Duplájára nőtt a Spanyolországba érkezett migránsok száma

Mintegy 57 ezer illegális bevándorló érkezett tavaly Spanyolország területére, ami csaknem kétszerese a 2022-ben regisztrált menedékkérők számának – derül ki a madridi belügyminisztérium szerdán közzétett hivatalos adataiból, amelyek rekordszámú migráns érkezését mutatják Nyugat-Afrika felől a Kanári-szigetekre.

A spanyol kormány tavaly erősítette kapcsolatait egyebek között olyan nyugat-afrikai országokkal, mint Szenegál, illetve Mauritánia, hogy gátat szabjon a migrációs hullámnak. A madridi vezetés mindemellett további szálláshelyek kialakítására kényszerült a nagy számban érkező menedékkérőknek kaszárnyákban, szállodákban, illetve panziókban.

Az összesítés szerint 56 852 illegális bevándorló érte el tavaly Spanyolország területét tengeri vagy szárazföldi úton, ami 82 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és a legmagasabb szám 2018 óta, amikor 64 298 migránst regisztráltak.

A legtöbben, 39 910-en, tavaly a Kanári-szigetekre érkeztek bárkákon. Ez 154 százalékos emelkedést jelent 2022-höz képest, és túlszárnyalja a 2006-ban mért csúcsértéket is, amikor 31 678 menedékkérő érte el a Spanyolországhoz tartozó szigetcsoportot.

A migrációs hullám 2024 elején sem szakadt meg. A helyi mentőszolgálatok hétfőn jelentették, hogy 287 migráns érte el a Kanári-szigeteket hat bárka fedélzetén.

Elma Saiz spanyol bevándorlási miniszter kedden ellátogatott a Kanári-szigetekre, hogy a helyi hatóságokkal egyeztessen, és azt a világos üzenetet küldje nekik, hogy nem hagyják magukra őket a migrációs válság közepette.

A város polgármestere rendelettel próbálta megfékezni a migránsok beáramlását, a jelek szerint viszont azok kijátsszák a szabályozást és továbbra is zavartalanul eljutnak célállomásukra. 2022 óta több mint 130 ezer illegális bevándorló érkezett az amerikai metropoliszba. Előrejelzések szerint a migránsok beáramlása 2025-ig mintegy 12 milliárd dollárba (közel 4 ezer milliárd forint) fog kerülni a városnak.

Eric Adams New York-i demokrata polgármester a múlt héten rendeletet adott ki, amelynek célja a városba buszokkal érkező migránsok megfékezése volt. A rendelet korlátozza, hogy mikor érkezhetnek a városba a migránsbuszok, és előírja, hogy azok a buszsofőrök, akik tudják, hogy illegális bevándorlókat szállítanak, 32 órával korábban értesítsék a várost az érkezésükről.

Egyes tisztviselők szerint azonban

a buszsofőrök kijátsszák Adams rendeletét azzal, hogy a migránsokat New Jersey vasútállomásain szállítják le, ahol azok felszállhatnak egy New Yorkba tartó vonatra.

„Nyomon követtük, hogy a közelmúltban migránscsaládokat szállító buszok érkeztek a különböző New Yorki-i vasútállomásokra” – mondta New Jersey demokrata párti kormányzójának szóvivője. „New Jersey-t elsősorban tranzitállomásként használják ezek a családok, mindegyikük vagy majdnem mindegyikük folytatta útját a végső célállomásuk, New York városa felé vezető úton.”

„Szorosan együttműködünk szövetségi és helyi partnereinkkel ebben az ügyben, beleértve városon kívüli kollégáinkat is” – jegyezte meg a szóvivő.

A New Jersey állambeli Secaucus polgármestere, Michael Gonnelli becslése szerint négy busznyi illegális bevándorlót tettek ki szombat reggel a város vasútállomásán.

„Egyértelműnek tűnik, hogy a buszüzemeltetők megtalálják a módját annak, hogy meghiúsítsák a rendelet előírásait azzal, hogy a migránsokat a secaucus-i vasútállomáson teszik ki, és továbbviszik őket célállomásukra” – fogalmazott a polgármester.

Adams azzal a céllal adta ki a szóban forgó rendeletet, hogy korlátozza a New Yorkba érkező illegális bevándorlók számát, emellett pedig felszólította a Biden-kormányt, hogy tegyen lépéseket a város válságkezelésének elősegítésére.

2022 óta több mint 130 ezer illegális bevándorló érkezett az amerikai metropoliszba. A városi tisztviselők előrejelzései szerint a beáramlás 2025-ig mintegy 12 milliárd dollárba (közel 4 ezer milliárd forint) fog kerülni a városnak.

Elemzések szerint Németországban a migráció kezelése lehet az egyik oka annak, hogy csökkent a szövetségi kormány népszerűsége. Az ellenzék úgy látja, hogy Európán kívüli országok bevonásával kellene felvenni a küzdelmet az embercsempészet és az illegális bevándorlás ellen.

