Wesley Clark volt amerikai tábornok és egykori NATO-főparancsnok a magyarországi választásokba beavatkozó Action for Democracy tanácsadói testületének talán legfontosabb tagja, aki tavaly a háborúpárti ellenzék kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter "konzulense" lett.

Wesley Clark 79 éves, nyugalmazott tábornok – Amerikában legalábbis – vitán felül a legismertebb tagja az Action for Democracy (A4D) nemzetközi tanácsadó testületének.

A Magyar Nemzet korábban arról írt: a Korányi Dávid vezette A4D beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – ezt a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték –, ahogyan a 2023-as lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzéki erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd itthon számítani.

Clark tábornokot Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga említette olyasvalakiként, mint akivel konzultált a választási kampány során.

Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelyn Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken

– mondta Márki-Zay az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én, és ugyancsak pár héttel az országgyűlési választások előtt az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.

A Magyar Nemzet megkereste e-mailben Clark tábornokot is, aki – egyelőre – nem válaszolt. Azt kérdezték tőle például, milyen tanácsokat adott Márki-Zaynak?

Rabbi ősök, mintakatona, elnökjelölt-aspiráns

Wesley Kanne Clark a második világháború idején, 1944-ben Chicagóban született, de a déli Arkansasban nőtt fel, s noha baptistaként nevelkedett, aki később a katolikus hitre tért át, maga beszélt arról egy interjúban, hogy apai ágon rabbi ősöktől származik. Liberális nézeteit az Izrael terrorellenes harcával való együttérzéssel párosítja – írta róla egy amerikai zsidó lap.

Clark – közeli ismerőseinek csak Wes – irigylésre méltó katonai pályát futott be, számos amerikai és külföldi kitüntetés birtokosa lett. Harmincnégy éven át tartó szolgálata alatt a legmagasabb rendfokozatot is elérte. Négycsillagos tábornokként vonulhatott vissza 2000-ben, amikor leköszönt a NATO – egyben pedig az amerikai hadsereg – európai erőinek főparancsnoki posztjáról. A tisztséget Bill Clinton demokrata párti amerikai elnök idején szerezte meg, majd 1999-ben a fő levezénylője lett az atlanti szövetség koszovói beavatkozásának, Jugoszlávia bombázásának.

A CNN egy összesítése szerint 26 esztendősen megsebesült a vietnámi haborúban egy tűzharcban, 31 évesen pedig már őrnagy volt.

A kétezres években politikai karrierrel kacérkodott, és megkísérelte elnyerni a Demokrata Párt 2004-es elnökjelöltségét. De esélytelenségét látva gyorsan feladta ezt, majd George W. Bush hivatalban lévő elnök – később szintén sikertelennek bizonyuló – kihívóját, John Kerryt támogatta. Még később Hillary Clinton, majd Barack Obama elnöki ambíciói mellett állt ki.

Clark hosszú ideje a saját konzulenscégét vezeti az arkansasi Little Rockban, ahol Bill Clinton 1992-ig kormányzó volt.

Agresszív külpolitikát képvisel

De nyugalmazott katonaként sem cáfol rá arra, hogy egyenruhában is az agresszív, „héja” amerikai kül-, és biztonságpolitika egyik fő végrehajtója volt.

Az orosz–ukrán háborúról tett nyilatkozatában 2022-ben azt mondta: a Nyugat félreismerte Oroszországot, szerinte egyáltalán nem olyan erősek, mint azt korábban gondolták.

Mint fogalmazott, ezt a lehetőséget ki kell használnia a nyugati fővárosoknak, köztük Washingtonnak, hogy végérvényesen átvegyék a vezető szerepet.

Az alábbi videóban Clark odáig elmegy, hogy azt állítja, Ukrajna nyugati felfegyverzése nyomán Kijev még a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is „feltétlenül visszaszerezheti” az oroszoktól. Ezt számos elemző elképzelhetetlennek tartja a Nyugat aktív fegyveres beavatkozása, harmadik világháború kitörése nélkül.

De Ukrajnának ehhez (ti. a Krím visszafoglalásához) támadóképességekre van szüksége

– szögezi le Clark.

Felfogása azzal az állásponttal is szembemegy, amit a fegyverszállításokat ellenző Magyarország a NATO-n belül képvisel.

Feltételezhetően Clark szélsőségesen Putyin-ellenes szövetségest kereshetett Márki-Zayban és a magyarországi ellenzékben, háborúpárti politikára buzdítva őket.

Az alábbi videóban pedig arról a titkos feljegyzésről beszél, amely elárulja, hogyan tervezték Washingtonban a kétezres években, hogy az Egyesült Államok öt év leforgása alatt „kiiktat” hét közel-keleti , illetve afrikai országot: Irakot, Szíriát, Libanont, Líbiát, Szomáliát, Szudánt és Iránt:

Ma már nincs ekkora háborús étvágya az amerikai háttérhatalomnak. De akkora azért van, hogy adja a hadilovat Ukrajna alá, illetve beavatkozzon európai országok közéletébe, megkísérelve hatalomra juttatni a hozzá hű helyi erőket.

A Korányi Dávid vezette A4D tehát beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – ezt a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték –, ahogyan a 2023-as lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzék mögötti erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd itthon számítani.

Isten és haza helyett Applebaum család

Az A4D maga említette a négy fontos választási „csatatere” között Lengyelországot, a demokrácia és a jogállamiság védelmére hivatkozva. A nemzeti-konzervatív Morawiecki-kormánnyal szemben a Donald Tusk vezette ellenzék holdudvarát támogatták, mint például a Strajk Kobiet (Női Sztrájk) elnevezésű feminista szervezetet, amely élen járt az abortuszpárti mozgósításban.

