kulcsár edina
Lantos Csaba: Jól startolt a Napenergia Plusz Program!
Jól startolt a Napenergia Plusz Program, folytatódhat a megújuló energia térnyerése Magyarországon – mondta az index.hu hírportálon szombaton közzétett interjúban az energiaügyi miniszter.
Lantos Csaba közölte, hogy a 75 milliárd forint keretösszegű pályázatra már az első héten több mint 21 ezren jelentkeztek. A háztartások napelemes beruházásainak mintegy kétharmadát fedező, legfeljebb 5 millió forintos összeg 8-10 éves megtérülést biztosít. Jól alakult a napelemeket és akkumulátorokat telepítő vállalkozók jelentkezése is, eddig már majdnem 700 cég kapott jóváhagyást a regisztrációra – tette hozzá a tárcavezető.
– indokolta a miniszter a napelemtelepítés ösztönzését, míg a tárolási kapacitások kiépítését azért szorgalmazza, mert „az a legjobb energia, amit helyben használnak fel” – fogalmazott. Véleménye szerint elsősorban nem is az a fontos, hogy a saját energiatermelésből a hálózatra táplálásért mekkora összeg jár, hanem az, hogy az áramot a megtermelés helyén fedezze a szükségletet.
Lantos Csaba elégedett a megújuló áramtermelők eddigi térnyerésével, hiszen már most több mint 250 ezer háztartási méretű erőmű működik Magyarországon, vagyis csaknem negyedével több, mint amit korábban 2030-ra vártak. Az ipari és lakossági napelemes rendszerek összes kapacitása meghaladja az 5600 megawattot, ami körülbelül az évtized végére várt szintnek megfelelő, a következő évtized elejére annak duplája, 12 gigawatt is meglehet – tette hozzá.
Közölte egyúttal, hogy a magyarországi hálózat 93 százalékán újra lehet naperőműveket telepíteni, csupán 11 áramkörön kell fenntartani a korábban elrendelt korlátozást. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az áramhálózatot nem úgy tervezték, hogy sok kis napelem, hanem néhány nagy erőmű állítsa elő a szükséges összenergiát. Az idén újabb fokozatba kapcsoló hálózatkorszerűsítésnek köszönhetően hamarosan további területeken szűnhet meg a korlátozás – mondta Lantos Csaba.
A Linde Gáz Magyarország Zrt. üzemeltetésében megnyílt Magyarország első hidrogén-töltőállomása Budapesten az Illatos úton, ahol 4000 kilogramm hidrogén tankolására van lehetőség előzetes bejelentkezés után – jelentette be Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken egy budapesti konferencián.
Elmondta: a magyar gazdaság jövője a zöldenergia, a kormány ezért a hidrogéntechnológia népszerűsítését és elterjedését is ösztönözni kívánja. A hasznosításra rövidtávon leginkább alkalmas terep a közlekedés, amely a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felelő.
Koncz Zsófia hangsúlyozta: a zöld energia biztosíja az energiaszuverenitást, a versenyképességet és a rezsicsökkentés fenntartását.
A HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kísérleti projektjében a fővárosi agglomeráció mellett Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Kaposváron, Miskolcon és Zalaegerszegen is időszakosan forgalomba állítanak hidrogén üzemanyagcellás buszokat – emelte ki.
A Zöld Busz Programról szólva kiemelte:
A kormányzati programokat ismertetve elmondta, tavaly megduplázódott a zöld rendszámos járművek száma 2022 elejéhez képest és februárban újabb támogatási programot indít a kormány a vállalkozások elektromos autó beszerzésére.
A Napenergia Plusz Program első napján több mint 17 ezer regisztráció érkezett és a jelentkezések száma már meghaladta a 20 ezret – mondta.
Tavaly rekord ütemben, 1632 megawattal 5600 megawatt fölé emelkedett az összes napenergia kapacitás, amely a kormány tervei szerint az évtized végére elérheti a 12 gigawattot – mondta.
Az államtitkár szerint a Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása az energiabiztonság és energiaszuverenitás biztosítását jelenti.
A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kétnapos, Hydrogen Open 2024 nemzetközi konferenciájának második napján stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol, a MÁV, a Volánbusz és a Waberer’s a hidrogén üzemanyagcellás közlekedés hazai elterjedésének előmozdítása érdekében. A megállapodást a konferenciának otthont adó budapesti Mol Campusban írták alá.
