Kaphatnak-e nagy hatótávolságú rakétákat az ukránok?

Az Ukrajna elleni minapi intenzív orosz légitámadásra reagálni kell, egyebek között nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátni az ukrán hadsereget – jelentette ki szerdán Radoslaw Sikorski új lengyel külügyminiszter.

„Az Ukrajna elleni legújabb támadásra olyan választ kell adnunk, amelynek a nyelvét Putyin is érti” – írta Sikorski az X-en angolul. Konkrétan a Moszkvával szembeni szankciók további szigorítását említette, abból a célból, hogy Oroszország „ne tudjon új fegyvereket gyártani a szankciók megkerülésével beszerzett alkatrészekből”.

Emellett „nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátnunk Kijevet, amelyekkel meg tudja semmisíteni az (orosz) indítóállásokat és a parancsnoki központokat”

– tette hozzá.

Kijevet és Harkivot keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték. Emiatt kedd hajnalban a lengyel légtérben járőrözést tartott két lengyel és két amerikai F-16-os vadászgép. A lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága aznap megerősítette: a lengyel légvédelem folyamatos készenlétben marad az ukrajnai helyzet miatt.

A lengyel rádiólokátorok pénteken egy légi eszköz ideiglenes, három percig tartó behatolását észleltek Ukrajna felől az ország légtérébe. Emiatt akkor szintén felszálltak F-16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította a behatoló légi eszközt.

Az orosz légierő Ukrajna elleni intenzív támadásai miatt folyamatos készenlétben marad a lengyel légvédelem, miután járőrözést tartott kedden két lengyel és két amerikai F-16-os vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép – közölte kedden a lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága.

A gépek a közép-lengyelországi Lask légibázisról szálltak föl hajnalban. A műveleti parancsnokság felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a járőrözés, amely az ország keleti felére koncentrál, magasabb zajszinttel jár.

Kedd délelőtt a műveleti parancsnokság az X közösségi felületen közölte:

időközben csökkent a fenyegetettség szintje, ezért a gépek visszatértek bázisukra.

A hadsereg folyamatosan figyeli az ukrajnai helyzetet, és állandó készenlétben marad a lengyel légtér biztosítása érdekében – húzták alá.

A lengyel légvédelem pénteken egy légi eszköz ideiglenes, néhány percig tartó behatolását észlelte kelet felől az ország légtérébe. Emiatt akkor szintén felszálltak F-16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította behatoló légi eszközt.

A légtérsértés környezetében a lengyel területvédelmi erők kutatást indítottak annak felderítésére, hogy

nem rakéta hatolt-e be, és esetleg valahol becsapódott, de egy szombati hivatalos közlemény szerint nem találtak semmit.

Pawel Zalewski nemzetvédelmi miniszterhelyettes az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva elmondta kedden: a hazai radarok adatai és a NATO információi szerint is biztosra vehető, hogy a behatoló eszköz elhagyta Lengyelország légterét.

Pénteken a lengyel külügyminisztériumba kérették a varsói orosz ügyvivőt, magyarázatot kérve a feltételezett légtérsértésre. Az ügyvivő, Andrej Ordas kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem ad magyarázatot az incidensre, amíg nem kap bizonyítékot arra, hogy orosz repülő eszközről van szó.

Oroszország rakéták és drónok százaival támadta Ukrajnát a napokban – írta kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalon.

„Az utóbbi öt napban az ellenség legkevesebb 500 rakétát, illetve drónt lőtt ki Ukrajnára” – közölte az ukrán államfő, miután Rishi Sunak brit miniszterelnökkel egyeztetett telefonon.

„Az ellenség úgy számította ki a röppályákat, hogy a lehető legtöbb kárt okozza. Ez szántszándékkal elkövetett terrorizmus” – mondta az elnök.

Zelenszkij megköszönte Nagy-Britannia támogatását az ukrán légvédelemnek.

A brit kormány közleménye szerint Sunak részvétét fejezte ki az ukrán áldozatokért, akik Oroszország „barbár légicsapásai” során vesztették életüket, vagy sebesültek meg a karácsonyi ünnepek alatt. Hangsúlyozta, hogy London 2024-ben és azon túl is Ukrajna oldalán fog állni.

Keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 130-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.

Ukrajna újabb fegyverszállítmányok iránti felhívással fordult kedden a nemzetközi közösséghez a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni heves orosz légicsapásokat követően.

