Folytatódnak a gazdatüntetések Németországban

Tovább folytatódik a gazdatüntetés Németországban. A baloldali kormány megszorításai ellen tiltakoznak az elkeseredett termelők, akik továbbra is arra várnak, hogy valaki érdemben tárgyaljon velük. Közben a mozdonyvezetők befejezték a háromnapos sztrájkot, de nem zárják ki, hogy hamarosan újrakezdik. A gazdák már a hétfőre készülnek, akkor lesz a tüntetéssorozat csúcsrendezvénye.

Traktorok ameddig a szem ellát: több ezer német gazda tüntetett pénteken Nürnbergben. Hatalmas területet foglaltak el, a Volksfestplatz teljesen megtelt.

Órákon át nem mozdultak, és

olyan táblákat függesztettek ki, amiken például az állt: a politika elkésett, a vidék halott.

Hangosan dudálva vonultak a mezőgazdasági gépek Rohrbachban is. A forgalom megbénult, több szakaszt átmenetileg le kellett zárni. Hessenben pedig az út szélére sorakoztak fel a demonstrálók, villogtak a lámpák kilométereken át.

Németország-szerte folytatódtak a tiltakozó akciók

Berlinből még éjszakára sem mentek haza a termelők, hétfőre pedig minden eddiginél nagyobb demonstrációt hirdettek.

„Az ország valamennyi tartományából megérkeznek ide a gazdák, ezrek vagy akár tízezrek is traktorokkal és autóbuszokkal, mindenképpen számítani kell arra, hogy a közutakat eltorlaszolják, fennakadásokra lehet számítani, akár az autópályákon, az autópályák felvezető szakaszain is” – számolt be Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója.

A termelők egyre elkeseredettebbek, azt mondják: a kormányzati megszorítások kilátástalan helyzetbe sodorták őket.

„Elveszik a támogatásokat, miközben az alapanyag- és energiaárak folyamatosan emelkednek. Már most óriási a veszteségünk, és ha így megy tovább, csődbe megyünk”

– panaszkodott egy falkenseei farmer az M1-nek.

A gazdák arra várnak, hogy a kormány érdemben tárgyaljon velük. Csütörtökön a kancellárral is akartak beszélni, de Olaf Scholz nem állt szóba velük.

A német gazdákat elárulta a kormányuk, ez a tüntetések valódi oka – így látja a kialakult helyzetet a Századvég elemzője. Hortay Olivér közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott: a német politikai elit veszélyes játékot játszik.

„A német kormány fordítva ül a lovon és azzal, hogy a mezőgazdasági miniszter rasszistának bélyegezte a tüntetőket, alighanem még több olajat öntött a tűzre. A politikai elit veszélyes játékot játszik. A trágyát könnyen fel lehet takarítani az utcáról, de egy kisiklatott gazdaság és egy szétzilált társadalom újjáépítése évekig is eltarthat” – figyelmeztetett Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetője.

A hétfőn kezdődött német gazdasztrájkhoz hat nap alatt már több tízezren csatlakoztak.

A közlekedési káosz miatt több városban szünetel az oktatás, mivel a diákok, pedagógusok nem jutnak el az iskolákba. Elemzők kiemelik, hogy a kormányellenes tüntetést a német társadalom nagy része támogatja.

Dudáltak és bőgették a motorokat a német gazdák szerda reggel Berlinben. Harmadik napja tartják blokád alatt a fővárost, hosszú sorokban állnak a traktorokkal a Brandenburgi kapu előtt. Még éjszakára sem mozdultak el, konténerekben és tábortüzek körül melegedtek.

Azt mondták, kitartanak, és ha kell, akár jövő vasárnapig is maradnak. Követelik, hogy a kormány hallgassa meg őket.

„A megvonások miatt ki kell tartanunk. Nem hagyhatjuk, hogy tovább emeljék az adókat és a német adófizetők pénzét más országokban költsék el. Először a mi népünknek kell boldogulnia”

– panaszkodott az egyik gazda.

Vasárnap óta folyamatosak a tiltakozó akciók Németországban. Több autópálya forgalmát megbénították a demonstráló traktorosok, Stuttgartban trágyát öntöttek az utakra.

