Észak-koreai rakétákkal támadják Ukrajnát?

Az Egyesült Államok információi szerint Észak-Korea ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat szállított Oroszország számára, amelyeket az orosz haderő már bevetett Ukrajna ellen – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.

John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az ukrán területek ellen éjszaka végrehajtott légitámadás során.

A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.

John Kirby jelezte, hogy az amerikai hírszerzés értesülései szerint Oroszország Irántól próbál rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat beszerezni, ami annak jele, hogy Moszkva számára egyre nagyobb nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása ukrajnai háborújához.

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítási tárgyalások Oroszország és Irán között még nem zárultak le, de az Egyesült Államok aggodalommal tekint arra, hogy ezek előrehaladottak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy miután Oroszország a szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik a világszíntéren, ezért a fegyverellátása érdekében vele azonos módon gondolkodó államok felé fordul.

Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba.

Irán korábban katonai drónokat bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyeket az orosz erők Ukrajnában is bevetettek.

Ukrán rakétatámadást vert vissza az orosz haderő a Krím félszigeti Szevasztopolnál; tíz rakétát lőttek le, a repeszek egy embert megsebesítettek – közölték az orosz hatóságok csütörtökön.

„Katonáink visszavertek egy Szevasztopol elleni támadást. Ez volt az utóbbi idők legnagyobb szabású támadása” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Mihail Razvojajev, a városnak az Oroszország által a 2014. évi bekebelezés után kinevezett kormányzója.

A kormányzó szerint az ukrán rakéták repeszei lakott területre zuhantak, és legalább egy embert megsebesítettek.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelmi egységek tíz ukrán rakétát semmisítettek meg a Krím félsziget felett.

A Krím kulcsfontosságú logisztikai központ az Ukrajna déli részét ellenőrző orosz haderő számára. A félszigetet gyakran támadja Ukrajna rakétákkal és drónokkal.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy szárazföldi célpontok támadására átalakított Sz-200 típusú ukrán föld-levegő rakétát lőtt le az ukrán határtól mintegy 350 kilométerre fekvő Lipecki terület felett.

Egy ember életét vesztette és nyolcan megsebesültek, miután az orosz hadsereg egy vélhetően H-59-es rakétával csapást mért az Ukrajna középső részében lévő Kirovohrad megye székhelyére, Kropivnickijre – közölte Andrij Rajkovics, a régió kormányzója csütörtökön a Telegram közösségi oldalon.

A tisztségviselő közlése szerint az orosz erők energetikai létesítményeket támadtak, aminek következtében kimaradások voltak az áram- és a vízellátásban.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője arról tájékoztatott a Telegramon, hogy újabb két ember holttestét azonosították, így az ukrán fővárost december 29-én ért orosz légitámadás halálos áldozatainak száma 32-re nőtt.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában már több mint 362 ezer katonát vesztett el. Az ukrán erők a háború kezdete óta több mint hatezer orosz harckocsit semmisítettek meg. A beszámoló szerint csak szerdán kilőttek 12 orosz harckocsit, továbbá 28 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert is.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter egy tévéműsorban közölte, hogy a rendőrség jelenleg kilencezer mozgósítás-elkerülési ügyben folytat vizsgálatot, ebből 2600 már bíróság előtt van. „Első alkalommal a közigazgatási szabálysértésről jegyzőkönyvet készít a toborzóközpont egyik alkalmazottja. Ha viszont ezután az illető lakhelyet változtatva próbálja meg elkerülni, hogy mozgósíthassák, a toborzóközpont jelenti ezt a rendőrségnek, amely megindítja a büntetőeljárást” – fejtette ki. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az ukrán büntető törvénykönyv alapján az elkövető háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyében orosz ellenőrzés alatt lévő Melitopol város megválasztott polgármestere a Telegramon azt írta, hogy az oroszok nagy erővel változtatják meg a délkelet-ukrajnai régió megszállt településein élő lakosság nemzetiségi összetételét. „Először is mélyszegénységbe juttatták a helyi lakosokat, most a foglalkozási munkaügyi központjukon keresztül ajánlanak a munkanélkülieknek oroszországi munkalehetőséget, a helyükre pedig az Oroszországi Föderációból hoznak új lakókat” – fejtette ki a polgármester. Szavai szerint jelenleg Melitopol lakosságának 50 százaléka nem helybeli. „A teljes körű invázió előtt 150 ezer ember élt a városban. A két év megszállás alatt mintegy 90 ezren távoztak Ukrajna és a világ más városaiba. A városban 60 ezer lakos maradt, de körülbelül ugyanennyien érkeztek az ellenséges országból” – írta Fedorov.

Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Tanács jövő szerdán Brüsszelben, hogy megvitassák, milyen választ adjanak az Oroszország által a közelmúltban Ukrajnában végrehajtott heves légitámadásokra, amelyeknek több civil halálos áldozatuk és számos sebesültjük volt – jelentette be a NATO csütörtökön.

A szövetség szóvivője közölte, hogy Jens Stoltenberg főtitkár nagyköveti szintű értekezletet hívott össze Ukrajna kérésére.

„A NATO-tagországok hatékony légvédelmi rendszereket szállítottak Ukrajnának, és eltökéltek abban, hogy tovább segítsék Kijevet” – jelentette ki a szóvivő.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében csütörtökön azt írta, hogy a tanácskozás egyik központi témája az ukrán légvédelmi képességek megerősítése lesz. „Ez az euroatlanti egység fontos jele az orosz terror fokozódásával szemben” – tette hozzá.

