Brüsszel ellenőrizni akarja a kínai beruházásokat

Az EU tagállamaival összehangolt szabályozásokkal ellenőrizné az Európai Bizottság (EB) az unióba irányuló külföldi tőkeberuházás biztonsági kockázatát. Emellett az unióból külföldre irányuló befektetések kockázatát is ellenőriznék, amennyiben kockázata van annak, hogy érzékeny technológia kerülhet olyanok kezére, akik azt a nyugati értékek és az EU biztonságának aláásására használná. A Brüsszel által tavaly óta számtalanszor hangoztatott kockázatcsökkentési politika célkeresztjében a bizottsági sajtótájékoztató alapján Kína, Oroszország és Fehéroroszország áll, amivel kapcsolatban Peking képviselete már jelezte fenntartását- írta Közmédia Központ brüsszeli irodája.

Az Európában beruházást végrehajtó kínai vállalatok bizalmának csökkenésére figyelmeztet a Kínai Európai Kereskedelmi Kamara (CCCEU) az Európai Bizottság szerdán bejelentett „gazdasági biztonság megerősítéséről” szóló javaslata kapcsán. „A CCCEU szorosan figyelemmel kíséri az EU gazdasági biztonsági stratégiájának folyamatban lévő alakulását, és aggodalmát fejezi ki annak a kínai vállalatok európai beruházásaira, kereskedelmére és innovációs együttműködésére gyakorolt hatásával kapcsolatban” – írták.

A kínai kereskedelmi szervezet arra hívta fel a figyelmet:

az EB javaslata „kikényszeríthető szabályokat javasol a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának szigorítására, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek hatással lehetnek az EU-ból kifelé irányuló befektetésekre, exportra és kutatási együttműködésekre, és amelyek potenciálisan befolyásolhatják az Európában beruházó és működő kínai vállalkozások bizalmát”.

Kizárnák a kémkedést

Ahogyan az MTI megírta, Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos és Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos szerdán ismertetették az EB javaslatát az unió gazdasági biztonság stratégiájára. A testület a geopolitikai feszültségek növekedésével, valamint a biztonsági kockázatok emelkedésével indokolva meghatározott területeken korlátozná, vagy teljesen kizárnák az együttműködést Kínával, Oroszországgal és Fehéroroszországgal.

A belső piac széttöredezettségének megelőzésére hivatkozva a tagállamokkal összehangoltan közös szabályozásokat vezetnének be az érzékeny termékek exportjára vonatkozóan, valamint ellenőrizhetnék az EU-ba érkező, valamint az EU-ból kifelé irányuló beruházásokat.

Margrethe Vestager úgy fogalmazott:

„az EU elismeri a nyitott globális piacok fontosságát, ugyanakkor a fejlett technológiákba tartozó beruházásokkal kapcsolatosan növekvő aggodalmakat is, amelyek szerint az ilyen beruházások fokozhatják azon szereplők katonai és hírszerzési kapacitását, amelyek ezeket a képességeket az EU ellenében vagy a nemzetközi béke és biztonság aláásására használhatják.”

A bejelentés során Vestager a Horizon Europe kutatási-fejlesztési program biztonságosabbá tételéről is beszélt, amellyel kapcsolatosan megnevezte a biztonsági kockázatokat is: Kína, Oroszország, Fehéroroszország.

Vestager elmondta, hogy az uniós kutatás-fejlesztési program során az EU és partnerei együttműködésének 3,5 százaléka esetében merült fel jogosultsági kérdés.

Ennek következtében a kínai székhelyű szervezeteket kizárták az innovációs együttműködésekből, az orosz és a fehérorosz szervezeteket pedig a teljes programból.

A versenypolitikáért felelős biztos egy 2022-es oknyomozó cikkre hivatkozva azt állította, hogy a kétezres évek kezdete óta közel háromezer olyan esetet azonosítottak, ahol uniós egyetemek kínai katonai fejlesztőkkel működtek együtt.

A kereskedelempolitikáért felelős biztos, Valdis Dombrovskis pedig azt részletezte, hogy az EB „a kettős felhasználású áruk, köztük a fejlett elektronikai termékek, toxinok, illetve a nukleáris vagy rakétatechnológia exportjának hatékonyabb közös uniós ellenőrzését javasolja”.

Ezen technológiák területén támogatnák a kutatás-fejlesztést, de hangsúlyozva a „kutatás biztonsága fokozásának jelentőségét”.

Jobban védené a leginkább veszélyeztetett iparágakat Brüsszel. Az új szabályozás jelentősen növelné az EU hatáskörét a külföldi (főként a kínai) beruházások terén, azok ugyanis potenciálisan veszélyt hordoznak magukban a megváltozott geopolitikai körülmények között – szól az érvelés.

Az Európai Unió arra fogja kérni a tagállamokat, hogy szűrjék és esetlegesen akadályozzák is meg a közvetlen külföldi beruházásokat, és ne engedélyezzék olyan országoknak, mint Kína és Oroszország, hogy hozzáférjenek az érzékeny technológiákhoz a chipgyártás, a mesterséges intelligencia (MI), a biotechnológia, valamint a kvantumszámítástechnika területén.

Az EU várhatóan szerdán mutatja be gazdaságbiztonsági csomagját (EESP), amelyben egyebek mellett

egy olyan alap létrehozását is javasolja, amely a katonai és polgári felhasználású technológiák fejlesztését támogatja

a Bloomberg birtokába került dokumentum szerint.