A Mol csoport stratégiai célkitűzése, hogy felgyorsítsa a zöld energia átmenetet a kelet-közép-európai régióban és alternatív energiaforrásokkal tegye fenntarthatóvá mind az ipari szereplők, mind a mobilitási szektor működését – közölte a társaság.
– mondta az MTI-nek Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.
A hidrogén előállítása lényegesen drágább, mint egyéb alternatív üzemanyagoké, a technológiai elterjedéséhez a megfelelő infrastruktúra, méretnagyság és pénzügyi támogatás is szükséges – húzta alá.
Közölte: a stratégiai együttműködésben részt vevő négy vállalat egyezteti fejlesztési terveiket, közösen dolgoznak ki koncepciókat a hidrogén üzemanyagcellás közlekedés elterjesztésére, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére.
A hidrogénmobilitás fejlesztéséhez szükséges EU-s és hazai kormányzati forrásokra is összehangolt projektjavaslatokkal pályáznak.
A Mol fejlesztéseiről szólva elmondta, hogy a százhalombattai Dunai Finomítóban megvalósuló zöld hidrogén beruházás lehetővé teszi, hogy 2024-től megújuló villamos energiából állítson elő 1600 tonna karbonsemleges hidrogént a vállalat.
A hidrogénhajtású járművek kompromisszummentes alternatívái lehetnek a hagyományos dízelmeghajtással működő nehézgépjárműveknek – mondta Barna Zsolt, a Waberer’s International Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Mol MTI-nek küldött közleménye szerint.
Várakozásaik szerint két év múlva a legkorszerűbb üzemanyagcellás Waberer’s járművek is közlekednek majd a magyar utakon.
Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója a közleményben ismertette, hogy a MÁV-Volán-csoport célja 2050-ig a klímasemlegesség elérése, ennek részeként zöldstratégiai célokat dolgoztak ki, 2022 elején pedig három hétig hidrogén meghajtású buszt teszteltek.
A családok ingatlanonként akár 5 millió forint támogatást nyerhetnek el a zöldenergia termelésére és eltárolása alkalmas modern napelemes rendszerek telepítéséhez; a Napenergia Plusz Program újabb szakaszának megnyitását követő első 24 órában több mint 17 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be – tájékoztatta az Energiaügyi Minisztérium (EM) korábban az MTI-t.
A közleményben felidézték: a 75 milliárd forintos keretösszegű Napenergia Plusz Program vissza nem térítendő támogatást kínál a saját tulajdonú lakóingatlannal, haszonélvezeti joggal vagy lízingszerződéssel rendelkező magánszemélyek számára ahhoz, hogy megújuló energiaforrással lássák el lakóépületeiket. A beruházásoknak köszönhetően napelemből és energiatárolóból álló rendszerekkel bővülhetnek tovább a hazai napenergia kapacitások.
Az első 24 órában több mint 17 ezer jelentkezés érkezett be, ahol szükséges, már a hiánypótlási kérések kiküldése is megkezdődött. A kiírás szerint a támogató 15 munkanapon belül dönt a teljes előregisztrációk jóváhagyásáról. A pályázók ezután jelölhetik ki a három lehetséges kivitelezőt, akik közül a rendszeren keresztül beérkező ajánlataik alapján választhatnak.
Támogatási kérelmeket az aláírt kivitelezői szerződéssel rendelkezők nyújthatnak majd be. A beérkező pályázatok elbírálásának, a támogatási források odaítélésének sorrendjét nem az előregisztrációs, hanem a támogatási kérelmek benyújtása befolyásolja. A pályázati eljárás elemeit időrendben bemutató, a közreműködők feladatait részletező folyamatábra elérhető a támogató NFFKÜ – Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. https://napenergiaplusz.nffku.hu/ oldalán.
– jelezte a tárca.
Az EM hangsúlyozta: a zöldenergia a magyar gazdaság jövője. A tiszta technológiák alkalmazása erősíti Magyarország versenyképességét és energiaszuverenitását, hozzájárul a gazdasági növekedés helyreállításához. A környezetkímélő módon megtermelt energia helyi felhasználása előmozdítja a klímavállalások teljesítését, tehermentesíti az áramhálózatot.
A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a lakásokban és az ipartelepeken egyaránt élen járjon a zöldenergia termelésében és tárolásában. A január közepén elindult lakossági és vállalati programok ezért összesen 137 milliárd forinttal ösztönzik a magyar családok és cégek beruházásait – olvasható a közleményben.