tóth gabi
Fáj nekik, hogy Brüsszelből pénz jön, például a tanároknak.
A hazánknak járó európai uniós források egy részének a feloldása és folyósítása kapcsán is a kormány ellen kezdett lobbizni az Action for Democracy (A4D), amelyen keresztül a globális progresszív hálózatok külföldről igyekeztek befolyásolni a 2022-es választás eredményét. Korányi Dávid, a szervezet elnöke a Der Standardban közölt véleménycikkében úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság „stratégiai hibát követett el azzal, hogy kapitulált az autokratikus nyomás előtt”.
A Bajnai-kormány egykori államtitkára szerint a bizottsági döntés aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, és veszélyes precedenst teremt arra, hogy az EU által vallott értékeket nyomásgyakorlással ki lehet üresíteni. Korányi diplomáciai ellentmondásnak és erkölcsi csődnek nevezte, hogy miközben „az EU arról beszél, hogy fenn kell tartani Ukrajna támogatását, olyan tagállamot jutalmaz, amely tevékenyen akadályozza Kijev megsegítését”. Karácsony Gergely egykori városdiplomáciai főtanácsadója arról nem tett említést, hogy bár hazánk fegyvert nem szállít Ukrajnának, ám jelentős humanitárius segítséget nyújtott a hadban álló országnak és menekülteket is tömegével fogadott be.
Korányi Dávid az uniós forrásoknak a baloldal által kontrollált intézmények számára kedvező elosztását is követelte, vagyis hogy a kormány megkerülésével közvetlenül a magyar települések, vállalkozások, valamint a nem kormányzati szervezetek kapják meg ezeket a pénzeket. A 2019-es választáson fontos pozíciókat szerző ellenzék évek óta kilincsel Brüsszelben ugyanezért.
A 2022-es választás külföldi befolyásolását feltáró titkosszolgálati jelentés szerint csak az A4D-n keresztül összesen több, mint hárommilliárd forint érkezett a baloldalhoz és az azt kiszolgáló dollármédiához. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták, de a szervezet a régiónk egyéb országaiban is igyekszik manipulálni a belpolitikát. Az idei lengyelországi parlamenti voksoláson például ugyancsak a centrista-liberális ellenzék mögötti erőket támogatták.
A Magyar Nemzet a minap cikksorozatban mutatta be, hogy az Action for Democracy tanácsadó testületét a Soros-hálózat kulcsszereplőivel töltötték fel. Az amerikai demokrata párti adminisztrációhoz és külügyhöz szorosan kötődő figurák között megtalálható Kati Marton, aki szerint egy „hülye, ignoráns társadalom” él Magyarországon, a Clinton-kabinetben Európa- és Oroszország-ügyi főtanácsadóként tevékenykedő Charles Gati, valamint az Obama-kormányban 2012 és 2015 között a posztszovjet térségért felelős helyettes védelmi államtitkári posztot betöltő Evelyn Farkas. A testület USA-ban legismertebb tagja Wesley Clarke tábornok, a NATO – egyben az amerikai hadsereg – európai erőinek egykori főparancsnoka. A panel tagjai közül a nemzeti elkötelezettségű közép-európai kormányzatokat élesen bíráló Anne Applebaum néhány évvel ezelőtt még a háttérhatalmi Bilderberg-csoport soros ülésére is meghívást kapott, „hogy zárt ajtók mögött vitassák meg a világ sorsfordító kérdéseit”. Megjegyzendő, hogy Applebaum férje – Radoslaw (Radek) Sikorski – a jelenlegi, baloldali lengyel kabinet külügyminisztere. Ugyancsak az A4D tanácsadó testületében ül az illiberális demokrácia esküdt ellenségeként számontartott filozófus, Francis Fukuyama is, aki egyébként a történelem végét jósló, bukott elmélete kapcsán vált híressé.
A magyar hatóságokhoz fordult a feljelentéseiről elhíresült Tényi István, miután Larry C. Johnson egykori CIA-elemző azt nyilatkozta, hogy a CIA beavatkozhatott a magyar választásokba. Az elemző szerint az volt az amerikai külügy célja, hogy megbuktassa Orbán Viktort. Mindezt pedig a miniszterelnök ellenfeleinek a pénzelésével igyekezett elérni Amerika.
Tényi a rendőrségnek és az ügyészségnek azt írta, vizsgálni kellene, hogy felmerülhet-e a hazaárulás bűntett gyanúja azokkal a magyar állampolgárokkal szemben, akik az Action for Democracyn keresztül részt vehettek külföldi kormány, illetve szervezet közreműködésével az országgyűlési választások befolyásolásában.
Az ismert feljelentő beadványában emlékeztetett: hazaárulás bűntettét az a magyar állampolgár követi el, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn.
Utóbbi bűncselekményre egyébként a napokban ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász is felhívta a figyelmet a Hír TV Napi aktuális című műsorában.
Ismert, a dollárbaloldal botránya tavaly augusztusban robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében arról számolt be, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Márki-Zay elárulta, hogy a Karácsony Gergely volt tanácsadója, Korányi Dávid által fémjelzett Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől.
Az első hírek még arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi dollár a Korányi Dávid vezette szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz. Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálódik. Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott többek között az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója. A legnagyobb szeletet egyébként a Bajnai Gordonékhoz köthető DatAdat nevű cég hasította ki magának, amelyhez szintén milliárdos összeg érkezett részben a magyar címzettektől, részben közvetlenül a tengerentúlról.
Azóta újabb, a minősítés alól feloldott titkosszolgálati dokumentum került napvilágra, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy, hanem két nagy külföldi támogató szervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak kezdetétől, 2021 szeptembere és 2022 februárja között zajlottak öt részletben.
A dollárbaloldal ügyében nyílt nyomozások is indultak, a DatAdattal összefüggésben a rendőrség személyes adattal való visszaélés, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek vonatkozásában szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást azóta már átvette az adóhatóság a rendőrségtől.