Észak-Koreába megy Putyin?

Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a közeljövőben Észak-Koreába látogatni – közölte vasárnap a kelet-ázsiai ország sajtója.

A KCNA hírügynökség beszámolója szerint Putyin megköszönte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek a Phenjanba szóló meghívást, és kifejezte hajlandóságát, hogy „egy korai időpontban” ellátogasson az országba.

A tájékoztatás szerint az észak-koreai kormány „kész a legnagyobb őszinteséggel üdvözölni a koreai nép legközelebbi barátját”.

A hét elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta:

Moszkva reméli, hogy a látogatás létrejön, és Putyin „belátható időn belül” Észak-Koreába utazik.

A Moszkva és Phenjan közötti kapcsolatok elmélyülését külföldön gyanakvással és aggodalommal szemlélik az ukrajnai háború hátterében. Attól tartanak, hogy Oroszország mint katonai nagyhatalom, technikai segítséget nyújthat Észak-Korea fegyverprogramjaihoz.

A hét elején Oroszország megerősítette szoros együttműködését Észak-Koreával Cso Szon Hui külügyminiszter háromnapos moszkvai látogatása során.

A szorosabb együttműködés jeleként Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tavaly szeptemberben az orosz Távol-Keletre látogatott, és ott találkozott Putyinnal. Ezt követte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter látogatása Phenjanban.

Észak-Korea víz alatti nukleáris fegyverkísérletet hajtott végre a keleti vizein – jelentette pénteken a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.

A hadászati fegyverrendszerrel végrehajtott vízfelszín alatti kísérletről a phenjani védelmi minisztérium szóvivője adott tájékoztatást. A közlemény szerint a fejlesztés alatt álló Haeil-5-23 fegyverrendszert, vagyis az atomfegyver hordozására képes támadó drónokat tesztelték, válaszul az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea napokban megtartott közös tengeri hadgyakorlatára.

Észak-Korea hangsúlyozta: határozottan elítéli az Egyesült Államokat és követőit az Észak-Korea biztonságát az év elejétől kezdve súlyosan fenyegető meggondolatlan tetteiért, és határozottan figyelmezteti őket azok katasztrofális következményeire.

A víz alatti nukleáris fegyverkísérletre néhány nappal azután került sor, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető kijelentette: elveti országa régóta kitűzött célját, a Dél-Koreával való békés egyesülést, és országa alkotmányát megváltoztatva déli szomszédját fő ellenségeként határozza meg.

Phenjan tavaly azt állította, hogy sikeresen tesztelt egy víz alatti támadó nukleáris drónt, amely képes az ellenséges hajókat és kikötőket elpusztító szökőárt (cunami) gerjeszteni.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető alkotmánymódosítást rendelt el, hogy Dél-Koreát visszavonhatatlanul is „főellenségként” határozzák meg, és kodifikálják a dél-koreai terület teljes megszállására vonatkozó kötelezettségvállalást az esetleges háború esetén – jelentette az észak-koreai állami média kedden.

Az észak-koreai központi hírügynökség, a KCNA szerint Kim hétfőn egy kulcsfontosságú parlamenti ülésen elmondott beszédében olyan jogi intézkedések kidolgozására szólított föl, amelyek Dél-Koreát a megbékélés és az egyesülés partnerével ellentétesen határozzák meg.

„Véleményem szerint alkotmányunkban pontosíthatjuk Dél-Korea teljes megszállásának, leigázásának és visszakövetelésének ügyét. A Koreai-félszigeten kitörő háború esetén pedig népköztársaságunk területéhez fogjuk csatolni”

– mondta Kim.

Továbbá szorgalmazta, hogy rögzítsék az alkotmányban az olyan oktatási programok megerősítését, amely révén az észak-koreaiak körében elterjed, az a határozott elképzelés, hogy Dél-Korea visszavonhatatlanul is az elsődleges ellenség.

Kim az ülésen továbbá hangsúlyozta, hogy

súlyos és idejétmúlt hiba Szöult partnernek tekinteni a megbékélés és egyesülés szempontjából, és három olyan ügynökség megszüntetéséről is döntött, amelyek a Korea-közi párbeszédet és együttműködést, valamint a turizmust és a gazdasági kapcsolatot voltak hivatottak előmozdítani.

A hétfői találkozón Kim elrendelte, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy megszabaduljanak az elmúlt korszak maradványaitól, amelyek a Korea-közi megbékélés szimbólumainak tekinthetők.

