Folyamatosan nő a tüntető tömeg Berlinben

Folyamatosan nő a tüntető tömeg Berlinben, a Brandenburgi kapu környékén. Bár a gazdák már egy hete demonstrálnak a baloldali német kormány megszorításai ellen, mára minden eddiginél nagyobb tiltakozást hirdettek meg. A gazdákhoz már csatlakoztak a fuvarozók is, így a traktorok és kamionok szinte teljesen megbénították a német főváros közlekedését. Elemzők szerint a német társadalom többségben támogatja a gazdák követeléseit.

Egy hete tüntetnek a német gazdák, akik hétfőre minden eddiginél nagyobb demonstrációt hirdettek Berlinbe. A hatóságok szerint több ezer traktor és teherautó érkezhet a német fővárosba, ahol már most is rengetegen demonstrálnak a munkagépeikkel.

A gazdákhoz csatlakozó fuvarozók kamionjai már vasárnap is végeláthatatlan sorban álltak az autópályákon. A rengeteg nyerges vontató a fővárosba tartott, hogy tiltakozzon a balliberális kormány megszorításai ellen.

A helyzet feszült, a gazdák dühösek, mert azzal kell szembenézniük, hogy a korábbinál kevesebb, vagy akár semmilyen támogatást sem kapnak, miközben a költségeik folyamatosan nőnek. Több transzparensen is a német kormányt bírálták, amikor azt írták ezekre, hogy a megélhetésükért, illetve a gyermekeik jövőjéért tüntetnek, és ideológiával nem lehet jóllakni.

Hétfő reggel már több kilométeres volt a traktorok és munkagépek oszlopa Berlin belvárosában. A közlekedés gyakorlatilag leállt, mindenhol dugók voltak, több helyen rendőrök irányították a forgalmat és kordonokat is kihelyeztek.

A munkagépek pedig kitartóan, dudálva áramlottak a belváros irányába és a gazdák szerint még ennél is többen lehetnek a nap folyamán. Sokan már vasárnap este útnak indultak és egész éjszaka úton voltak. Azt mondták, nem maradhattak otthon, tarthatatlan a helyzetük, a jövőjükről van szó.

„Ha tönkremegy a gazda, meghal az ország. Mi jó termékeket akarunk előállítani, de ezt a kormány megakadályozza, pedig a politikusnak is ennie kell. Azt akarjuk, hogy értse meg végre a politika: két éve tönkreteszik a németeket, ezért nem csak mi, hanem a középosztály is itt van velünk és tüntet a kormány ellen. Egyszerűen kifolyik a pénz Németországból, pedig nekünk is szükségünk van rá”

– mondta egy bajor gazda.

Olaf Scholz kancellár szombaton együttműködésre szólított fel és nyugalomra intett. Arról beszélt, minden támogatás véget ér egyszer, és hogy a gazdák aggályait figyelembe véve döntöttek a megszorításokról. Csakhogy a kancellár szavaival nem értenek egyet a mezőgazdasági termelők, akik szerint a kormány nem hajlandó az érdemi párbeszédre.

Hétfőn újabb egyeztetés következhet a gazdákkal, ezúttal a pénzügyminiszter részvételével. Erről a Világgazdaság írt. A lap úgy tudja: Berlin ragaszkodik a megszorításokhoz és a támogatások csökkentéséhez, cserébe a bürokrácia karcsúsítását ajánlja fel.

Óriási az elégedetlenség Olaf Scholz kormányával szemben, a németek 83 százaléka elutasítja a balliberális megszorító politikát, ami évek óta csak nehezíti a megélhetésüket

– erről a Mathias Corvinus Collegium magyar–német intézetének igazgatója beszélt az M1-en. Bauer Bence úgy fogalmazott: A Scholz-kormány túlköltekezett, például Ukrajna támogatása mellett csak a migránsokra 27 milliárd eurót költene idén, amit a saját állampolgárain akar megspórolni.

„Nagyon nehéz a német gazdaság helyzete, csomó strukturális kihívása van, plusz nagyon magas adók vannak, nagy a bürokrácia. A németek általában az utolsó évek kríziseit nehezen tudták átvészelni. A Covidból későn jött ki Németország, és manapság ott vannak az energiakérdések, energiaválság. Megszüntette Németország az atomenergiát, társadalmi frusztráció alakult ki, főleg a rosszabbul keresők, a középosztály nagyon rossz helyzetben van. Egyre rosszabb. Vége van azoknak az időknek, amikor Németországban gyakorlatilag kolbászból volt a kerítés” – fogalmazott Bauer Bence.

Hozzátette: Olaf Scholzék katasztrofális helyzetét jelzi, hogy ennyire alacsony támogatottsága még egyetlen kormánynak sem volt Németországban, ami magával hozta a jobboldal erősödését is.

