Fokozódó migránsbűnözés Svédországban

Svédország mostanra hivatalosan is az Európai Unió legveszélyesebb országa lett. Erről ír a brit The Guardian. A százezer főre jutó lőfegyveres gyilkosságok számában ugyanis csak Albánia előzi meg a skandináv országot. A svéd lakosságot elsősorban a bevándorlóbandák tartják rettegésben, szinte mindennapossá vált a robbantás, a lövöldözés és az erőszak- idézi a hirado.hu.

Ugrásszerűen megnőtt a lőfegyveres gyilkosságok és robbantásos merényletek száma Svédországban, már csak Albániában rosszabb a helyzet. Erről a The Guardian írt.

A lap szerint alig egy évtized alatt Svédország az Európai Unió legveszélyesebb országa lett. Pedig 2010-ben még csak a 14. volt.

A migránsbűnözés miatt mindennapossá vált a terror Svédországban. A nagyvárosokban szinte nem telik el úgy nap, hogy ne történjen nemi erőszak, ne lövöldözzenek, ne robbantsanak és halnának meg svéd állampolgárok a migránsok összecsapásaiban.

Az egyik legmegrázóbb bűncselekmény néhány éve történt, amikor migrációs hátterű bűnözők lövöldöztek Stockholm mellett. Akkor egy játszótéren játszó óvodás és egy kisiskolás gyerek is a bandaháború áldozata lett. Mindkettőjüket agyonlőtték a bevándorló-bűnözők.

Tavaly szeptemberben pedig egy ártatlan nő lett a migránsbandák közötti leszámolások ártatlan áldozata, amikor a bűnözők Fulleröben egy házat robbantottak fel.

„Svédország rendkívül nehéz helyzetben van. Az országunkban tomboló erőszakhullám példátlan, de hasonló a helyzet Európában is. Nincs még egy olyan ország, ahol olyan állapotok uralkodnának, mint Svédországban”

– fogalmazott tavaly ősszel a svéd miniszterelnök.

Ulf Kristerson az erőszak megfékezéséhez a hadsereg segítségét kérte. A kormányfő a felelőtlen bevándorláspolitikát, a sikertelen integrációt és a kitoloncolások eredménytelenségét tette felelőssé.

„Felmentem az emeletre, hogy megnézzem, jól van-e a lányom. Biztos vagyok benne, hogy bomba volt – mondtam, miközben a mentőautók szirénázása verte fel az esti csendet” – számolt be késő ősszel a Politico című brüsszeli lap svédországi tudósítója a 43 halottat követelő, főként iraki és török migránsokból álló drogbandák belháborújáról. Ulf Kristersson svéd kormányfő épp ezért már a hadsereg bevetetését is kilátásba helyezte.

„Amikor  robbanás rázta meg Stockholm Hässelby-Villastad nevű külvárosát, a nappalimban ültem, és éppen egy sms-t készültem elküldeni. Az ablaküvegek olyan erősen zörögni kezdtek, hogy azt hittem betörnek, és félbeszakítottam a gépelést a szó közepén” – számol be Charlie Duxbury, a Politico tudósítója.

„Biztos vagyok benne, hogy bomba volt – mondtam, miközben a mentőautók szirénázása töltötte be az esti csendet.

Amikor felmentem az emeletre, hogy megnézzem, jól van-e a lányom, zavartan jött ki a hálószobájából – folytatja az újságíró, akinek beszámolójából kiderül: már rutinos szakértőjévé vált a bombák felismerésesének, hiszen „idén már két bombatámadás is történt a városnak ebben a részében, így nagy volt az esélye, hogy ez volt a harmadik”.

Bevethetik a hadsereget

Duxbury felidézi: „az első, januári robbantás egy futball-labda méretű lyukat ütött egy lakóházba, közel ahhoz a helyhez, ahol gyakran kerékpározom”, míg „a második, márciusi merénylet a fiam középiskolája mögött egy egész sor fából épült sorházat döntött ki az alapjaiból.” A liberális lap munkatársa „rivális drogbandák” konfliktusaként ír a robbantásokról, nem nevezve meg a csoportok hátterét. Szerinte a drogbandák „egymás családjainak otthonát kezdtek el bombázni, és mindenki veszélyben érzi magát.”