Jelenleg lépésenként haladva szigorú intézkedéseket kell hoznunk, hogy megfelelően elzárjuk az összes észak-déli kommunikációs csatornát a határ mentén. Valamint teljesen elvágjuk a vasúti összeköttetést oldalunkon, javíthatatlanul – mondta Kim.

Továbbá elrendelte az egyesítést szimbolizáló „szemet bántó” phenjani emlékmű lebontását, amely 2001-ben épült a néhai alapító Kim Ir Szen egyesülési tervének emléket állítva.

„Mivel hazánk déli határa egyértelműen meg van húzva, az illegális északi határvonal (NLL) és más határ soha nem lesz tolerálható, és ha Dél-Korea akár 0,001 milliméternyi területet is megsért a szárazföldünkből, légterünkből vagy vizeinkből, azt háborús provokációnak fogjuk tekinteni”

– jelentette ki Kim.

A háború esetleges újrakezdéséről szólva Kim az Egyesült Államokat is megfenyegette. „A háború rettenetes módon fogja elpusztítani a Koreai Köztársaság nevű entitást, véget fog vetni létezésének. És elképzelhetetlen megsemmisítő vereséget fog okozni az Egyesült Államoknak” – figyelmeztetett Kim.

Kim azután mondott beszédet a legfelsőbb népi gyűlés hétfői ülésén, hogy két hete a két ország kapcsolatát „két egymással ellenséges állam” közötti kapcsolatként határozta meg.

Jun Szok Jol dél-koreai elnök kedden az esetre reagálva megfogadta, hogy többszörösen fogja megbünteti Észak-Koreát abban az esetben, ha provokációt hajt végre Dél-Korea ellen.

„A hagyományos álcázott béketaktika, amely a háború és a béke közötti választással fenyeget, többé nem fog működni”

– jelentette ki Jun, hozzátéve, hogy a hamis béke csak még nagyobb veszélybe sodorhatja az országot.

„Az északi nép egy nép velünk, és ugyanúgy joguk van élvezni a szabadságot, az emberi jogokat és a jólétet, mint nekünk” – mondta Jun, ugyanakkor a phenjani rezsimet „nemzet- és történelemellenes csoportnak” nevezte.

„Ha Dél-Korea megpróbálja bevetni a fegyveres erőket a KNDK ellen vagy fenyegeti a szuverenitását és biztonságát, és lehetőség adódik rá, habozás nélkül megsemmisítjük Dél-Koreát úgy, hogy minden kézzelfogható eszközt és erőt mozgósítunk” – mondta Kim a KCNA észak-koreai állami hírügynökség szerint.

A dél-koreai klán a legfőbb ellenségünk, ezért a KNDK-nak az ellenséges állammal fenntartott kapcsolataiban mindenekelőtt prioritásként kell kezelnie az önvédelmi képességek és az atomháborús elrettentő katonai erők megerősítését – jelentette ki Kim, hozzátéve, hogy nem fog egyoldalú háborút indítani, ugyanakkor nincs szándékában elkerülni a háborút.

Mindeközben Kim hétfőn és kedden hadianyag-gyárakban tett látogatást, és elégedettségét fejezte ki, amiért az üzemek új típusú fegyvereket és felszereléseket fejlesztettek, és elrendelte, hogy szigorúbban fokozzák az ország háborús felkészültségét – közölte a KCNA.

A dél-koreai titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet Észak-Koreától kapott fegyvereket használ – írta a Korea JoongAng Daily dél-koreai napilap kedden.

Az újság arról is beszámolt, hogy a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Ügynökség (NIS) közzétett egy fényképet egy Észak-Koreában gyártott F-7-es rakétagránátról, amelyet a Hamász használt. A gránát gyutacsán lévő jelölések koreai nyelven íródtak.

Az ügynökség elmondása szerint konkrét bizonyítékokat gyűjtöttek az észak-koreai fegyverszállítmányok léptékéről és ütemezéséről is.

Észak-Korea ellen több nemzetközi szankció is érvényben van, a fegyverexportálást ENSZ-határozatok tiltják.

A Voice of America (VOA) amerikai kormányzati műsorszolgáltató értesülései szerint az izraeli fegyveres erők közölték, hogy a háború kezdete óta több észak-koreai fegyvert foglaltak le a Gázai övezetben.

Kim korábban, az év végi párttalálkozón kijelentette, hogy a Korea-közi kapcsolat két egymással ellenséges nemzet kapcsolata, és nincs értelme a megbékélésnek és az esetleges egyesülésnek Dél-Koreával.