„A moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem huny szemet az ukrajnai civilek legyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett” – hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében. A tárcavezető konkrétan új légvédelmi rendszerek és lőszerek, illetve különböző típusú drónok, valamint 300 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakéták beszerzésének szükségességét említette.

Kuleba egyben sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeket tegyék hozzáférhetővé Ukrajna számára.

Az ukrán diplomácia vezetője követelte azt is, hogy „a releváns fővárosokban” és nemzetközi szervezetekben szigeteljék el az orosz diplomatákat.

A kijevi tárca közleménye szerint a keddi orosz légicsapásokat „kizárólag” polgári célpontok ellen hajtották végre.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram oldalán viszont azt írta, hogy civil létesítmények, illetve a létfontosságú infrastruktúra mellett ipari és katonai objektumokat is támadások értek.

Keddre virradóra heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 120-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.

Oroszország kedden hajnalban nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen, komoly csapás érte többek között a fővárost, Kijevet is, ahol legkevesebb tizenhat ember megsebesült, a város több részében pedig továbbra sincs áram.

A légitámadás a számokat és a rakéták típusát tekintve a december 29-i nagy támadás megismétlése – jelentette ki az ukrán légierő parancsnoka, hozzátéve, hogy Moszkva több Kinzsal típusú hiperszonikus rakétával támadta Kijevet.

Az orosz légierőnek ugyanakkor tévedésből sikerült egy Ukrajnához közeli orosz falut is bombáznia a dél-voronyezsi régióban.

A kellemetlen incidenst az orosz védelmi minisztérium is elismerte. Közleményében a minisztérium azt írta, „2024. január 2-án, moszkvai idő szerint 9 óra körül, a légierő egyik repülése során a Voronyezsi területen található Petropavlovka falu felett a repülőgépek lőszereinek rendellenes kiürítése történt”. Sérültek nincsenek, de legalább hat magánház megsérült – tették hozzá.

„Az incidens körülményeinek kivizsgálása folyamatban van. A helyszínen egy bizottság dolgozik a károk jellegének felmérésén és a házak helyreállításához nyújtott segítségen” – áll a közleményben.

A voronyezsi kormányzó, Alekszandr Gusev elmondta, Petropavlovka lakosainak egy részét ideiglenes szállásra költöztették.

Törökország kedden közölte, hogy nem engedi át a felségvizein az Ukrajnának szánt brit aknaszedő hajókat, mivel ez sértene egy, a tengerszorosokon háborús időben való átvonulásról rendelkező tengerjogi egyezményt.

Nagy-Britannia decemberben jelentette be, hogy átadja a Királyi Haditengerészet két aknaszedő hajóját az ukrán haditengerészetnek, hogy erősítse az Oroszországgal vívott háborúban az ukrán tengeri hadműveleteket.

A NATO-tagállam Törökország tájékoztatta a szövetségeseket, hogy addig nem engedélyezi a hajók áthaladását a Boszporuszon és a Dardanellákon, amíg tart az ukrajnai háború – közölte a török elnöki hivatal.

Amikor Oroszország 2022-ben elindította az Ukrajna elleni inváziót, Ankara alkalmazta az 1936-ben megkötött, Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzési jogok kizárólagosságát biztosító Montreux-i Egyezményt, ténylegesen lezárva az utat a harcoló felek hadihajói előtt. Az egyezmény csak a hazai bázisukra visszatérő hajók esetében tesz kivételt.

Törökország pártatlanul és pontosan alkalmazta a Montreux-i Egyezményt, hogy megakadályozzon egy fekete-tengeri eszkalációt – hangsúlyozta a török elnökség.

Ukrajna újabb fegyverszállítmányok iránti felhívással fordult kedden a nemzetközi közösséghez a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni heves orosz légicsapásokat követően.

„A moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem huny szemet az ukrajnai civilek legyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett” – hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében. A tárcavezető konkrétan új légvédelmi rendszerek és lőszerek, illetve különböző típusú drónok, valamint 300 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakéták beszerzésének szükségességét említette.

Kuleba egyben sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeket tegyék hozzáférhetővé Ukrajna számára.

Az ukrán diplomácia vezetője követelte azt is, hogy „a releváns fővárosokban” és nemzetközi szervezetekben szigeteljék el az orosz diplomatákat.

A kijevi tárca közleménye szerint a keddi orosz légicsapásokat „kizárólag” polgári célpontok ellen hajtották végre.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram oldalán viszont azt írta, hogy civil létesítmények, illetve a létfontosságú infrastruktúra mellett ipari és katonai objektumokat is támadások értek.