Az USA emberei az ukrán államapparátusban?

Az Egyesült Államok „gyarmati” közigazgatás létrehozásába fogott Ukrajnában, amely a Washington érdekeire igazodó, Nyugaton kiképzett ukránokból áll majd – állította Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, a szervezet sajtóirodájának hétfőn kiadott közleménye szerint.

„Az Ukrajna totális vazallussá tételére irányuló kurzus keretei között az Egyesült Államok belekezdett egy lényegében gyarmati közigazgatás kialakításába az országban. Washingtoni terve szerint ez Nyugaton kiképzett és az amerikai érdekekre felesküdött ukránokból fog állni” – idézte Nariskint az SZVR.

Az orosz kémfőnök szerint Washington azt követeli az ukrán elnöktől, hogy valamilyen ürüggyel távolítsa el a vezető kormányzati pozíciókból azokat a személyeket, akik elvesztették a Fehér Ház bizalmát.

„A feketelistán több tucat magas rangú ukrán tisztviselő szerepel Zelenszkij csapatából. Felhívták a figyelmét arra, hogy ellenkező esetben Washington nyilvánosságra hoz egy +gyilkos+ korrupciós dossziét a környezetének tagjai ellen. Zelenszkij tisztában van vele, hogy az amerikaiak rendelkezésére álló kompromittáló anyag tönkreteheti őt mint elnököt. Ilyen körülmények között továbbra is amerikai urainak kottájából fog játszani” – mondta Nariskin.

Az SZVR igazgatója szerint az amerikai tanácsadók, brit birodalmi mintára, már most is minden kulcsfontosságú ukrán kormányhivatalban jelen vannak.

„Volodimir Zelenszkijjel a 2023. decemberi amerikai látogatása során határozott ajánlásokat ismertettek az ukrán végrehajtó hatalom szerveiben végrehajtandó személyi átrendezésről. A miniszterelnöki posztra az amerikaiak Okszana Markarovát, Ukrajna washingtoni nagykövetét jelölik, aki a bloomingtoni Indianai Egyetemen tanult. A pénzügyminisztérium helyettes vezetőjét, a Harvardon képzett Olekszandr Kavát javasolják a pénzügyminiszteri posztra. A gazdasági miniszteri posztra a minisztérium jelenlegi helyettes vezetőjét, Tarasz Kacskát javasolják, aki a lengyel Nemzeti Közigazgatási Intézetben szerzett diplomát”

– hangoztatta Nariskin.

Az ukrán elnök a Channel 4 brit televíziónak adott interjút, ahol többek között üzent Donald Trumpnak és beszélt a nyugati politikusokkal tartott találkozóiról. Utalt arra, hogy az ígéretekhez képest nem tartja elégségesnek a tényleges segítséget.

Donald Trump volt amerikai elnököt, aki újbóli elnökjelöltségre pályázik, szívesen látják Kijevben, ha valóban véget tud vetni 24 óra alatt a háborúnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Channel 4 brit televíziónak nyilatkozva.

A teljes terjedelmében szombaton ismertetett interjúban Zelenszkij – szavait közvetlenül Trumphoz intézve – úgy fogalmazott: „Donald Trump, meghívom Önt Ukrajnába, Kijevbe, ha meg tudja állítani a háborút 24 óra alatt, az elég (indok) lenne arra, hogy eljöjjön bármelyik nap, én itt vagyok”.

Zelenszkij arra a riporteri felvetésre reagált, hogy Trump többször is kijelentette: ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke, 24 óra alatt véget tudna vetni az ukrajnai háborúnak.

A Channel 4-interjúban az ukrán elnök azt mondta: lehet, hogy Trumpnak vannak „valós elképzelései, de akkor ossza meg velem is ezeket”.

Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna legfeljebb néhány hónapig tudta volna tartani magát az Egyesült Államok és a többi nyugati ország segítsége nélkül, két évig semmiképpen. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ígéretekhez képest

nem tartja elégségesnek a tényleges segítséget.

A nyugati politikusokról tartott találkozóit jellemezve úgy fogalmazott: „mindenki nevet és sír, mindenki ölelgeti az embert, mondogatják, hogy micsoda ellenállóképességünk van, milyen erősek vagyunk, hogy én vagyok a szabad világ vezetője, ha az ukrán népnek nem ilyen elnöke lenne, fél Európa odaveszett volna – aztán snitt”.

Az ukrán elnök elismerte, hogy a nyugati országok sokat segítettek, de hozzátette:

még több segítséget nyújthatnának ahhoz, hogy Ukrajna győzhessen.

Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „soha nem akarna semmiféle békét” Ukrajnával. Az ukrán államfő ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy aláírna-e Putyinnal egy olyan megállapodást, amelynek alapján Ukrajna lemondana a Krímről és a donyecki térségről.

Hozzátette ugyanakkor: nem is kapott ilyen javaslatokat.

Akkor lesz béke Ukrajnában, amikor Oroszország elérte céljait a különleges hadműveletben, ezek pedig változatlanok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban.

A célokat ismételten Ukrajna nácitalanításában, demilitarizálásában és semlegességében nevezte meg. Azt hangoztatta, hogy mivel Kijev nem akar tárgyalni, Moszkva „kénytelen” katonai eszközöket alkalmazni. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország győzni fog.

