Hatalmas hadgyakorlatra készül a NATO

A NATO szerint reális a háború esélye Oroszországgal, és erre a civil lakosságnak sem árt felkészülnie. Ugyan egyik fél sem akar fegyveres konfliktusba keveredni a másikkal, azonban ez mégis megtörténhet, amennyiben egy nem várt esemény miatt kicsúszik az irányítás a kezük közül. A NATO ezért az elmúlt évtizedek legnagyobb hadgyakorlatára készül, amitől azt várják, hogy Moszkva számára is nyilvánvalóvá teszi a katonai szövetség erejét.

A civileknek fel kell készülniük az Oroszországgal való konfliktusra a következő húsz évben – figyelmeztetett a NATO egyik legmagasabb rangú katonai tisztviselője.

„Nem törvényszerű, hogy békében élünk. Mi [a NATO] készülünk már az Oroszországgal való konfliktusra. De szélesebb körben is készülni kell. Az ipari képességek és a lakosság is fontos szerepet játszanak [egy esetleges háborúban]”

– fogalmazott Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának vezetője.

Véleménye szerint a háború kitörése esetén nagyszámú civilt kell mozgósítani, és a kormányoknak olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyekkel kezelni tudják a folyamatot. Mint mondta, nem lehet mindent előre eltervezni, és nem lesz minden csodálatos a következő húsz évben.

A tengernagy méltatta a svéd vezetést is, amiért az ország polgárvédelmi minisztere a napokban arra figyelmeztette a lakosságot, hogy elképzelhető a hadiállapot beállta Oroszországgal. Stockholm az év elején bejelentett lépése az ország polgári védelmi szervezetének önkéntesei létszámának növekedését, valamint a fáklyák és akkumulátoros rádiók eladásának megugrását eredményezte.

A NATO évtizedek óta nem látott méretű és intenzitású hadgyakorlatba kezd a jövő héten: a Steadfast Defender műveletben mind a 31 tagország részt vesz, mintegy 90 ezer katonát mozgósítva. Csak Nagy-Britannia mintegy 20 ezer katonát, valamint harckocsikat, tüzérségi eszközöket és vadászrepülőgépeket küld a májusig tartó gyakorlatra.

Magas rangú amerikai katonai tisztviselők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy az európai országok és a fegyvergyártó cégek lemaradnak a felkészülésben. Ezen félelem alapját az adja, hogy a fegyver- és lőszerkészleteket az ukrajnai konfliktus kiürítette, és a jelenlegi termelési ütem mellett évekbe telik, mire feltöltődnek. Az EU például nem volt képes teljesíteni azt az ígéretét, hogy a jövő hónapig egymillió 155 milliméteres tüzérségi lövedéket küld Kijevnek.

Eközben Oroszország megháromszorozta katonai kiadásait és drasztikusan felgyorsította a gyártósorokat is.

„Olyan ipari bázisra kell támaszkodnunk, amely képes elég gyorsan fegyvereket és lőszert gyártani ahhoz, hogy sikerrel helyt tudjunk állni egy konfliktusban” – mondta Bauer a NATO-tagországok védelmi vezetőinek kétnapos találkozóját lezáró sajtótájékoztatón, Brüsszelben.

Az észak-atlanti katonai szövetség vezetői tavaly júliusban a vilniusi éves csúcstalálkozón hagyták jóvá azokat a terveket, amelyek azt vázolják fel,

hogyan kell reagálnia a szövetségnek egy esetleges orosz támadásra.

A NATO, amely az elmúlt években kisebb konfliktusokban – például Afganisztánban – vett részt, a hidegháború vége óta nem készített ilyen részletes terveket egy orosz támadás elleni védekezés modellezésére.

A szövetség 2022-ben állapodott meg abban, hogy a korábbi negyvenezer helyett háromszázezer katonát helyez magas készültségbe, ez azonban továbbra is nagyrészt technikai akadályokba ütközik.

A NATO 90 ezer katonát mozgósít az orosz haderő elrettentése céljából – jelentette be Christopher Cavoli tábornok, a szervezet európai erőinek főparancsnoka csütörtökön.

Az amerikai tábornok a NATO-tagországok védelmi vezetőinek kétnapos találkozóját lezáró sajtótájékoztatón elmondta: a Steadfast Defender 2024 elnevezésű hadgyakorlat, amely elmúlt évtizedek legnagyobb mozgósítása lesz, jövő héten kezdődik és májusig tart majd, a műveletben mind a 31 tagország részt vesz, és támogató tagként Svédország is.

„A szövetség megmutatja, hogy az Észak-Amerikából érkező erők transzatlanti mozgása révén képes megerősíteni az euroatlanti térséget. A Steadfast Defender művelet 2024 egyértelműen demonstrálni fogja egységünket, erőnket és eltökéltségünket értékeink és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében” – nyilatkozta Christopher Cavoli tábornok.

Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke a sajtótájékoztón elmondta: Oroszország legutóbbi támadásai Ukrajnában pusztító hatásúak, azonban katonailag nem hatékonyak.

„Ugyanakkor jelentős katonai sikereket látunk az ukrán oldalon. Több mint 300 ezer az elesett orosz katonák száma, az ukrán erők több ezer orosz harckocsit és páncélozott járművet és több száz repülőgépet semmisítettek meg, továbbá felszabadították elfoglalt területeik 50 százalékát”

– mutatott rá. Szintén hatalmas eredménynek nevezte, hogy Ukrajna valódi haditengerészet nélkül is képes volt visszaszorítani az orosz fekete-tengeri flottát és megnyitni egy gabonafolyosót.

Megerősítette: a szövetség továbbra is határozottan elkötelezett az iránt, hogy támogassa az ukrán védelmet: „Ez nem jótékonyság. Az Ukrajnának nyújtott támogatás közvetlen befektetés a saját biztonságunkba. A tartós, tárgyalásos megoldás elérésének egyetlen módja az ukrán pozíció megerősítése a harctéren” – emelte ki.

A tavalyi vilniusi csúcstalálkozón elfogadott új védelmi tervekkel kapcsolatban közölte, hogy a tervek tartalmazzák a haderőszerkezeti követelményeket, amelyek meghatározzák a szükséges felszerelések és szervezetek számát és típusait minden régióban és területen.

„Ez közvetlenül beépül a NATO védelmi tervezési folyamatába, és az elkövetkező évtizedekre meghatározza fegyveres erőinket. A NATO és a nemzeti védelmi tervek még soha nem voltak ilyen szorosan összekapcsolva”

– hangsúlyozta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a védelem tekintetében az egész társadalomra kiterjedő megközelítésre, nagyobb energiafüggetlenségre és rugalmasabb infrastruktúrára van szükség.

Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború más országokra is kiterjedhet.

„Szinte naponta érkezik fenyegetés a Kremlből – legutóbb ismét a balti államokbeli barátainkat fenyegették meg” – mondta Pistorius a Tagesspiegel című napilap pénteken megjelent cikkében.

A német haderő, a Bundeswehr kapcsán a miniszter hangsúlyozta: „az égető fenyegetettségre tekintettel gyorsan meg kell erősítenünk védelmi kapacitásainkat”.

A védelmi miniszter azt is elmondta, hogy számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nap akár meg is támadhat egy NATO-tagországot.

A miniszter arra számít, hogy áprilisra elkészül a javaslat a kötelező katonai szolgálat visszaállítására valamilyen formában. Németország 2011-ben szüntette meg a kötelező sorkatonai szolgálatot. A védelmi miniszter továbbá szívesen zöld jelzést adna a német útlevéllel nem rendelkező katonák hadseregbe való belépésének is.

Pistorius szerint a védelmi ipart is hatékonyabbá kell tenni, és ennek érdekében változtatni kell a költségvetési korlátokon is.

„Ilyen adósságfékkel nem fogjuk sértetlenül átvészelni ezeket a válságokat” – mondta.

Pistorius elutasította az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelésére irányuló felhívásokat is, mondván, hogy a Bundeswehr nem adhat oda mindent, és nem hagyhatja „védtelenül” Németországot.

Bekérették Pierre Lévy moszkvai francia nagykövetet az orosz külügyminisztériumba a francia fegyveresek ügyében, akikre Harkivban mért csapást az orosz hadsereg – közölte csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

„Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fegyveres erők megsemmisítették külföldi harcosok egy ideiglenes telepítési pontját Harkivban, a francia nagykövetet behívták a külügyminisztériumba” – mondta Zaharova.

A orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy

január 16-án az orosz hadsereg csapása Harkivban lerombolt egy épületet, amelyben külföldi, főként francia zsoldosok állomásoztak. A tájékoztatás több mint 60 „zsoldos” életét vesztette, további több mint húszat pedig kórházba szállítottak.

A moszkvai katonai tárca csütörtökön külföldi „zsoldosok” két újabb ideiglenes telephelyére mért csapásól tett bejelentést.

A francia külügyminisztérium csütörtökön cáfolta, hogy lennének francia zsoldosok Ukrajna területén.

„Franciaország a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett katonai eszközökkel és katonák kiképzésével segíti Ukrajnát szuverenitása, függetlensége és területi integritása védelmében vívott harcában. Franciaországnak nincsenek zsoldosai sem Ukrajnában, sem máshol, ellentétben bizonyos más országokkal” – idézte a párizsi minisztérium közleményét az i24news.tv/fr francia hírportál.