Bombázók támadtak a huszi lázadókra

Katonai csapást mért az Egyesült Államok vezette koalíció a húszi lázadók állásaira csütörtök éjjel. Joe Biden amerikai elnök az akció előtt azt mondta: ez a válasz a jemeni milíciák kereskedelmi hajók elleni példátlan támadásaira. Biden megígérte azt is, hogy ha kell, további lépéseket is tesznek a vörös-tengeri útvonal védelme érdekében. Irán elítélte a katonai csapást, a húszik pedig azt mondták: ettől még nem fogják abbahagyni az izraeli, és az Izraellel szövetséges hajók elleni akciókat. Szaúd-Arábia közben attól tart: egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az egész közel-keleti térség lángba borul.

Harci gépek szálltak fel egy, a Vörös-tengeren állomásozó amerikai repülőgép-hordozóról csütörtök éjjel, néhány másodperccel azután, hogy

Joe Biden parancsba adta: csapást kell mérni a jemeni lázadók állásaira, válaszul a kereskedelmi hajók elleni példátlan támadásaikra.

Ha kell, további lépéseket is tesznek a vörös-tengeri útvonal védelme érdekében – tette hozzá az amerikai elnök.

Ezzel párhuzamosan a brit légierő ciprusi bázisáról is vadászgépek emelkedtek a magasba. Az Egyesült Államokkal együttműködve hadihajókról, tengeralattjárókról és harci repülőkről indított rakétákkal is támadták a huszik bázisait csütörtök este.

A brit királyi haditengerészet Diamond nevű rombolójának legénysége Sea Viper típusú rakétákkal hárítja a jemeni húszi lázadók dróntámadását a Vörös-tengeren 2024. január 10-én (Fotó: MTI/AP/Brit védelmi minisztérium)

A támadások jelentősen korlátozták a jemeni lázadók azon képességét, hogy újabb csapást mérjenek a kereskedelmi hajózásra – értékelték később az eredményt a britek.

Az amerikai és brit harci repülők a húszik radarállomásait, valamint rakéta-, és drón-kilövőállásait célozták az ország több pontján.

Az iráni rezsim támogatását élvező, Jemen északi részét ellenőrzésük alatt tartó lázadók később megerősítették: csapás érte a fővárost, Szanaát, valamint Szaada és Dzamár városát és az el-Hudajda kormányzóság területét is.

Ausztrália személyi támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak – ezt a szigetország védelmi minisztere jelentette be. A katonai akciót Bahrein, Kanada és Hollandia is támogatta.

„Ausztrália továbbra is támogatni fog minden olyan lépést, amely erősíti a törvényes világrendet, kikényszeríti az ENSZ tengerjogi egyezményének betartását, és érvényt szerez a tengeri hajózás szabadságának, akár a Vörös-tengeren, az indiai Csendes-óceánon vagy a világ bármely más részén”

– hangsúlyozta az ausztrál védelmi tárca vezetője.

A húszi lázadók mostanáig huszonhét, a Vörös-tengeren áthaladó hajó ellen indítottak támadást. Állításuk szerint csak izraeli, illetve a zsidó állammal szövetséges országok hajóit vettek célba, hogy így adjanak hangot palesztinok, illetve a gázai övezetet irányító Hamász iránti szolidaritásuknak.

Az Egyesült Államok több figyelmeztetést is küldött a jemenieknek, december végén pedig egy tucatnyi országból álló nemzetközi koalíciót is alapított a hajózási útvonal védelmére. A támadások ennek ellenére is folytatódtak. Sőt a húszi lázadók csütörtökön egy ballisztikus rakétát is kilőttek a hajózási útvonalra.

A békeidőben a világ kereskedelmi forgalmának csaknem 15 százaléka halad át a Vörös-tengeren.

A támadások miatt azonban több mint kétezer hajónak kellett már kerülőutat tennie november közepe óta. Emiatt a szállítmányok több hetet késtek, a nyersanyag-árak pedig meredek emelkedésnek indultak egész Európában.

A jemeni lázadók elítélték az amerikai–brit katonai csapásokat, és fogadkoztak: folytatják akcióikat az izraeli, és az Izraellel szövetséges országok hajói ellen.

A húszikat támogató Irán pedig Jemen területi egységének megsértésére irányuló önkényes akciónak nevezte az amerikai–brit támadást. A jemeni milíciákkal több mint egy évtizede harcban álló Szaúd-Arábia közben mérsékletre intette a feleket, akiket arra figyelmeztetett: ne súlyosbítsák a konfliktust, amely azzal fenyeget, hogy az egész térséget lángba borítja.

Grant Shapps brit védelmi miniszter szerint a jemeni húszi lázadók az eddigi legnagyobb támadásukat hajtották végre a Vörös-tengeren. Grant Shapps a parlamentnek küldött átiratában is leszögezte, hogy Nagy-Britannia kész habozás nélkül „további akciók” végrehajtására, ha a húszik figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetéseket.

A szerdán közzétett tájékoztatásban a londoni védelmi tárca vezetője kiemelte, hogy a támadás egyik célpontja a brit királyi haditengerészet Diamond nevű rombolója volt, amely a térségben járőrözik.

Shapps közleménye szerint a Diamond fedélzeti tűzfegyvereivel és Sea Viper rakétákkal számos támadó drónt semmisített meg, amelyek közül több a hadihajó felé tartott, mások pedig kereskedelmi hajókat fenyegettek.