Összesen tizenkét szervezetnek juttattak támogatást közleményük szerint.

A lengyel liberális körök egyébként a legutóbbi népszámlálás alkalmával arra buzdították a polgárokat, hogy ne vallják magukat katolikusnak a szinte színtiszta katolikus országban. A szuverenista kormányoldallal szemben a Tusk vezette ellenzék Brüsszel-párti álláspontra helyezkedett. Tusk korábban az Európai Tanács és az Európai Néppárt elnöke is volt Brüsszelben.

Az őszi választások után Mateusz Morawiecki újabb kormánya már nem kapott bizalmat a lengyel parlamentben, Tuské viszont igen. A jelenlegi kabinet külügyminisztere Anne Applebaum férje, Radoslaw (Radek) Sikorski lett, aki korábban, 2007 és 2014 között betöltötte már ezt a posztot Tusk előző kormányában. Sikorski valaha konzervatív újságíró volt, sőt két éven keresztül – anélkül, hogy tagja lett volna a pártnak – a 2014 és 2023 között kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szenátori csoportjához tartozott.

De később ideológiailag hasonulhatott feleségéhez, aki szerint a PiS idegengyűlölő és nacionalista.

Az amerikai sajtóban Kelet-Európa-szakértőnek számító, és ezzel számos elismerést, köztük 2010-ben még Petőfi-díjat is besöpört Applebaum mindenkiről így gondolkodik, aki nem a globális fősodor érdekeit szolgálja. Nem kivétel ezalól Magyarország és Orbán Viktor kormánya sem. Az alábbi tévéinterjúban, amelyet az MSNBC balliberális amerikai csatornának adott, Applebaum a minap azt mondta Orbánról, miután a kormányfő nem tette lehetővé, hogy az EU ötvenmilliárd eurós támogatást szavazzon meg Ukrajnának (a videón 5:00-tól 5:40-ig követhető):

Ő valóban olyasvalaki, aki tönkretette a médiát és az igazságszolgáltatást az országában. Úgy átalakította a választókörzetek határait, hogy csaknem lehetetlen veszítenie, eddig legalábbis lehetetlen volt… Annak a bizonyítéka, hogy mit tehet egy nagyon elszánt, antidemokratikus, oroszpárti alak.

Megkereste a Magyar Nemzet e cikkhez e-mail-üzenetben Apple Applebaumot is, hogy kérdéseket tegyenek fel neki, de eddig nem válaszolt.

Mrs. Globalista

Mindenesetre a hazai balliberális sajtóban gyakran hivatkozott Applebaum minden olyan helyen otthonosan mozog, ahol a globalista fősodor és a háttérhatalom megjelenik. Sőt 2016-ban – igaz, némiképp ironikusan – a 444.hu számolt be arról, hogy az Applebaum–Sikorski házaspár meghívást kapott a háttérhatalmi Bilderberg-csoport soros ülésére, „hogy zárt ajtók mögött vitassák meg a világ sorsfordító kérdéseit”.

Néhány intézmény és szerkesztőség, ahol Applebaum tekintélyes pozíciókat foglalhatott el, kiváló hozományként a lengyelországi globalista oldalnak:

* Johns Hopkins Egyetem felsőfokú tanulmányok iskolája, Washington (főmunkatárs). Nyilván merő véletlenség, hogy az A4D köreiből Korányi Dávid és Bajnai Gordon mellett Charles Gati (cikkünk róla itt) és Francis Fukuyama (akiről pedig a napokban itt írtunk) is helyet kapott ott.

* National Endowment for Democracy (NED), Washington (igazgatósági tag) – ez a szervezet az Action for Democracyhez köthető.

A NED lényegében a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) hivatalossá tett megjelenése külföldön – nyilvános közléseket idézve így írta le tömören az a nemzetbiztonsági dokumentum, amelyet a nyáron hozott nyilvánosságra az Országgyűlés szakbizottsága a dollárbaloldal-botránnyal összefüggésben.

* Külkapcsolatok Tanácsa, New York (tag) – ez az egyik legbefolyásosabb külpolitikai agytröszt az Egyesült Államokban.

* Minda de Gunzburg Európai Tanulmányok Központja, Harvard Egyetem, Cambridge, USA (vendégkutató).

* American Enterprise Institute, Washington (külső munkatárs) – neokonzervatív agytröszt.

* The Washington Post, The Economist, The New York Review of Books, The Atlantic, The Evening Standard, The Independent szerkesztőségei – különböző pozíciókban: tudósító, publicista, igazgatósági tag.

2016-ban Applebaum nyíltan kimondta a liberális 444.hu-nak, hogy mi a globalista oldal fő problémája a magyar és a lengyel kormánnyal, valamint a közép-európai és nemzeti érdekeket képviselő visegrádi négyekről:

Katasztrofális döntés volt a visegrádi országok részéről, hogy megpróbáltak egységesen fellépni a mainstreammel [fősodorral] szemben. Nagyon rossz üzenete van a nyugati országok felé. Amikor ebben az ügyben [ti. a migráció kérdésében] csoportként lépnek fel, azt a benyomást keltik Nyugaton, hogy ez így egyben Kelet-Európa: egy rasszista csoportosulás, akiről azt hitte a Nyugat, hogy sikerült integrálni, de itt a bizonyíték, hogy nem.

Most az Action for Democracy „mikroadományainak” bevonásával is tudtak változtatni ezen Lengyelországban. A „megfelelő” lengyel álláspont kidolgozásában pedig mostantól oroszlánrészt vállal Applebaum férje.

Ez az amerikai tábornok dirigálta Márki-Zayt