Egymást marják a dollárbaloldal pártjai Karácsony ügyében

Hatalmas lavinát indított el Tompos Márton kijelentése, miszerint Vitézy Dávid bár „remek szakember, de ne induljon el főpolgármesternek, ugyanis van egy egységes, jól teljesítő főpolgármesterünk”. Ungár Péter ezt nem is hagyta szó nélkül, de még a Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman is beleállt a momentumos politikusba - írja a Magyar Nemzet.

„Az éppen vezetői válságot átélő Momentum  a gyurcsányi tempót követve akarja meghatározni azt, hogy ki indulhat el egy választáson és ki nem” – írta közösségi oldalán a Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje. 

Brenner Koloman szerint a balliberális oldal emberei követik a régi reflexeket, a még el nem ejtett medve bőrén acsarkodnak és Facebook-posztokban üzenik meg, hogy kinek mit ajánlanak a hallgatásért, a visszalépésért cserébe. A főpolgármester-jelölt szerint az egykor a magyar politika megújítását zászlajára tűző fiatal közösség mára oda jutott, hogy

A régi minták könnyen átöröklődnek, ha a hatalom mindenáron való megkaparintása lebeg a szemek előtt – tette hozzá. Brenner Koloman szerint nem kellene pozíciókat előzetesen osztogatni, nem a versenyt kellene korlátozni, hanem teljesítmény kell. Mint írta, nem egy-két témában kell megmondani egységesen a kampánymenedzserek által patikamérlegen kimért üzeneteket, hanem egészséges, kiforrott világnézetre van szükség – fejtette ki a politikus.

A Momentum indította el a lavinát

Az ellenzéki cicaharcot a Momentum Mozgalom frakcióvezető-helyettese indította el, amikor az ATV műsorában kijelentette: Vitézy Dávidnak nem kellene indulnia a főpolgármesteri székért. Tompos Márton szerint az LMP politikusa „remek szakember, de mivel van egy egységes, jól teljesítő főpolgármesterünk, számára lesz hely a Főpolgármesteri Hivatalban, találnak neki olyan munkát, ami a közlekedéshez vagy az általa kedvelt területhez kapcsolódik.”

Az LMP társelnöke ezt nem hagyta szó nélkül: „A magyar politikai kultúra demokratikus megújítására szerződött politikust tájékoztatnánk, hogy a főpolgármesteri pozíció nincs meg, arról a budapestiek fognak dönteni egy választáson”. Ungár Péter szerint az, hogy a főváros vezetésében ki milyen fontos pozíciót tölt be, azt a Fővárosi Közgyűlés dönti el, akiket szintén a budapestiek választanak.

– jegyezte meg az atv.hu megkeresésére a politikus, majd hozzátette: „a fővárosban ez nem így van, a főpolgármester személyéről még a választók döntenek. Az LMP jelöltállításával kapcsolatos tanácsait pedig köszönjük. Amint értelmezzük a Momentum álláspontját az előválasztás – önálló lista mátrixban, figyelembe fogjuk venni.”

Hiába telt el már másfél év a 2022-es választások óta, az ellenzék még mindig a sebeit nyalogatja, és együttműködés helyett egymással háborúzik. Ezzel a balliberális oldalnak nem sikerült megerősödnie, a pártok egy helyben topognak. Erről beszélt a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke is.

– 2023-ban nem tudott minden ellenzéki párt megkapaszkodni a lejtőn lefelé. Az ideológiai-politikai távolságok eltűntek, a fontos kérdésekben véleményegyezés volt tapasztalható: béke helyett háború, gyermekvédelem helyett gender, határvédelem helyett az illegális migráció támogatása kerültek az ellenzéki közös nevezőbe – mondta lapunknak Tóth Erik annak kapcsán, vajon milyen évet zárt a balliberális oldal. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint

 – Ezen a lélektani holtponton egyedül a Demokratikus Koalíció próbálta meg átlendíteni a magyarországi baloldali pártokat. A 2022 őszén létrehozott árnyékkormány ötletével a DK annyit el tudott érni, hogy a megszűnés felé öles léptekkel haladó kispártokat – mint amilyen az MSZP, az LMP, a Párbeszéd vagy a Jobbik – sarokba szorítsa, azonban arra képtelen volt, hogy egy valódi kormányzati alternatívát mutasson fel. 2023-ra is igaz volt a következő elemzői megállapítás:

Ennek egyik jele, hogy a viccpárti státuszt egyre nehezebben tartó Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) népszerűsége jelentősen megnőtt – fogalmazott Tóth Erik, aki szerint ez a fejlemény nem a viccpárt érdeme, hanem a többi ellenzéki párt teljesítményét egyesre értékelő szavazók üzenete. Hozzátette, a választásokhoz közeledve inkább az a valószínű, hogy az MKKP szép lassan elkezd visszazsugorodni az 5 százalék alatti tartományba.

Hangsúlyozta, 2023 az ellenzék számára két nagy kérdésről szólt: a guruló dollárok botrány okozta károk enyhítéséről, valamint a 2024-es választások háttéralkukon alapuló lerendezéséről. 

