Blinken a rendezésről tárgyalt Izraelben

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a gázai háború lezárásáról és továbbterjedésének megakadályozásáról tárgyalt Izraelben kedden.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök előbb négyszemközt találkozott az amerikai külügyminiszterrel Tel-Avivban, a katonai főhadiszálláson található irodájában, majd kibővített megbeszélést folytattak a szűk hadikabinet tagjaival, benne Joáv Galant védelmi miniszterrel, Beni Ganz miniszterrel és az izraeli hírszerzés vezetőivel.

Az amerikai külügyminiszter többek között megvitatta az izraeli vezetéssel egy olyan diplomáciai rendezés lehetőségét is, amely távol tartja a libanoni síita Hezbollahot a libanoni határtól.

Blinken követelte, hogy Izrael engedélyezze a Gázai övezet északi részén élő és jelenleg a déli humanitárius menedéktáborokban tartózkodók visszatérését otthonaikba.

Tárgyalásokat kezdeményezett a háborút követő gázai rendezésről, valamint a polgári áldozatok számának csökkentésére tett erőfeszítésekről, a humanitárius segítségnyújtás növeléséről és a kiterjedt gázai hadműveletek befejezéséről.

Célja volt emellett, hogy az izraeli politikai vezetés egyértelműen leszögezze, nem áll szándékában előmozdítani a Gázai övezet lakóinak kitelepítését, vagy izraeli telepek építését engedélyezni az övezetben. Blinken találkozott a Gázában fogva tartott izraeli túszok családjainak képviselőivel.

Blinken tárgyalt Jiszrael Katz izraeli külügyminiszterrel. A Katzcal folytatott megbeszélésén Blinken kijelentette, hogy lát lehetőséget Izrael és a térség arab országai közötti kapcsolatok megerősítésére a gázai háború befejezése után.

A hétfő este Izraelbe érkező amerikai politikus először Jichák Hercog államelnökkel egyeztetett. A régióra összpontosítottak, és

Blinken tájékoztatta Hercogot a török és arab vezetőkkel az elmúlt napokban folytatott beszélgetéseiről.

Megvitatták a Dél-afrikai Köztársaságnak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtott keresetét, amely népirtással vádolja Izraelt a Hamász elleni háborúban. Az izraeli túszokról is beszéltek, valamint Gáza berendezkedéséről a Hamász-hatalom megdöntése utáni időkben. Hercog közleményében kijelentette, hogy nincs szörnyűbb és nevetségesebb állítás, mint az, hogy Izrael népirtást követett el.

Blinken ötödször látogat Izraelbe október 7., a gázai iszlamista Hamász Izrael elleni terrortámadása óta. Közel-keleti útján Törökországgal, Jordániával és az Öböl menti államokkal egyeztetett.

David Cameron brit külügyminiszter szerint a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban.

Cameron a londoni alsóház külügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: nincs olyan tűzszünet, amely „az idők végezetéig” fenntartható lenne, ha a láthatáron nem látszik a teljes körű politikai megoldás lehetősége.

Arra a kérdésre, hogy lát-e akár csupán „halovány esélyt” a kétállami megoldásra, a londoni külügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: reménykedni kell abban, hogy ez a megoldás kivitelezhető, mivel a válságok általában bizonyos lehetőségeket is teremtenek az előrelépésre.

A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.

Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely Izrael területén jön létre.

Hotoveli a Sky News-interjúban kijelentette azt is, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást. Nem sokkal később, az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy Izrael a Gázai övezet megsemmisítésére törekszik-e – az izraeli nagykövet úgy kérdezett vissza, hogy „tud más megoldást?”.

Az alsóház külügyi bizottságának egyik tagja a keddi meghallgatáson megkérdezte Cameront, hogy szerinte az izraeli nagykövet „rögtönzött-e”, vagy az izraeli kormány nevében beszélt. A brit külügyminiszter válaszában kijelentette: reméli, hogy nem ez az izraeli kormány álláspontja, mert „nem ez a megfelelő hozzáállás”.

Kijelentette azt is, hogy véleménye szerint a Gázai övezet északi térségében a konfliktus gyakorlatilag véget ért, így „nagyon jó lenne”, ha Izrael ott helyreállítaná a víz- és az áramszolgáltatást.

Cameron nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kapott-e szakértőitől olyan jogi állásfoglalást, amely szerint Izrael a hadműveletek során megsértette a nemzetközi jogot.

Hozzátette ugyanakkor: aggasztja az a lehetőség, hogy Izrael végrehajthatott olyan katonai akciókat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.

A brit külügyminiszter szerint a gázai konfliktus eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról, és ebben a helyzetben Kijev elsődleges támogatóinak, köztük Nagy-Britanniának az a feladatuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben az előtérben tartsák Ukrajna további megsegítésének ügyét.

Cameron elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásban áll arról, hogy „mozgósítani kell” az Ukrajnának szánt fegyverek gyártási kapacitását. Hozzátette: a brit politikában nem képezi olyan mértékben vita tárgyát Ukrajna további támogatása, mint az Egyesült Államokban és más országokban.

Nagy hatótávolságú rakéták is készültek a Gázai övezetben abban a fegyvergyárban, amelyre most bukkant az izraeli hadsereg. Szerintük a terroristák az ilyen titkos fegyvergyárakat általában civil üzemekben működtetik, ezért nehéz azokat megsemmisíteni. Közben megérkezett Izraelbe az amerikai külügyminiszter, aki az október 7-ei terrortámadás óta már negyedszer egyeztet a helyszínen a feszültség enyhítéséről.