A javaslat kitér arra is, hogy a tagállamoknak olyan szűrési mechanizmusok kidolgozására lenne szükségük, melyek segítségével hatékonyabban képesek a külföldi kézben levő vállalatok által végzett befektetések ellenőrzésére.

Érdekesség, hogy a javaslatot éppen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Li Csiang kínai miniszterelnök január 16-i davosi megbeszélése után hozzák nyilvánosságra. A bizottság elnöke a találkozón kijelentette például, hogy

az EU nem szándékozik leválni Kínáról.

Li azt mondta, Kína kész arra, hogy több olyan terméket importáljon az EU-ból, amelyek megegyeznek a piaci kereslettel, és reméli, hogy az EU enyhíti a magas technológiát tartalmazó termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat, különösen Kína irányába.

A kínai állami média szerint az EU új javaslata

érinteni fogja azokat a kínai vállalatokat, amelyek érdeklődnek Európa magas technológiájú vállalatainak felvásárlása iránt.

Kínai szakértők azt is megjegyzik, Peking a későbbiekben igyekszik majd meggyőzni az EU-s döntéshozókat arról, hogy enyhítsék a befektetési szabályokat, amiért cserébe az ázsiai óriás vállalja, hogy felpörgeti majd az európai importját.

Az Európai Unió tavaly júniusban jelentette meg, hogy Ursula von der Leyen javaslatára elindítja a gazdasági biztonságra vonatkozó stratégiát, amelynek célja, hogy minimalizálja az egyes gazdasági áramlásokból eredő kockázatokat, ugyanakkor előmozdítsa az európai versenyképességet.

Az Asia Times szerint mindkét lépés jól megtervezett volt, és elsősorban Kínát vette célba. A lap által megkérdezett szakértő szerint, ha az EESP-t végrehajtják, az mindenképpen negatív hatással lesz számos területre, beleértve a kereskedelmet, a befektetéseket, továbbá a technológiai együttműködést is. Hozzátette, Kínának el kellene gondolkodnia az európai befektetések növeléséről vagy együttműködésről európai vállalatokkal különböző szektorokban, beleértve az ipari berendezéseket, űrhajóalkatrészeket és indítóberendezéseket is, és meg kell próbálnia kiterjeszteni napelemgyárait Kelet- és Közép-Európából a kontinens többi részére is.

A 27 tagállammal az EU egy olyan szervezet, amely nem tud egyetértésre jutni a legtöbb kérdésben – mondta Julian Kuo, visszavonult tajvani politikus, aki szerint ez az oka annak, hogy Kína külön hívta meg Németország, Franciaország, Hollandia és Spanyolország vezetőit Pekingbe, mivel az európai országokkal egyenként kívánja fenntartani a párbeszédet és kialakítani kétoldalú kapcsolatokat.

Mint fogalmazott,

Kína világosan érti, hogy „időpocsékolás” az EU-val, mint egésszel foglalkozni, hiszen sok esetben Von der Leyen szavait egyáltalán nem követik tettek, ráadásul még Franciaország és Németország is rendre eltérő nézeteket képvisel.

Rámutatott, hogy szeptemberben az EU vizsgálatot indított annak felmérésére, hogy a kormányzati támogatások segítették-e a kínai elektromos járműgyártókat az európai piaci részesedés megszerzésében az elmúlt években, ugyanakkor valószínű, hogy amennyiben megerősítést nyer a feltételezés, azután sem történik majd semmi.

Tavaly júniusban a bizottság és az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleményt tett közzé a gazdaságbiztonsági stratégiáról, amely azon kockázatok számbavételét javasolta, amelyek a beszállítási láncok ellenállóságára vonatkoznak (beleértve az energiabiztonságot is), a kritikus infrastruktúrát érintik, a technológiai biztonság területén jelentkeznek, illetve a gazdasági függőség formájában jutnak kifejezésre.

Valdis Dombrovskis, a bizottság kereskedelmi biztosa nemrég az Financial Timesnak adott interjúban kijelentette, hogy

az EU-nak meg kell találnia annak a módját, hogy megakadályozza legérzékenyebb technológiáinak, vállalatainak és eszközeinek rossz kezekbe kerülését.

Hangsúlyozta, hogy a szóban forgó ESSP célzott és arányos lesz, és nem a protekcionista reflexeket fogja erősíteni. A Financial Times megjegyzi, a beruházásokról és az exportellenőrzésről szóló döntések jelenleg a tagállamok kezében vannak. Mivel azonban az USA és Kína közötti kereskedelmi ellentétek folyamatosan növekszenek, valamint az orosz–ukrán háború is nyomást gyakorol az euróövezet gazdaságaira,

Brüsszel úgy véli, hogy e téren is egyre inkább egységes tömbként kell működnie.

„Biztosan erősebbek vagyunk, ha együtt cselekszünk” – szögezte le Dombrovskis, hozzátéve, hogy az EU-nak ebben az esetben megvan a gazdasági súlya ahhoz, hogy a világ színpadán jelentős szereplővé váljon, míg az egyes tagállamok számára ez rendszerint sokkal nehezebb.

Meglehetősen bizarrul csengenek a kereskedelmi biztos szavai, ha felidézzük, hogy az év elején kiderült, amerikai nyomásra a holland kormány úgy döntött, visszavonja az exportengedélyt, és Kína mégsem kaphatja meg azokat az ASML nevű holland processzorgyártó által gyártott gépeket, amelyekkel csúcstechnológiás chipeket tudott volna készíteni.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője felszólította a vállalatot, hogy legyen pártatlan, tartsa tiszteletben a piaci törvényeket, és tegyen meg mindent a globális ellátási lánc biztosításának érdekében.