– mondta Tóth Erik, aki szerint egy dolog azonban végérvényesen ráégett a baloldali koalícióra: ők lettek azok, akik – felrúgva a rendszerváltoztatás közmegegyezésnek örvendő társadalmi elvárásait – azért fogadtak el különböző kiskapukat kijátszva pénzeket a globalista elittől, hogy hatalomra kerülve Magyarország szuverenitását felszámolják.

– Ez a 2024-es év két választására is hatással lesz. Ugyan az év vége, valamint az egyre közeledő választások miatt egy pillanatra úgy tűnt, hogy a DK–Momentum összekülönbözés akár meglepetést is hozhat, végül maradt minden a régiben: a Gyurcsány Ferencet a szavak szintjén nagyon nem kedvelő Momentum ismét a Gyurcsánnyal közös listára és indulásra voksolt – fogalmazott. Tóth Erik szerint

– A Momentum 1, maximum 2 EP-mandátumban bízhat, a többiek pedig – a Mi Hazánkat nem ide sorolva – örülhetnek, ha nem lesz csúfos kudarc számukra a listás, tisztán arányos eredményük. Az EP-választás fontosságát számukra az adja, hogy az eredmények hivatkozási ponttá fognak merevedni a későbbi alkudozások során, a legjobb lapokkal pedig Gyurcsány Ferencék rendelkeznek majd – vélekedett.

Az önkormányzati választás szerinte részben más stratégiát hoz: a legtöbb helyen közös ellenzéki jelöltállításra lehet számítani, azonban azokban a városokban és kerületekben, ahol recsegett-ropogott a hatpárti koalíció működése, akár szakításra is sor kerülhet.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy látja, 

– Az ellenzéki pártok még mindig nem látták be, hogy nem egymással, hanem a politikai ellenféllel kell foglalkozni. Az idei európai parlamenti választást a ki mekkora és miért akkora című kérdés eldöntésére használják, miközben az ellenzéki választók nem ezt szeretnék – fogalmazott Horn Gábor, aki szerint ezért nem is tudtak profitálni abból, hogy a Fidesz szavazókat vesztett. Emellett az is beszédes, hogy a Kétfarkú Kutya Párt az egyetlen, amely, ha nem is jelentősen, de erősödött az elmúlt időszakban. Összességében az ellenzék pártjai nem tudják növelni bázisukat, még a DK sem, noha ők a legerősebbek – mondta a volt politikus. Hozzátette, a Momentumnak sikerült elhitetnie, hogy ők a másik ereje a balliberális oldalnak, miközben ezt a kutatások nem igazolják. Ugyanolyan kis párt, mint az LMP, az MSZP, a Jobbik. 

A Momentum által indított háborúról a volt politikus azt mondta, nehéz megmondani, hogy ki kezdte ezt a csatát, hiszen a DK hónapokig folytatott politikai elszipkázást különböző pártoktól, így a Momentumtól is. – Tehát azt nem lehet mondani, hogy Donáth Anna egy reggel úgy kelt fel, hogy most belerúg a DK-ba – mondta, hangsúlyozva, a Momentum ezzel a karakteres lépésével egy másik, szerinte járhatatlan utat választott, az ellenzéki szavazók pedig ezt nem díjazzák. 

– fogalmazott.

A frissen elfogadott választási törvény kapcsán Horn Gábor azt mondta, ha nincs közös lista, akkor nincs ellenzéki többség a fővárosban, még akkor sem, ha Karácsony Gergely nyer. – Nem lehet értelmezni, hogy egyik oldalon együttműködnek, közösen támogatnak polgármestereket, a főpolgármestert, a másik oldalon pedig egymással harcolnak. 

Horn Gábor szerint az ellenzék másik részénél, azaz a Jobbiknál és az abból kiváltak által létrehozott pártoknál hasonló a helyzet. – A Jobbik –Konzervatívok olyan helyen keresgél, ahol nincsenek szavazók. Vannak jobbikos szavazók, de ott van a Mi Hazánk, a Márki-Zay-féle mozgalom, Vona Gábor új pártja és Jakab Péter szervezete, melyek mind szétforgácsolják az erőviszonyokat. Egy Jobbik típusú politikai erőnek van keresnivalója, de egy ilyen helyzetben nagyon nehezen működik. A Mi Hazánk a jobbikos szavazói kört elszippantotta, következetesen viszi a nemzeti radikális üzeneteket, de a többi apró, frissen alakult pártnak nem sok babér terem – mondta Horn Gábor, hangsúlyozva, a szélsőjobboldalon hasonló a helyzet a balliberális oldalhoz, túl sok párt szétforgácsolja a szavazóbázist, aminek az lehet a vége, hogy a választó otthon marad inkább.

Meglátása szerint az EP-választáson is el tudnak veszni az ellenzéki szavazatok azzal, hogy rengeteg kispárt is listát állít, noha reális esélyük nem nagyon van arra, hogy mandátumot szerezzenek az Európai Parlamentbe. – Ez 15-20 százalékot is jelenthet, ráadásul ezen az összevont választáson a választók kevesebb mint a fele fog részt venni, a bizonytalanok nem mennek el, nem lesz 50 százalékos részvétel sem – mondta. Arra a kérdésre, hogy ki hány mandátumot szerezhet az EP választáson, a volt politikus azt mondta, 

– mondta Horn Gábor.