Az ukrajnai korrupció nagy fenyegetés

Nem csitulnak a korrupciós botrányok Ukrajnában. A Mandiner arról ír, hogy a védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben. Ilyen gyanús ügy egy százezer aknavetőgránát beszerzéséről szóló szerződés is. A minisztérium ugyanis át is utalt ezekért 40 millió dollárnyi hrivnyát egy ismeretlen cégnek, amely aztán soha nem szállította le a gránátokat. A tárca korábbi osztályvezetője kedden állt bíróság elé.

Visszautasítom a vádakat. A törvényeknek megfelelően jártam el – így védekezett a keddi tárgyaláson újságíróknak nyilatkozva az ukrán védelmi minisztérium korábbi osztályvezetője. Olekszandr Lijevet ezután az ügyészség megdöbbenésére a kijevi bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba, dacára annak, hogy

példátlan korrupciós bűncselekménnyel vádolják.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint 2022 nyarán az ukrán védelmi tárca tisztviselői 100 ezer aknavetőgránát megvételéről állapodtak meg egy addig ismeretlen céggel, összesen több mint 14 milliárd forintnak megfelelő értékben.

A Lviv Arsenal nevű vállalat azonban a tavaly februári végső határidőig sem szállított le egyetlen gránátot sem. Az előlegként átutalt teljes vételárat viszont ukrajnai és balkáni bankszámlákra továbbították.

Eddig öt ember ellen emeltek vádat az ügyben, akik mind az ukrán védelmi minisztérium vagy a fegyvergyártó cég emberei.

Az ukrán védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben

– erre hívta fel a figyelmet a Mandiner. A lap emlékeztet: a hatalmas összegű hadiipari beszerzéseket kezelő tárcánál annyira reménytelenné vált a helyzet, hogy Zelenszkij elnök egy botrányosan túlárazott sisakbeszerzés után tavaly ősszel kénytelen volt leváltani a nagy népszerűségnek örvendő védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot.

Ráadásul annak ellenére, hogy őt magát sosem gyanúsították meg, kiderült, hogy a mostani botrányban is ő hagyta jóvá a megrendelést.

A szakértők emellett arra figyelmeztettek, hogy

az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek közül sok elveszik a feketekereskedelem bugyraiban.

A fegyvercsempészet miatt az EU és a NATO is riasztást adott ki. Mindeközben a kijevi kormány folyamatosan azért lobbizik, hogy a Nyugat újabb és újabb fegyverszállítmányokat küldjön.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Röviddel hivatalba lépése után a parlament meg is szavazta a képviselők mentelmi jogának eltörlését. Ennek ellenére továbbra is

egymást érik a súlyos korrupciós botrányok.

Sokan az újabb fegyverbotrány nyilvánosságra hozatala mögött is politikai manipulációt sejtenek, egyesek szerint Ukrajna ezekkel azt akarja demonstrálni Brüsszelnek, hogy milyen elkötelezett a korrupció elleni harcban.

A korrupciós ügyek azonban az ukrán elnököt sem kerülték el. A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir

Zelenszkijnek egy csaknem négymillió eurós értékű, 15 szobás, medencés villája van Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe 2022 nyarán.

A korrupció súlyosan fenyegeti Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit is.

A tagállamok a héten tárgyalnak Brüsszelben az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi és katonai segítségről.

Az újabb kijevi korrupciós botrány azonban tovább ronthatja az ukránok tárgyalási esélyeit.

Számos amerikai republikánus képviselő is a korrupcióra hivatkozott, amikor azt követelte, hogy a Biden-kormányzat ne küldjön több támogatást Ukrajnának.

A Kongresszus centre pontosan elszámoltatná a Joe Biden vezette kormányt. A CBS amerikai hírportál például arról számolt be tavaly augusztusban, hogy a Nyugat által küldött fegyvereknek csupán a 30 százaléka kerül ténylegesen a frontvonalra, a maradékról pedig semmit sem tudni.

A Joe Biden és családja korrupciós ügyeit is vizsgáló kongresszusi testület nyomozást indított az Ukrajnának küldött amerikai támogatások kapcsán. A szövetségi Képviselőház Felügyeleti és Elszámoltathatósági Bizottsága (Committee on Oversight and Accountability) arra kíváncsi, hogy az immáron 113 milliárd dollárra rúgó katonai és gazdasági segélyek kifizetése során történtek-e visszaélések, csalások és pazarlások – olvasható a Kongresszus hivatalos honlapján.

