tóth gabi
Milyen is az igazi náci tempó?
A német európai parlamenti képviselő, Daniel Freund védelmére kelt az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman, aki az X közösségi oldalon osztotta meg az alábbi bejegyzést:
A budapesti zsidó gettó felszabadításának 79. évfordulóján a párt vezető tisztségviselője és a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a nácikra hivatkozik.
Az amerikai nagykövet azután vette védelmébe a magyargyűlölő politikust, hogy azt mondta, hogy a Magyarországnak járó tízmilliárd eurós uniós pénz feloldását meg fogják támadni. Erre Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy „ez egy reflex egyes németektől, kisebb ország véleménye nem tetszik, meg fogják valahogy támadni. Igen, náci tempó.”
Erre Freund Kocsis Mátét kezdte sértegetni, ami után a Fidesz frakcióvezetője helyretette az arrogáns német politikust. Azt írta:
A legnagyobb magyar politikai közösség parlamenti frakcióvezetője volnék, kedves Daniel. A kérdése mögött húzódó felsőbbrendűség-tudat az, amire tegnap is utaltam. De ami fontosabb: tanuljon meg tisztelettel beszélni a hazámról! Köszönettel.
David Pressmant nemrég a Magyar Nemzet megkérdezte, hogy miért avatkozik bele egy ország belügyeibe, mire az amerikai azt mondta, hogy ő nem érzi, hogy bármilyen módon beavatkozna.
Különösen érdekes ez azután, hogy az amerikai nagykövet korábban Putyin-pártisággal is vádolta és a Kremlhez hasonlította a magyar kormány működését. Volt, hogy azt állította, hogy antiszemita üzenete van a kormány által kihelyezett plakátoknak, és még a szuverenitásvédelmi törvény miatt is aggódott egyet.
A legnagyobb magyar politikai közösség parlamenti frakcióvezetője volnék, kedves Daniel. A kérdése mögött húzódó felsőbbrendűség-tudat az, amire tegnap is utaltam. De ami fontosabb: tanuljon meg tisztelettel beszélni a hazámról! Köszönettel.
– reagált a magyargyűlölő német zöldpárti politikus, Daniel Freund legutóbbi bejegyzésére Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A balliberális európai parlamenti képviselő legutóbb közösségi oldalán azt kérdezte:
Kicsoda Kocsis Máté?
Freund így válaszolt Kocsis Máté korábbi bejegyzésére, amiben a frakcióvezető reagált a német politikus azon kijelentésére, hogy
a Magyarországnak járó tízmilliárd eurós uniós pénz feloldását meg fogják támadni.
Kocsis Máté szerint ismerjük ezt a reflexet egyes németektől:
kisebb ország véleménye nem tetszik, meg fogják valahogy támadni. Igen, náci tempó.
– írta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője szerdai posztjában.
Még decemberben elképesztő ötlettel állt elő Daniel Freund német európai parlamenti képviselő: azt javasolta a napokban, bocsássák szavazásra uniós szinten az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, mellyel fel lehet függeszteni egy tagállam szavazati jogát. Az eszközt Magyarország ellen vetné be, Orbán Viktor miniszterelnökre vonatkozóan.
Ahhoz azonban, hogy a 7. cikk életbe lépjen, elég erős indoklással kell alátámasztani, hogy a célzott ország súlyosan sérti az uniós értékeket, továbbá az érintett felek is felszólalhatnak az ügyben.
Freund az X-oldalán közzétett bejegyzésében nem említi, hogy miért van ennyire feldúlt állapotban, de ennek minden bizonnyal köze lehet ahhoz, hogy közeleg az EU-csúcs, és Orbán Viktor a magyar és uniós érdekek mellett kiállva azt javasolta, ne tűzzék napirendre Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
A nyíltan magyarellenes balliberális politikus folyamatosan Orbán Viktorral van elfoglalva, szinte nem telik el úgy nap, hogy ne fogalmazzon meg kritikát a miniszterelnökkel kapcsolatban. Egyik legutóbbi bejegyzésében Bayer Lili külföldi tudósító posztjára reagált, aki arról írt, hogy a magyar kormányfőnek már nem a kisebbségi jogok miatt van problémája Ukrajnával, hanem általánosan bírálja Kijevet.
A legnagyobb veszély az ukrajnai magyar kisebbségre? Putyin bombái. Az ukrajnai magyar kisebbség védelmének legjobb módja? Segíteni Ukrajnát a háború megnyerésében
– írta Freund Bayer Lili posztjára reagálva.