Az olcsó ukrán gabona „gyújtotta meg a kanócot”

A német gazdák kálváriája tavaly nyáron kezdődött a Németországot elárasztó ukrán gabonadömping miatt. A kétes minőségű ukrán mezőgazdasági termékek ugyanis lenyomták az árakat – veszélybe sodorva a termelők megélhetését. Ráadásul az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt az energiaárak is emelkedtek, vagyis a gazdák költségei is nőttek. A balliberális kormány ennek ellenére megszorításokat jelentett be. Elemzők szerint azért, hogy tovább tudja támogatni Ukrajnát.

„Elnehezültek a termelési feltételek, annyira átpolitizált lett a mezőgazdaság”

„Ez volt az utolsó csepp a német gazdák poharában” – erről Nagy István agrárminiszter beszélt az M1-en.

A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy az ukrán termékekre semmilyen szabályozás nincs az Európai Unióban, miközben a termelőket teljesen ellehetetlenítik.

„Egy 900 millió eurós csomagot akarnak megspórolni rajtuk. Ekkor mondták azt (a gazdák), hogy na elég volt, ezt nem lehet hagyni, mert miközben az Európai Unióban újabb és újabb feltételeket, nehézségeket állítunk a termelés sikeressége elé, aközben olyan termékeket engedünk az EU belső piacára, amire semmilyen szabály nem vonatkozik. Na, így nem lehet sikeresen termelni” – fejtette ki Nagy István.

A gazdatüntetések ellenére Olaf Scholz továbbra is Ukrajna hatékonyabb támogatását sürgeti. A német kancellár szerint a jelenlegi segítség nem elég Kijevnek.

„Németország hozzájárulása önmagában nem lesz elég Ukrajna biztonságának garantálására. Ezért felszólítom szövetségeseinket az EU-ban, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna érdekében, mert a tervezett fegyverszállítások túl kicsik” – fogalmazott Scholz kancellár.

A németek többsége viszont nem ért egyet a szövetségi kormánnyal.

A Bild felmérése szerint a társadalom egyértelműen a gazdák mögött áll, csaknem 70 százalékuk támogatja a tüntetéseket.

„A német baloldali kormány eleve nehéz helyzetben van. Sok szempontból olyan téves politikai döntéseket hozott, amelyek tovább rontották a helyzetet, és a saját felelőtlenségüknek az árát most a gazdákkal és más érdekcsoportokkal, más társadalmi csoportokkal próbálják megfizettetni. Ezzel szemben zajlik a tiltakozás” – mondta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője.

A berlini főpályaudvar a vonatvezetők országos sztrájkja idején Berlinben, 2024. január 10-én. A mozdonyvezetők szakszervezete (GDL) január 10-én hajnali 2 órától január 12-én 18 óráig tartó sztrájkra szólította fel tagjait (Fotó: EPA/ Clemens Bilan)

Közlekedési káoszhoz vezethet a vonatok leállása

Mostantól még az eddigieknél is nagyobb lehet a közlekedési káosz, akár teljesen megbénulhat Németország. A gazdákhoz ugyanis a fuvarozók, a vendéglátósok és a vasutasok is csatlakoztak. A német mozdonyvezetők szerdán országszerte nem vették fel a munkát, ami miatt szinte teljesen leálltak a személyvonatok. A távolsági járatok közül csak minden ötödik közlekedik, és a vasúti sztrájk a magyar szerelvényeket is érinti.

Ahogy az Alternatíva Németországért (AfD) egyre erősödik, a német politikai mainstream kórusa egyre hangosabban hirdeti: a párt megállításának legjobb módja, ha betiltják. Az erről szóló heves vitát az ország náci múltja színesíti.

A vita azután indult el, hogy Saskia Esken, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke a hónap elején a betiltás megvitatása mellett foglalt állást, már csak azért is, hogy felrázza a választókat az önelégültségükből – adta hírül a brüsszeli Politicóra hivatkozva a Magyar Nemzet.

A német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt felhívására tüntetnek az energiabiztonságért és az infláció ellen a parlament berlini épülete, a Reichstag előtt 2022. október 8-án. A középső felirat az állami gyámkodás ellen tiltakozik (MTI/EPA/Hannibal Hanschke)

Az Alternatíva Németországért (AfD) jelentős erősödését látva javasolta a német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakcióvezetője a párt betiltását. Párttársa, a szövetségi kormány kelet-németországi biztosa azonban a lakosság reakciójától tartva ezt ellenzi. Azóta szinte a teljes politikai spektrumból érkezett olyan vélemény, amely mérlegelte annak lehetőségét, hogy

a betiltásra irányuló jogi erőfeszítés – bár a német törvények szerint lehetséges – taktikailag okos lenne-e, vagy csak tovább erősítené a párt felemelkedését.