Kijelentette, hogy az orosz erők gyakorlatilag a frontvonal teljes hosszában – ennek hosszát csaknem kétezer kilométerben nevezte meg – javítják a pozíciójukat.

A Dnyeper bal partján létesített ukrán hídfőállás fenntartását az embervesztségek miatt „ostobaságnak” és „felelőtlenségnek” nevezte, és azt mondta, személyesen utasította a vezérkari főnököt arra, hogy ne siessen a felszámolásával, mert e helyzet fenntartása Moszkvának kedvez.

Putyin szerint a Nyugat mindent, amit ígért, megadott Ukrajnának, az orosz hadsereg pedig csak az ukrán ellentámadás kezdete óta 747 harckocsit és 2300 páncélozott járművet semmisített meg. „A potyázásnak hamarosan vége lehet” – mondta a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás kilátásairól.

Kifejtette, hogy nem lesz szükség újabb mozgósításra Oroszországban, mert szerdáig 486 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, és számuk az év végig meghaladja a félmilliót.

A jelentkezők száma napi másfél ezer. Szavai szerint jelenleg 617 ezer orosz katona harcol Ukrajnában, közülük mintegy 244 ezren olyanok, akiket a tavalyi 300 ezres részleges mozgósítás során soroztak be. Elmondta, hogy az orosz költségvetés évente több mint ezer milliárd rubelt fordít az Ukrajnától elcsatolt régiók fejlesztésére. (A rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér.)

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a Fekete-tenger partvidékének és a Krímnek Lenin előtt soha semmi köze nem volt Ukrajnához, Odessza pedig orosz város. Álláspontja szerint a most zajló események egy nagy tragédiához, testvérek közötti polgárháborúhoz hasonlíthatók, az orosz és az ukrán pedig alapvetően egy nép.

Putyin egy, az Oroszország és a Nyugat közötti viszony helyreállításának esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az uniós országok jelentős mértékben elvesztették szuverenitásukat, és csaknem az összes európai politikus a hős de Gaulle-ként lép fel, de gyakorlatilag a kollaboráns Pétainként viselkedik.

Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnökről azt mondta, hogy nem oroszbarát, hanem nemzetbarát politikusok, akik a saját hazájuk érdekeit védelmezik.

„De ilyen politikus nincs több, egyszerűen nincs, nem is tudom, hogy ez mivel áll összefüggésben, ez a nagy testvértől – az (Egyesült) Államoktól – való nagy függéssel áll kapcsolatban” – mondta.

Kifejezte készségét a kapcsolatok helyreállítására Washingtonnal, megjegyezve, hogy nincsenek meg az alapvető feltételei ezek kiépítésére. Hajlandóságot mutatott a Párizzsal való párbeszédre is, rámutatva, hogy ezt Emanuel Macron francia elnök szakította meg.

Putyin a nemzetközi energiaellátás kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is szállít gázt a nyugati országoknak, mert – mint mondta – a Gazprom megbízható partner, amely teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

Képtelenségnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Európa Moszkva hibájából nem kap elég gázt, rámutatva, hogy a Jamal-Európa gázvezetéket Varsó zárta el, az egyik Ukrajnán átvezetőt pedig Kijev. „Nem mi robbantottuk fel az Északi Áramlat-1-et és részben az Északi Áramlat-2-t. Valószínűleg az amerikaiak tették, vagy az ő utasításukra tette ezt valaki” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy az Északi Áramlat-1 részben működőképes ugyan, de Németország nem akarja üzembe helyezni.

Hozzátette, hogy ma az orosz gázt elsősorban Dél-Európa kapja és Moszkvát nem vezérlik politikai megfontolások a gázszállításban. „Miért kellene megbüntetni Magyarországot? Vagy Szlovákiát? Nekünk nincs ilyen célunk. És ők pénzt fizetnek, méghozzá tisztességes pénzt” – jelentette ki, és megjegyezte, hogy Japán is vásárol orosz energiahordozókat.

A Gázai övezetben zajló eseményeket nagy tragédiának nevezte. Rendkívül fontosnak nevezte az önálló palesztin állam létrehozásának fontosságát a vonatkozó ENSZ-határozat alapján. Méltatta Recep Tayyip Erdogan török elnök erőfeszítéseit „a helyzet jobbra fordítása, a hosszú távú béke feltételeinek megteremtése érdekében”, és bejelentette, hogy hamarosan találkozni készül vele.

Arról is beszámolt, hogy Oroszország kész kórházat nyitni a Gázai övezetben, de Izrael egyelőre, biztonsági okokra hivatkozva, nem támogatja ezt. Az ukrajnai és a gázai helyzetet összehasonlítva kijelentette, hogy az orosz „különleges hadművelet” zónájában nem történt olyan pusztítás, amilyen a palesztin területen zajlik.

A Kínával való együttműködés szintjét példátlannak nevezte. Elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 30 százalékkal 220-230 milliárd dollárra nő. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi és technológiai szuverenitás minden ország jövőjének kulcsa, így az Oroszországi Föderációé is.