Londoni pénzügyi elemzők szerint érezhető mértékben gyorsulhat a globális infláció, ha a támadások miatt tartós fennakadások alakulnak ki a vörös-tengeri kereskedelmi hajóforgalomban.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics pénteken ismertetett tanulmánya szerint a cég alapeseti előrejelzési forgatókönyve azt valószínűsíti, hogy a jemeni húszi lázadók által elkövetett támadások viszonylag rövid ideig tartó fennakadást okoznak a Vörös-tenger hajóforgalmában, és a tengeri szállítás hirtelen megugrott költségei is visszatérnek a korábbi szintekre.

A ház modellszámításai azonban azt mutatják, hogy ha a Vörös-tenger hajózási útvonalait esetleg több hónapra le kell zárni, és emiatt a tengeri szállítmányozás költségei az egy hónappal ezelőtti díjszabásokat 90 százalékkal meghaladó jelenlegi szinteken maradnak, az tizenkét havi távlatban 0,6 százalékponttal gyorsíthatja a világgazdasági szintű inflációt.

Az Oxford Economics jelenlegi alapeseti – vagyis a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás tartós fennakadásával nem számoló – előrejelzése szerint az éves összevetésű globális infláció az idei első negyedévre várható 4,9 százalékról 2025 első negyedévéig 3,4 százalékra lassul, vagyis már nem sokkal haladná meg a koronavírus-világjárvány előtti öt év 2,9 százalékos éves átlagát.

A ház londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a Vörös-tengeren halad át a globális tengeri konténeres áruforgalom 30 százaléka.

A cég tanulmánya kiemeli azt is, hogy egy teherhajó óránként 16,5 csomós (30,6 kilométer/óra) tipikus átlagsebességgel haladva 25 és fél nap alatt ér Tajvanról Hollandiába a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül, ha azonban ugyanennek a hajónak a Jóreménység fokát érintve meg kell kerülnie Afrikát, a menetidő 34 napra növekszik.

A kilenc nap késedelem egyetlen út esetében nem hangzik túlságosan drámaian, a halmozott hatás a forgalom egészét tekintve azonban már jelentős: a Vörös-tenger lezárása az iparági adatokra alapozott számítások szerint a globális tengeri szállítási kapacitás 20 százalékos szűkülését okozná – áll az Oxford Economics pénteken bemutatott hatástanulmányában.

A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen indított izraeli hadműveletek kezdete óta az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

Tizenkét – zömmel nyugati – tengeri hatalom, köztük Nagy-Britannia és az Egyesült Államok e héten kiadott közös közleményében arra figyelmeztette a húszikat, hogy „következményekkel” kell számolniuk, ha nem hagynak fel a vörös-tengeri hajózás elleni támadásokkal.

A brit védelmi miniszter nem részletezte, hogy a húszik hány drónt indítottak útnak, de az amerikai fegyveres erők központi parancsnoksága (Centcom) nem sokkal korábban ismertetett szerdai tájékoztatásában közölte, hogy az amerikai és a brit erők 18 drónt és három rakétát semmisítettek meg szerdára virradó éjjel.

A Centcom közleménye szerint az Irán által támogatott húszik az összetett, Irán által tervezett támadás során drónokat, hajók ellen bevethető manőverező robotrepülőgépeket és egy ugyancsak hajók elleni támadásra kifejlesztett ballisztikus rakétát vetettek be.

A brit védelmi miniszter szerdai tájékoztatása szerint a Diamond romboló nem szenvedett károkat és személyzetének tagjai közül sem sérült meg senki.

Grant Shapps hangsúlyozta:

Nagy-Britannia és szövetségesei már korábban világossá tették, hogy ha ezek a támadások folytatódnak, a húszikat terheli a felelősség a következményekért.

A londoni védelmi tárca vezetője nem részletezte a lehetséges következményeket, de közölte: Nagy-Britannia „megteszi a szükséges lépéseket” az ártatlan emberek életének megóvása és a világgazdaság megvédése érdekében.

Shapps a londoni alsóháznak küldött, e hét elején ismertetett írásos nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy már folyamatban van a tervezés „forgatókönyvek egész sorának” megvalósulása esetére. Hozzátette: a húszik által elkövetett vörös-tengeri támadások száma decemberben 500 százalékkal emelkedett az előző havi támadásokéhoz képest.

Grant Shapps a parlamentnek küldött átiratában is leszögezte, hogy Nagy-Britannia kész habozás nélkül „további akciók” végrehajtására, ha a húszik figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetéseket.

A brit védelmi miniszter a múlt héten, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban megjelent írásában alig burkoltan közvetlen katonai fellépést helyezett kilátásba a húszik ellen.

Shapps a cikkben úgy fogalmazott, hogy ha a nemzetközi közösség nem védi meg a Vörös-tengert, az bátoríthatja mindazokat, akik máshol, például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím környékén igyekeznek fenyegetően fellépni, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia kész „közvetlen akciók” végrehajtására.

Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és tucatnyi más tengeri hatalom a múlt héten közös közleményben is figyelmeztette a húszikat, hogy ha nem hagynak fel a vörös-tengeri hajózás elleni támadásokkal, a következményekért őket terheli majd a felelősség.