Jóval több tüntető gyűlt össze, mint amire számítottak

Berlinben a teljes kormányzati negyedet körbevették a gazdák traktorjaikkal, és a helyszínen vannak a szállítmányozók is kamionjaikkal – mondta Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója. Hozzátette: a tüntetés miatt a Brandenburgi kaput már csak gyalogosan lehet megközelíteni.

A rendőrség pedig korábban arról tájékoztatott, hogy tízezer résztvevőre számít a tüntetésen, azonban később felülbírálta ezt az információt: már jóval több mint tízezren lehetnek a tüntetők Berlinben.

Ugyanis nemcsak a tüntetők vannak ott, hanem a velük szimpatizáló lakosság köréből is sokan érkeztek – mondta a tudósító, aki egy erfurti férfival is beszélt. A tüntető férfi annyit mondott, egyértelmű, hogy változásra van szükség Németországban.

Nagy a tétje a mai tüntetésnek, ugyanis várhatóan a délután órákban ülnek tárgyalóasztalhoz a kormánypártok frakcióvezetői a gazdaszervezetek vezetőivel. A tüntetők követelése egyértelmű: hogyha nem sikerül megegyezni, akkor drasztikusan drágulnak az élelmiszerek Németországban, és az emberek nem fogják tudni azt megfizetni.

Az ország harmadik legnagyobb energiavállalata, az EnBW vezetője, Andreas Schell szerint hazája a szélenergia-fejlesztésekben eljutott a végső pontig, rendkívül költséges hálózatfejlesztésre lenne szükség, a napenergia terén pedig a Kínától való függés okoz gondot.

Problémák sorával és horribilis költségekkel szembesül Németország az energiaátmenet megvalósítása során – erre hívta fel a figyelmet Németország harmadik legnagyobb energiavállalata, az EnBW vezetője. Andreas Schell a Der Spiegel című lapnak beszélt az Energiewende, vagyis az átállás buktatóiról. Elmondta, hogy az ország szárazföldi szélenergia-fejlesztései elérték a korlátaikat, az új egységek telepítésének megtérülése már megkérdőjelezhető. Ami a tengeri szélturbinákat illeti, a gyártásukat nehezíti, hogy mindössze három beszállító dolgozik Európában, ezáltal a szűkös kapacitások magas költséggel párosulnak, néhány szélerőműprojekt ezért már le is állt.

Gőzoszlopok törnek a magasba az RWE német energetikai konszern barnaszénnel üzemelő Weissweiler erőművének hűtőtornyaiból az észak-rajna-vesztfáliai Eschweilerben. A németországi áramtermelés közel 40 százaléka szénerőművekből származik (MTI/EPA/Sascha Steinbach)

A naperőmű-fejlesztések kapcsán a jelentős Kína-függőség okoz gondot, ebben az iparágban ugyanis a hozzáadott érték több mint 90 százaléka Kínából származik, az európai napelemgyártók pedig azt fontolgatják, hogy inkább az Egyesült Államokba vinnék a termelést, ahol támogatást kapnak a gyárak építéséhez és üzemeltetéséhez.

Ráadásul az elektromos hálózatok jelentős fejlesztése nélkül az energiaátmenet nem is lehet sikeres.

Az Ernst & Young tanácsadó cég 126 milliárd euróra (mai árfolyamon megközelítőleg ötvenezermilliárd forintra) becsülte a régiók közötti átviteli hálózatok kiépítésének költségét.

Schell szerint az átviteli hálózat üzemeltetői forráshiányban szenvednek, ami előbb-utóbb a fogyasztói ár emelkedéséhez vezet. A Der Spiegel cikke leszögezte: Németország továbbra is függ a széntől. Az EnBW vezetője szerint a szenet az úgynevezett menetrendtartás miatt gázzal tudják helyettesíteni, ehhez pedig legalább ötven új gázerőművet kellene építeni. Hozzávetőleg 20 000–30 000 MW új gázerőművi kapacitás hiányzik. Ezekre azért van szükség, mert a nap- és szélerőművek termelése hektikus, időjárásfüggő.

Schell hozzátette: az Ukrajnában kitört háború, valamint a gáz és az áram árának emelkedése tovább nehezíti a zöldátmenetet. Kérdés az is, miként tudják majd előállítani 2030-ban a szükséges villamosenergia-mennyiséget. Prognózisa szerint az áram drágább lesz, nagyobb lakossági felelősség- és tehervállalásra lesz szükség.

Németország annak ellenére került kilátástalan helyzetbe, hogy voltak klímasemlegesen termelő atomerőművei, ám azokat fokozatosan leállította, az utolsó 2023-ban fejezte be működését. Mindeközben Európa éppen ellenkező irányba tart, valóságos nukleáris reneszánsznak lehetünk tanúi – olvasható a Magyar Nemzetben.