„Minden második kitoloncolás sikertelen, illetőleg a kormány támogatná, hogy a migránsok minél hamarabb, minél gyorsabban állampolgársághoz jussanak. Gyakorlatilag ez okozza többek között a kormány népszerűségvesztését” – számolt be a közmédia berlini tudósítója, Noll Katalin.

A Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) német mozgalom egyik sárga mellényes támogatója „Nem adjuk fel hazánkat!” feliratú traszparenst tart a kezében az ENSZ migrációs csomagja elleni tüntetésen Berlinben, 2018. december 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Markus Heine)

Megoldásra az ellenzéki pártok tesznek javaslatot, nemrég a Keresztényszociális Unió (CSU) frakcióvezetője beszélt erről a dpa német hírügynökségnek, hogy

az illegális bevándorlás és az embercsempészek tevékenységének a visszaszorítására tesz javaslatot, harmadik országokat, biztonságos afrikai országokat vonna be a folyamatba

– tette hozzá a tudósító.

Szerbiában továbbra is sok migráns várakozik arra, hogy elérje Európát. Az M1 stábjának a szerb főváros melletti Obrenovacon a migránsok azt mondták, hogy a magyar határon át akarnak bejutni az Európai Unióba. Nem enyhül a migrációs nyomás a román–magyar határon sem, ahol már egyre gyakrabban fognak el olyan határsértőket, akik munkavállalói vízummal érkeztek Romániába.

Vidáman pózoltak az M1 kamerájának a migránsok a Belgrád melletti Obrenovacon. Egy másik csoport a befogadóközpont sportpályáján krikettezett, társaik pedig a földön ülve falatoztak. A jókedv azonban csak látszólagos: az illegális bevándorlók elégedetlenek az ellátással és egyre türelmetlenebbek.

Azt mondták: kitartanak, és követik az embercsempészek utasításait.

Mindenáron a magyar határon át akarnak bejutni az unió területére,

mert az kevesebbe kerül, mintha például Bosznia felé próbálkoznának.

„Kétezer eurót kérnek Magyarország felé. Bosznia irányába háromezer-ötszáz a tarifa. Az túl sok nekünk. Inkább megvárjuk, hogy megnyissák a magyar határ felé az utat. A testvérem küldi rá a pénzt” – mondta egy szír migráns.

A szerbiai kisvárosban mindennapos látvány a migránsok jelenléte. Csoportokba verődve menetelnek az utcán. Bemennek a boltokba, bevásárolnak, és nagy szatyrokkal felpakolva folytatják az útjukat. Az utánpótlás pedig folyamatos: megállás nélkül érkeznek Szerbiába.

„Mindegy merre, csak elérjük Európát. Nem maradok itt. Palesztinából indultam, ott most sok gond van a háború miatt. Ausztriába akarok menni” – magyarázta egy palesztin férfi.

Szerbia nehéz évet zárt a migráció szempontjából: tavaly több mint százezren haladtak át az országon. Szakértők arra számítanak, hogy 2024 sem hoz jelentős javulást.

Törökország irányából idén is tömegek indulhatnak el a Balkán felé.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a román határra is, ahol naponta tartóztatnak fel furgonokban, kamionok rakterében elrejtőzött migránsokat. A Romániából illegálisan távozni próbáló határsértők száma 2023-ban megháromszorozódott az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Túlnyomó többségük Magyarország felé akart átszökni a határon,

sokan közülük munkavállalói vízummal érkeztek Romániába, majd megpróbáltak nyugatra jutni. A bevándorlók jelentős része ugyanis csak ideiglenes megállónak, ugródeszkának tekinti Romániát.

Már jóval gyakrabban fogtak el olyan határsértőket, akik munkavállalói vízummal érkeztek Romániába, mint olyanokat, akik Szerbia vagy Bulgária felől szöktek át a határon. És ha a vendégmunkásoknak maguktól nem is jutna eszükbe, hogy nyugatra szökjenek, az embercsempészek azonnal megkörnyékezik őket.

Románia önkéntelen vendégmunkás exportjából kiterjedt bűnözői hálózatok húznak hasznot.

Romániában az óév utolsó kormányülésén született döntés a 2024-es bevándorlási kvótáról. A munkaügyi minisztérium, amely az elvándorolt román munkaerő pótlásának lehetőségét látja az EU-n kívüli, főleg távol-keleti bevándorlókban, azt javasolta, hogy emeljék 140 ezerre a kvótát. A bukaresti kormány végül úgy döntött, hogy idén is legfeljebb százezer EU-n kívüli külföldinek ad munkavállalási engedélyt.

A román határrendészet, a bevándorlási hivatal, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség ugyanis biztonsági kockázatnak tekinti, hogy Bukarest egyre több külföldit enged be.