Mint oly sok minden a német politikában, ezt a diskurzust is az ország náci múltja színezi. Egy olyan társadalomban, amely tudatában van annak, hogy Adolf Hitler kezdetben a szavazóurnáknál szerzett erőt, egyre több politikai vezető, különösen a baloldalon, a történelmi tapasztalatokban gyökerező szükségszerűségnek tartja az AfD betiltását. A jobboldali pártot ugyanis a német demokráciára nézve „súlyos fenyegetésnek” tartják.

„Az AfD betiltására irányuló felhívások teljesen abszurdak, és leleplezik az ilyen követelések előterjesztőinek antidemokratikus hozzáállását” – mondta Alice Weidel, az AfD társelnöke a Politicónak adott nyilatkozatában. Hozzátette: „A betiltásra irányuló ismételt felhívások azt mutatják, hogy a többi párt már rég kifogyott a politikai javaslatainkkal szembeni érdemi érvekből”.

A vita mind erősebb, hiszen az AfD valószínűleg minden eddiginél jobban fog szerepelni a júniusi európai parlamenti választásokon, valamint a szeptemberi három kelet-németországi tartományi választáson.

A párt jelenleg 23 százalékos támogatottsággal a második helyen áll az országos felmérésekben, a volt Kelet-Németország összes tartományában azonban – Berlin kivételével – fölényesen vezet.

Olaf Scholz német kancellár korábban azt nyilatkozta, hogy ez a német igazságszolgáltatásra tartozik. „A történelemből tanulni szükséges” – mondta. Hozzátette: a demokratáknak össze kell fogniuk.

Az AfD vezetői közül sokan Kelet-Németországban tevékenykednek, ahol a párt a legnépszerűbb. Csakhogy: a három tartomány közül kettőben, Türingiában és Szászországban, az állami hírszerző hatóságok a párt helyi fiókszervezeteit szélsőségesnek minősítették.

Németország alkotmánya lehetővé teszi az olyan pártok betiltását, amelyek a szabad demokratikus alaprend aláásására vagy megszüntetésére törekszenek, a valóságban azonban ez jogilag szinte kivitelezhetetlen. Németország alkotmánybírósága eddig csak kétszer tette meg: a náci párt örökösének számító Szocialista Birodalmi Pártot 1952-ben, a Németországi Kommunista Pártot pedig 1956-ban tiltották be. Nemrégiben, 2017-ben a bíróság úgy döntött, hogy a Nemzeti Demokrata Párt (NPD) nevű neonáci párt, bár megfelel a betiltás ideológiai kritériumainak, túlságosan peremen van ahhoz, hogy betiltsák, mivel nem rendelkezik kellő támogatottsággal, és így nincs olyan ereje, hogy veszélyeztesse a német demokráciát.

A jobbközép konzervatívok kedvezőtlenül tekintenek a betiltási kísérletre.

„Az ilyen látszatviták az AfD malmára hajtják a vizet” – mondta Friedrich Merz, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a Münchner Merkur című lapnak. Eskenre, a betiltást sürgető szociáldemokrata frakcióvezetőre reagálva Merz azt is mondta: „az SPD politikusa komolyan azt hiszi, hogy egyszerűen be lehet tiltani egy pártot, amelyik a felmérések szerint eléri a 30 százalékot? Ez a valóság teljes figyelmen kívül hagyása!”

A Szociáldemokrata Párt (SPD) számára azonban a politikai túlélés a tét. A párt népszerűsége jelentősen visszaesett, és két kelet-németországi tartományban veszélyesen közel van ahhoz, hogy a tartományi parlamentekben a mandátumok megszerzéséhez szükséges ötszázalékos küszöb alá kerüljön.

„Ha betiltunk egy olyan pártot, amelyet nem kedvelünk, de amely még mindig vezet a felmérésekben, az még nagyobb szolidaritást eredményez vele” – mondta a Süddeutsche Zeitungnak Carsten Schneider szociáldemokrata, a kelet-németországi szövetségi biztos – olvasható a Magyar Nemzetben.