy napon belül tömegessé vált a BKK járatritkítása – a döntésről így írt a Magyar Nemzet. A portál arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a főpolgármester még pár napja is az állami MÁV-ot szidta és a fővárosi tömegközlekedési vállalat kiszámítható, sűrű menetrendjét állította példának, a BKK ezt most minden téren meghazudtolta.

A döntés miatt a főpolgármester már csütörtökön magyarázkodott. Karácsony Gergely a közösségi oldalon azt írta: a csökkentett járatszámra szerinte azért van szükség, mert a korábbinál sokkal elterjedtebb az otthoni munkavégzés, ami miatt az átlagosnál kevesebben utaznak hétfőn és pénteken.

Reggeli képek a Thököly útról: ritkított buszjáratok, lemaradó utasok – ezzel a szöveggel posztolt fotókat a péntek reggeli csúcsról a BKK korábbi vezérigazgatója.

Vitézy Dávid a közösségi oldalon úgy fogalmazott:

a város legzsúfoltabb, legfontosabb járatait ritkították csúcsidőben.

Ráadásul – mint írta – bár a BKK létrehozása óta kötelező, semmilyen társadalmi egyeztetés és előzetes bejelentés nem volt a menetrend átalakításáról.

Vitézy Dávid emlékeztetett: ennyi vonalat érintő járatritkítási csomagot utoljára, 15 éve Hagyó Miklós, Demszky Gábor korábbi főpolgármester-helyettese próbált a városra erőltetni.