A tudósító jelentéséből egy olyan ország képe bontakozik ki, ahol az esti harangszó, az angelus helyett esti bombatámadások kevéssé meghitt hangjait hallhatják az ott élők. A Politico munkatársa felidézi: Ulf Kristersson miniszterelnök szeptember 28-án televíziós beszédet intézett a nemzethez. A miniszterelnök felvázolta, hogy kormánya hogyan tervezi az erőszak kezelését a rendőrség erőforrásainak növelésével. Még a hadsereg bevonásának lehetőségét is felvetette, miután csak szeptemberben 12 halálos áldozatot követelt a bandaháború.

A Valeurs Actuelles című francia konzervatív lap ennél is riasztóbb adatokról tud. A hírportál szerint az idén már

a 43 halálos áldozatot és 86 sebesültet követelő válság

megszüntetése érdekében hívta segítségül a kormány a hadsereget, az ország rendőrségének megerősítésére.

A lap Gunnar Strömmer svéd igazságügyi minisztert idézi:

„Olyan belföldi terrorizmussal állunk szemben, amely veszélyezteti társadalmunkat.”

Erről is a „szélsőjobb” tehet

Kristersson, a jobbközép Mérsékelt Párt vezetője „tavaly ősszel szoros választást nyert azzal az ígérettel, hogy a bűnözés visszaszorítására törekszik, miután ‘naiv’ elődei, a szociáldemokraták évekig tartó kudarcát igyekezett bebizonyítani” – fogalmaz a Politico. „Szélsőjobboldali támogatóival, a Svéd Demokratákkal együtt Kristersson a növekvő erőszakos bűncselekményeket a bevándorlás magas szintjével és az általa rosszul irányított integrációval igyekezett összefüggésbe hozni” – fűzi hozzá a liberális lap, a nemzetközi liberális média retorikájának megfelelően „szélsőjobboldaliként” aposztrofálva a korlátlan bevándorlást ellenző svéd pártot.

„Az erőszakhullám olyan intenzív, széles körben elterjedt és kaotikusan végrehajtott – gyakran tapasztalatlan tizenéves fiúkat toboroznak a támadások végrehajtására –, hogy egyre inkább az az érzésünk, hogy senki sincs biztonságban tőle”– folytatja a bandaháborúk hátterét nem részletező újságíró, akinek

cikkéből nem derül ki, hogy vajon tapasztalt, érett férfiakat hiányol-e, akik végrehajtják majd ezeket a „feladatokat”,

tehát a lassan félszáz halálos áldozatot követelő robbantásokat.

Tavaly 134 robbantásos merénylet történt Svédországban, szemben a 2022-es 90 merénylettel. Ugyanakkor a lövöldözések száma más európai államokhoz képest továbbra is nagyon magas: idén eddig 289, 2022-ben pedig 391, egy 10 milliós országban – összegezi a Politico.

A lap cikkéből nem derül ki: kik állnak a drogbandák hátterében, s milyen körökből toboroznak a gengszterek

az orgánum által a súlyos bűncselekmények alól eleve felmentett, „tapasztalatlan tizenéves fiúkat.”

Jöttek, láttak, robbantottak

Svédországban

az elmúlt két évtizedben megduplázódott a „külföldön született” lakosság száma. 2022-ben elérte a kétmillió főt, ami a teljes lakosság egyötödét jelenti.

A 2015-ös migrációs válság idején (amely után Magyarország életbe léptette a határzárat) a svédek 160 ezer bevándorlót, többségükben szíriaiakat fogadtak be, többet, mint bármely másik uniós ország. Az ország később szigorított a befogadás szabályain, ekkor az Amnesty International emberi jogi szervezet bírálta az intézkedést. Tavaly már 90 robbantásos merénylet és 101 merényletkísérlet történt a svéd rendőrség adatai szerint, idén már most 100 fölött jár a robbantások száma – írja az origo.hu.

