Belgiumban a gazdák lezártak egy fontos kikötőt

Belgiumban a gazdák lezárták a Zeebrugge kikötőjébe vezető utakat, a tengeri kikötő és Brüsszel közötti autópálya kijáratait, valamint a mellékutakat traktorok torlaszolják el – tájékoztatott a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap kedden.

Az országos tüntetést szervező szakszervezet, a Fiatal Gazdák Szövetségének (FJA) tájékoztatása szerint azt tervezik, hogy legalább 36 órára megakadályozzák a bejutást az ország második legnagyobb északi-tengeri kikötőjébe.

Közölték, a kikötőt azért tették elérhetetlenné, mert a gazdák rovására kap gazdasági támogatást, illetve, a károsanyag-kibocsátásról szóló uniós irányelv szerint „negyvenszer többet bocsáthat ki”, mint a gazdálkodók.

A napilap internetes oldalán arról számolt be, hogy Céline Tellier zöldpárti vallon környezetvédelmi miniszter a régió fővárosa, Namur közelében fekvő Daussoulx autópálya-csomópontjánál kialakult traktoros blokádnál félórás megbeszélést folytatott a megmozdulást szervező szakszervezet képviselőivel.

A találkozón számos témát vitattak meg,

többek között az új növényegészségügyi előírásokat és a gazdák számára nem elégséges termelői árak problémáját. A válaszokkal elégedetlen gazdák és miniszteri kíséret között dulakodás tört ki, Céline Tellier-t ezért a helyszínről ki kellett menekíteni – írták.

„Nem akarjuk többé azt hallani, hogy majd megvizsgáljuk, hogy majd meglátjuk” – idézte a tüntetés résztvevőit a hírportál. A szervezők közölték: az országos megmozdulás időtartama a politikai döntésektől függ.

A gazdálkodók mindaddig folytatják a megmozdulást, amíg a kormányzat konkrét intézkedéseket nem terjeszt elő az aggodalmak kezelésére. Alexander De Croo belga miniszterelnök kedden találkozik a mezőgazdasági termelők szervezeteivel Brüsszelben.

A belga gazdálkodók a csökkenő bevételeik, romló gazdasági kilátásaik mellett a bonyolult jogszabályok és a túl sok adminisztrációs munka miatt tiltakoznak. Elítélnek továbbá több, túlzónak tartott belga és uniós környezetvédelmi intézkedést, valamint az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kockázataira hívják fel a figyelmet.

A forgalomlassítással is járó megmozdulás Belgiumban már péntek este elkezdődött kisebb vidéki városok közelében.

Vasárnap este a vallóniai Mons közelében a résztvevők autógumikat és szalmabálákat égettek, traktorjaikkal pedig akadályozták a Brüsszelt Párizzsal összekötő autópálya forgalmát.

Hétfő reggel óta a mezőgazdasági termelők megmozdulása jelentős zavarokat okoz főként az ország déli részének útjain, különösen a daussoulx-i autópálya-csomópontnál és az autópályák brüsszeli bejáratainál. A belga főváros vezetése azt ajánlja az autósoknak, hogy ne induljanak gépkocsival Brüsszelbe. A gazdák a belga főváros uniós negyedének egyes útjainak forgalmát lassítják traktorjaikkal.

Az év elején indult németországi gazdatüntetéseket a kezdetek óta figyelemmel kísérik az M1 stábjai. A tiltakozó gazdákkal és fuvarozókkal folytatott beszélgetésekből az derült ki, hogy sokan azt érzik, az államnak mindenre van pénze, csak éppen az átlagemberre nincs. Az ország a feszítő problémák közepette is tárt karokkal fogadja a szünet nélkül érkező migránsokat, és bőséges ellátást is biztosít nekik. Részlet Joó Csaba németországi riportjából, amit szerdán láthatnak az M1-en.

Németország a 2015-ös menekültválság óta nem fogadott be annyi menekültet, mint tavaly. Az országban jelenleg több mint hárommillió migráns él. A menedékkérők száma 2023-ban 70 százalékkal emelkedett az az előtti évhez képest. Az EU-ban beadott kérelmek 60 százalékát Németországban nyújtották be.

Neukölln és Kreuzberg, Berlin két hírhedt városrésze, ahol rengeteg migráns él. És Berlin ezen részén található az egykor szebb napokat látott tempelhofi repülőtér is.

Az egykori hatalmas légikikötő kifutópályáján egy több ezer négyzetméteres konténerváros terül el, ahol több száz menekült családot szállásoltak el a német hatóságok.

Csak Berlinben mintegy másfél millió eurót költenek a migránsok elhelyezésére és ellátására – naponta. Ez évente 547 millió eurót tesz ki, és ezek a költségek csak az egykori Tempelhof és Tegel repülőtereken található két érkezési pontra, valamint tíz szállodára és szállásra vonatkoznak. A Tempelhofon a havi költségek migránsonként 7400 eurót tesznek ki – majdnem annyit, mint egy parlamenti képviselő díjazása a kormányban.

A német hatóságok a saját jogszabályaikat sem tudják betartani a migránsok esetében – mondta az M1-nek az Alapjogokért Központ vezető elemzője a helyszínen. Szikra Levente kifejtette: a nemrég elfogadott új német állampolgársági törvény további meghívólevél lehet a Németországba igyekvő illegális migránsoknak, akik így többek között szavazati jogot is kaphatnak, amitől a balliberális oldal remél új szavazókat. Hozzátette, ezzel Berlin csak újabb problémákat vesz a nyakába.

„Ugyanakkor nem látunk választ azokra a kérdésekre, hogy hogyan lehet képes a kulturális, biztonsági és egyéb kihívásokat kezelni a német állam, amik a bevándorlással együtt járnak, és ezért láttuk az elmúlt években, hogy Németországban sem feltétlenül a közbiztonság növekedése volt megfigyelhető. Tehát idén év elején ugyanúgy, ahogy most már lassan minden évben, szilveszterkor például megmutatkoznak azok a zavargások, azok az igencsak erőszakos viselkedések, amik főként a bevándorló közösségeknél figyelhetők meg” – fogalmazott a szakértő.