A háborúban álló Ukrajna tavaly februárban nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, 2022 júniusában pedig már tagjelölti státust kapott, miközben más országok már évek, évtizedek óta várnak arra, hogy csatlakozási folyamatukban előrelépés történjen. Törökország a legrégebbi várakozó a sorban – Ankara 1987-ben jelezte, hogy csatlakozna az EU-hoz, majd a tárgyalások 2005-ben meg is kezdődtek. Észak-Macedónia 2005 óta hivatalos tagjelölt, Szerbiával pedig 2014 óta tartanak a csatlakozási tárgyalások. A listán szerepel még Montenegró és Albánia is, emellett Moldova és Bosznia-Hercegovina tavaly szintén tagjelölti státust kapott. A leendő tagoknak kritériumok sorát kell ehhez teljesítenie. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője leszögezte: ahogy eddig sem, Ukrajna esetében sem lehet kivételezni aktuálpolitikai és ideológiai szempontok miatt.
Olyan nincs, hogy Ukrajna megelőzze a csatlakozásra váró észak-balkáni országokat. Ráadásul úgy, hogy még a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket sem teljesítette – elég csak a kisebbségek helyzetére és nyelvhasználatára gondolni
– írta a posztjában a politikus.
Noha a politikus csak 2019 óta tagja az uniós parlamentnek, úgy tűnik, kipécézte magának hazánkat, és újabban naponta több markáns gondolatát is megosztja magyar ügyekben.
„Micsoda meglepő számok, melyik országban van a legnagyobb veszélyben a sokszínű média az EU-ban: Orbán Viktor Magyarországán” – írja egy másik bejegyzésében.
Daniel Freund nem állt meg ennyi bejegyzésnél, mások által összehordott kritikákat is megosztott a felületen, így naponta mintegy öt-tíz poszt születik a közel 22 ezer követővel rendelkező oldalán Magyarországról.
Sőt, a német politikus egy 2022 decemberi bejegyzését tartotta a legméltóbbnak kitűzni az oldala tetejére – vagyis a frissebb bejegyzései ellenére is az marad felül –, ebben pedig úgy fogalmaz: „Amikor három és fél éve megkezdtem az Európai Parlamenti munkát, sokan reménytelen vállalkozásnak gondolták, hiszen akkor Orbán kezelhetetlen volt. Túl nagy volt az ellenállás az Európai Tanácsban, túl erős volt a vétója, Von der Leyen pedig nem volt hajlandó cselekedni. De mostanra megcsináltuk! 6,3 milliárd eurónyi európai forrást fagyasztottunk be Orbán elől, az 5,8 milliárd eurónyi Koronavírus-alap mellett. Ez hatalmas siker, amit a Zöldpárt tagjaként sikerült véghez vinnem” – vallja be szerepét.
Majd azt fejtegeti, hogy továbbra is nyomás alatt kell tartani Magyarországot, ahova már többször is ellátogatott, és találkozott az itteni zöld és civil szövetségeseivel – azt már nem fűzi hozzá, hogy amint megszületik a megállapodás hazánk és az Európai Bizottság között, ezzel feloldva a befagyasztott pénzeket, akkor mivel fog hencegni.
Daniel Freund azt sem tudta szó nélkül hagyni, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Politico brüsszeli hírportálnak mint fogalmazott:
Magyarország nem feltétlenül támogatná Von der Leyen következő elnökségét.
Erre Freund felcsattanva úgy válaszolt:
„Az Orbán-kormány üzenete Von der Leyennek: megkaphatja a szavazatunkat az uniós forrásokért cserébe. Szerencsére nincs szükség az EU-tagállamok egyhangúságára, hogy javaslatot tegyünk a bizottsági elnök személyére” – fogalmazott, arra utalva, hogy az Európai Parlament is elfogadja a bizottság elnökét, sőt a bizottság egészét is, ám azt elfelejtette, hogy csak azután, hogy a kormány- és államfőkből álló Európai Tanács kiválasztotta az unió végrehajtó szervének a vezetőjét.
A német zöldpárti politikus a migráció kapcsán is megnyilvánult korábban, akkor azt a kijelentést tette, hogy hazánk a migráció elutasítása miatt nem kapja meg az uniós pénzeket. Erre Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója úgy felelt:
ez a kijelentés azt mutatja, hogy az források biztosítása érdekében országunk ellen folyó eljárásoknak és előírásoknak jelentős része inkább csak fedte azt az igazi szándékot, amelyik az ideológiai, politikai megközelítést jelentette.
Majd az unió külső határának a védelmének a fontosságát emelte ki.
Amint arra korábban a V4NA is felhívta a figyelmet, Daniel Freund nemcsak hazánk, hanem Lengyelország esetében is lobbizott azért, hogy az Európai Bizottság szigorú intézkedéseket hozzon Lengyelország és Magyarország ellen az uniós jogállamisági mechanizmus állítólagos megsértése miatt. Amint a portál hozzáteszi, noha Von der Leyen kezdetben békülékenyebbnek tűnt, a sorozatos nyomásgyakorlás célt ért, és a kifizetéseket attól tette függővé, hogy a két nemzet milyen mérföldköveket ér el az Európai Bizottsággal folytatott vitáiban.