Kurd–török gengszterháború

Jelenleg Svédországban két rivális gengszterbanda harcol egymással, valószínűsíthetően drog- és és fegyverügyletek miatt. Az egyiket egy Törökországban élő, svéd-török kettős állampolgár, a másikat pedig korábbi, iraki kurd származású alvezére vezeti – derül ki jóval kisebb médaifelületet kapó konzervatív oldalak, többek között a Breitbart cikkeiből.

Droggal és fegyverrel kereskedő, rivális migráns gengszterbandák belháborúja a Svédországot esténként bombaszóval megremegtető konfliktus.

Az erőszak elmúlt hetekben történt eszkalációja a Foxtrot nevű bandán belüli nézeteltérésekkel függ össze – folytatja Valeurs Actuelles.

A francia konzervatív lap rámutat:

a fegyveres konfliktus háttere, hogy az iraki kurd származású, 2018 óta Törökországban élő és ott is állampolgárságot szerzett svéd állampolgár, Rawa Majid, becenevén „a kurd róka” összekülönbözött  egykori alvezérével, a törökországi születésű Ismail Abdóval, akinek gúnyneve: „Eper-ember”. A török–kurd ellentét döntő szerepet játszik a svédországi bandaháborúban.

Abdo egyébként szintén széles támogatást tudhat maga mögött törökországi, fegyveres bűnözői körök által.

Török–svéd csörte a háttérben

Törökország megtagadta Svédország egyik leghírhedtebb bűnözőjének – a gyanú szerint egy kiterjedt bűnszövetkezet vezetésével gyanúsított drogbárónak – a kiadatását arra hivatkozva, hogy Majid török állampolgár. Erről számolt be áprilisban a newarab.com.

A korábban Svédországban élő Rawa Majidot széles körben egy szervezett bűnbanda vezetőjének tartják, amely

Stockholm környékén elkövetett kábítószer-kereskedelemről, robbantásokról és gyilkosságokról ismert

– számolt be a Londonban kiadott pánarab orgánum. A svéd hatóságok, amelyek meg akarják mutatni a választóknak, hogy keményen fellépnek az erőszakos bűncselekményekkel szemben, kérték Majid kiadatását, hogy a svéd igazságszolgáltatás elé állhasson.

Ezt azonban Ankara azzal az indokkal utasította el, hogy Majid török állampolgár. Az események ironikus fordulatát mutatja, hogy Ankara számos kiadatási kérelmet nyújtott be a NATO-csatlakozásra törekvő Svédországnak – összegezte a pánarab lap a Politico és a nemzetközi média nagyobb orgánumai által nyilván „nem ismert” összefüggéseket.

Példátlan erőszakhullám

Svédország jobbközép kormánya szigorította a törvényeket a bandákkal kapcsolatos bűnözés visszaszorítása érdekében.

A svéd rendőrség vezetője pedig korábban azt mondta, hogy

a háborúzó (migráns) bandák példátlan erőszakhullámot zúdítottak az országra.

Svédország április 1-jétől, amikor az új jogszabályok hatályba léptek, háromról öt évre emelte az engedély nélküli robbanóanyag-birtoklásért kiszabható büntetést.

Nem véletlenül emelte ki a migrációs hátterű bűncselekményeket a svéd miniszterelnök. A rendőrség szerint ugyanis a bűnözői csoportok elsősorban bevándorló hátterű fiatalokból szerveződnek.

A svéd rendőrfőkapitány ősszel arról beszélt:

aggodalomra ad okot, hogy a bevándorló-bűnbandák már a fiatalok között toboroznak új tagokat.

„A bűnözők kegyetlenek. Most már fiatalkorúakat és gyerekeket is toboroznak. Felfegyverzik őket, majd megmondják nekik, hogy kit kell meggyilkolni.  Meg kell akadályozni, hogy a gyerekek gyilkosok legyenek, mielőbb lépni kell” – mondta Anders Thornberg rendőrfőkapitány.