A NATO-Ukrajna Tanácsot tavaly hozták létre azzal a céllal, hogy szorosabbá tegyék a szövetség és Kijev közötti együttműködést.

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt a rendeletet, amelynek alapján orosz állampolgárságot kaphatnak azok a külföldiek, akik az ukrajnai háború alatt szerződést kötnek az orosz hadsereggel – derül ki az Oroszország hivatalos információs oldalán közzétett dokumentumból.

A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy az egészségügyi okokból nyugdíjba vonult, illetve az orosz fegyveres erőkkel kötött szerződésüket már teljesített külföldiek is orosz állampolgárságért folyamodjanak. A katonák mellett családtagjaik is igényelhetnek orosz útlevelet.

Putyin december 14-i sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy naponta körülbelül 1500 ember írt alá szerződést a hadsereggel.

December végén az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev megerősítette, hogy 2023-ban félmillió ember jelentkezett szerződés alapján az orosz hadseregbe.

A fegyveres erők jelentése szerint jelenleg összesen 640 ezren szolgálnak szerződésesként – derül ki az RBK orosz sajtóorgánum beszámolójából.

Újabb és újabb támadásokat indít az orosz hadsereg Ukrajna ellen. Szerdán drónok és rakéták érték el Kijevet, Zaporizzsját és Herszont, többen meghaltak, illetve megsérültek. Közben jó hír is jött a háborúból, hosszú hónapok után ugyanis Kijev és Moszkva – egy harmadik fél közvetítésével – újabb hadifogolycseréről állapodott meg. Ennek köszönhetően több száz ukrán és orosz katona térhetett haza.

Szinte teljesen leomlott a harkivi 35-ös számú iskola oldala, miután az intézményt orosz rakétatalálat érte. A tanárok és az önkormányzat emberei órákat töltöttek a törmelékek eltakarításával. Azt remélik, hogy a hatalmas pusztítás ellenére néhány termet azért még képesek lesznek használni.

A helyiek azt mondják, az épület egyszer már majdnem teljesen megsemmisült egy légitámadásban a háború első hónapjaiban. „Annak idején még viszonylag új volt. Az étkezőbe vezető folyosó és az új tornaterem is megsemmisült. Mindössze az épület egyharmada maradt meg” – jelentette ki a körzet oktatási osztályának a vezetője.

Herszont is súlyosan érintették az orosz légicsapások.

A városban mára alig van épen maradt épület. A hatóságok szerint egy helyi lakos életét vesztette a rakétazáporban. „Az őr felhívott és azt mondta, hét lövés talált. Betörtek az ablakok, mindenük odalett” – mondta egy férfi.

Tévedésből egy orosz falut lőtt az orosz légierő

Kijevben a legsúlyosabb a helyzet, az ukrán fővárost rendszeres időközönként veszi tűz alá az orosz légierő.

A legutóbbi támadásban legalább ketten életüket vesztették és ötvennél is többen megsérültek. A főváros több kerületében lakóépületek, üzletek és járművek rongálódtak meg.

Azonban nem csak az ukránok szenvednek az orosz légitámadásoktól. Moszkva elismerte, hogy nemrég tévedésből a saját településüket kezdték el rakétázni. Az ukrán határtól mintegy 150 kilométerre található faluban kilenc házban keletkezett kár a csapás következtében. Az orosz kormány ígéretet tett, hogy újjáépíti a megrongálódott otthonokat.

Közben több hónap kihagyás után Ukrajna és Oroszország ismét fogolycserét hajtott végre. Az oroszok 230 hadifoglyot engedtek át az ukránoknak, ők szerdán térhettek vissza a hazájukba. Hatan közülük civilek voltak.

Az oroszoknál is felhőtlen az öröm, csaknem 250 katonájukat kapták vissza. „Nagyjából öt óra múlva otthon leszek. Nagyon örülök. Köszönöm szépen mindenkinek!” – örvendezett egy orosz katona.

A legutóbbi fogolycsere még tavaly augusztusban volt, azonban a tárgyalófeleknek mostanáig nem sikerült dűlőre jutniuk a következő csere feltételeiről.

Végül az Egyesült Arab Emírségek segítségével sikerült megállapodást kötniük.

A háború befejezéséről azonban nem tárgyaltak.

„Hazahoztuk a fegyveres erők és a nemzeti gárda harcosait, valamint a határőröket és haditengerészeket. Vannak, akikről nem is tudtuk, hogy fogságba estek, ezidáig eltűntként tartottuk őket nyilván” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Szükség is van az emberekre, mert katonai eszközökben egyre nagyobb a hiány. Ukrajna a tavalyi évben 21 német gyártású Leopard péncélost kapott, azonban ma már alig néhány van közülük bevethető állapotban. A legtöbbet az oroszok lőtték ki, de vannak olyanok is, amelyekben a zord időjárás tett maradandó károkat, az ukránok pedig képtelen voltak megszerelni a tankokat, sőt, számos esetben a javítási munkálatokkal még nagyobb kárt okoztak. Számos, a régebbi Leopardok megjavításához szükséges alkatrészt ráadásul már nem is gyártanak.