James Comer, az Elszámoltathatósági Bizottság elnöke hivatalos levélben arra szólította fel a Pentagont, a külügyminisztériumot és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét, hogy az Ukrajnának küldött gazdasági és katonai segítségnyújtással kapcsolatos összes dokumentumot és közleményt adja át legkésőbb március 8-ig.

„Az Egyesült Államoknak azonosítania kell a segélyekben rejlő kockázatokat, és felügyeleti mechanizmusokat kell kidolgoznia azok mérséklésére” – fogalmazott Comar, aki azt ígérte, hogy centre pontosan elszámoltatják a Biden-adminisztrációt. És ha kell, a bizottság új törvényeket és mechanizmusokat fog kidolgozni annak érdekében, hogy megakadályozza a korrupciót.

A Joe Biden vezette amerikai kormány 113 milliárd dollár gazdasági és biztonsági segélyt küldött Kijevnek azóta, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Összehasonlításképp, az Egyesült Államok korábban átlagosan 146 milliárd dollárt költött évente katonai és humanitárius segélyekre Afganisztánban.

Néhány hete a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby azt állította, hogy az amerikai kormány „semmiféle jelét nem látja” annak, hogy az Ukrajnának küldött segélyek „bármilyen korrupció áldozatává váltak volna”. Nem kormányzati jelentések viszont ennek a szöges ellentétét állítják.

A CBS amerikai hírportál például arról számolt be tavaly augusztusban, hogy a Nyugat által küldött fegyvereknek csupán a 30 százaléka kerül ténylegesen a frontvonalra, a maradékról pedig semmit sem tudni.

Ezzel kapcsolatban az amerikai hírszerzés egy neve elhallgatását kérő forrása azt mondta a CNN-nek, hogy a fegyverek lényegében „egy nagy fekete lyukban” tűnnek el, miután beléptek Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülik el.

Újabb korrupciós botrány rázta meg Ukrajnát: letartóztatták a legfelsőbb bíróság elnökét. A nyomozók tetten érték, amikor több millió dolláros kenőpénzt vett át egy ismert oligarcha közvetítőitől. A hatóságok szerint az ügy a bíróságok többségét érinti. Ukrajnában az utóbbi időben több súlyos korrupciós eset is napvilágra került, több ügy szálai Volodimir Zelenszkij elnök közvetlen környezetébe vezettek. Nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

Kötegekben álló százdolláros bankjegyek, vastag borítékok és teli páncélszekrény  voltak látható az ukrán korrupcióellenes hatóság által korábban közzétett felvételeken, amelyek azon a rajtaütésen készültek, amely során egy csaknem hárommillió dolláros vesztegetési ügy szereplőit érték tetten. A hatóságok szerint egy széles körre kiterjedő korrupciós ügyet tártak fel az ukrán legfelsőbb bíróságon.

Őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét

„A korrupcióellenes hatóság nyomozói tavaly az év elején kaptak információt a legfelsőbb bírósághoz kapcsolódó csoport létezéséről. A nyomozók hatalmas munkát végeztek a jogi szolgáltatásnak álcázott tevékenység felderítésében. Egy ügyvédi csoportról van szó, amely közvetített a bírósági vezetők és azok között, akik meg akarták oldani az ügyeiket”– mondta Olekszandr Klimenko, az ukrán korrupcióellenes ügyészség vezetője, aki bejelentette, hogy őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét, aki a vádak szerint több millió dollár értékben fogadhatott el kenőpénzt.

Vszevolod Knyazevet 2021 decemberében nevezték ki Ukrajna legfőbb bírájává. Tevékenységét azonban a nyomozók kezdettől fogva gyanakodva figyelték. Tavaly szeptemberben Knyazev az igazságszolgáltatás reformjának veszélyeztetésével vádolta meg a hatóságokat, miután azok kockázatosnak nevezték a legfelsőbb bíróság új tagjainak kiválasztását.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Röviddel hivatalba lépése után a parlament meg is szavazta a képviselők mentelmi jogának eltörlését. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülték el.

Hasznot húztak a háborúból

Korábban több magas rangú ukrán tisztviselő is kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy jelentősen túlárazva vásároltak ellátmányt a hadseregnek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

A botrányba belebukott a védelmiminiszter-helyettes, aki a logisztikai támogatásért felelt, de távoznia kellett Olekszij Szimonenk ukrán főügyészhelyettesnek is.

És korrupciós ügy miatt mondott le  még tavaly Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője is. Sajtóértesülések szerint Kirilo Timosenko a háború kitörése után nyugati segítségként kapott, nagy értékű terepjárót foglalt le saját használatra, de többször látták egy üzletember tulajdonában levő sportkocsival is közlekedni.