Hatalmas füstoszlop borította be Gáza északi részét. Kedd reggel is folytatódtak az izraeli bombázások a térségben.

Közben az izraeli erők megtalálták az eddigi legnagyobb fegyvergyártó telephelyet Gázában. A katonaság felvételein az látszik, hogy a Hamász föld alatti műhelyeiben olyan nagy hatótávolságú fegyvereket gyártottak, amelyekkel akár Észak-Izraelig is képesek ellőni.

Egy katona szerint a terroristák amerikai lövedékeket használtak mintának. Majd miután elkészültek a fegyverek, alagútrendszereken keresztül juttatták el azokat Gáza különböző pontjaira. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint nehéz dolguk van, ugyanis a terroristák az ilyen titkos fegyvergyárakat általában civil üzemekben működtetik.

„Izrael nem támadja meg ezeket a polgári üzemeket. Ez jelenti a nagy kihívást: hogyan lehet lerombolni ezeket a fegyvergyárakat úgy, hogy közben csak minimális károk keletkezzenek a polgári létesítményekben” – mondta Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.

Izrael közben azt állítja, hogy befejezte a jelentős hadműveleteket Gáza északi részén, és most a középső régióra, illetve a délen fekvő Hán Júnisz városára összpontosít.

A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a gázai lakosság körülbelül egy százaléka vesztette életét a konfliktus tavaly október 7-i kirobbanása óta. A jelentés szerint a 2,2 millió embernek otthont adó övezetben 23 ezer fölé emelkedett a palesztin halálos áldozatok száma és csaknem 59 ezren megsérültek.

Hétfő este megérkezett Tel-Avivba az amerikai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban többek között Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában is tárgyalt. Az október 7-i terrortámadás óta Antony Blinken már negyedszer próbál egyeztetni a feszültség enyhítéséről a közel-keleti országok vezetőivel.

Az izraeli elnök kedden fogadta az amerikai tárcavezetőt. Isaac Herzog abszurdnak nevezte, hogy Dél-Afrika keresetet nyújtott be a Nemzetközi Bírósághoz, amelyben a zsidó államot a palesztinok elleni népirtással vádolja.

„Csütörtökön eljárás indul a hágai Nemzetközi Bíróságon, amelyben Dél-Afrika beperelte Izraelt az állítólagos népirtás miatt. Nincs ennél szörnyűbb és abszurdabb. Valójában az ellenségünk, a Hamász alapokmányában Izrael Állam és a zsidó nép elpusztítására és megsemmisítésére szólít fel” – mondta Isaac Herzog.

Az amerikai külügyminiszter kedden találkozott izraeli kollégájával is. Később Antony Blinken Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel is tárgyalni fog, és találkozót tervez a Hamász által elejtett túszok hozzátartozóival is.

Három hónapja tart a Hamász elleni Vaskardok hadművelet a Gázai övezetben, ami Izrael történetének legdrágább háborújává kezd válni.

A háború már eddig is mintegy 217 milliárd sékelbe, átszámítva mintegy 58,5 milliárd dollárba került. Ez a teljes összeg, amely magában foglalja mind a katonai műveletek költségeit, mind a gazdasági szereplőknek nyújtott széles körű pénzügyi támogatást, beleértve a vállalkozásoknak nyújtott kártérítéseket, a vagyoni károk kifizetését és a gázai és libanoni határról evakuáltak tízezreinek támogatását is.

Járőröző izraeli katona Dél-Izraelben, a Gázai övezet határtérségében 2023. október 26-án (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

A tavaly október 7-i mészárlás után 360 ezer tartalékos katona sürgősségi behívása naponta mintegy egymilliárd sékelbe került. Miután a közelmúltban több tízezer tartalékost felmentettek a szolgálat alól, a napi költség így 600 millió sékelre csökkent.

A civileknek nyújtott kártérítések is hatalmas összegre rúgnak, összességében több tízmilliárd sékelt kellett ezen a címen kifizetnie a zsidó államnak, de a háború első három hónapjára a harcokban érintett vállalkozásoknak is várhatóan mintegy tízmilliárd sékelt fizet a költségvetés.

A becslések szerint a libanoni határhoz közeli településeken mintegy 5–7 milliárd sékel vagyoni kár keletkezett, a Gázai övezethez közeli városokban pedig mintegy 15–20 milliárd sékel.

Tovább szaporítja a bajt, hogy gyakorlatilag összeomlott az izraeli turizmus.

Ezenkívül mintegy 125 000 evakuált ember van északról és délről, akiknek a támogatása szintén több milliárd sékelre rúg. Az izraeli szállodákban elszállásolt felnőtt kitelepítettek személyenként havonta 6000 sékelt (1600 dollár), gyermekenként 3000 sékelt (800 dollár) kapnak.

Ez összesen 111 milliárd sékel költségvetési hiányt eredményezett, ami 67 milliárd sékel kiadáscsökkentést és adóemelést tesz szükségessé.

A múlt hónapban az izraeli parlament 25,9 milliárd sékel (7 milliárd dollár) kiegészítő háborús költségvetést hagyott jóvá 2023-ra.

A tavaly májusban elfogadott 484 milliárd sékeles (132 milliárd dollár) idei állami költségvetés módosítását 58 törvényhozó támogatta, 44 pedig ellenezte a kneszet plénumának zárószavazásán.

Vasárnap este Herzl Halevi altábornagy, az IDF vezérkari főnöke azt mondta, hogy a Hamász elleni háború várhatóan az egész 2024-es évben tartani fog

– olvasható a Neokohn.hu hasábjain.