Az orosz külügyminiszter New Yorkba utazik.

Barbár terrorcselekmény volt az ukrán hadsereg Donyeck elleni támadása, és a nemzetközi szervezeteknek és a kormányoknak el kell ítélniük Kijev akcióit – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium, amelynek szóvivője bejelentette, hogy a történteket meg fogja vitatni az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

„A donyecki békés létesítményekre mért embertelen, civilek megölését célzó csapások, és a legcivilizáltabb nyugatiak részvétele ebben (…) – mindez az ENSZ Biztonsági Tanácsa megbeszélésének tárgya lesz, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz” – mondta jelentette ki Marija Zaharova külügyi szóvivő a Rosszija-1 televíziócsatornán.

Közölte, hogy

a Lavrov vezette orosz küldöttség már úton van New Yorkba.

Az orosz diplomáciai tárca által kiadott állásfoglalás értelmében „az Egyesült Államok és csatlósai által támogatott neonáci kijevi rezsim ismét barbár terrorcselekményt követett el Oroszország békés lakossága ellen” és Moszkva kategorikusan elítéli ezt a „hitszegő csapást” a polgári lakosság ellen. A minisztérium szerint

a Nyugat „féktelen vágya”, hogy az „ukrán bábok keze által” stratégiai vereséget mérjen Oroszországra,

egyre vakmerőbb akciókra készteti Kijevet, beleértve a terrorcselekményeket, a humanitárius jog tömeges megsértését és háborús bűncselekményeket.

Az orosz külügyminisztérium ezzel kapcsolatban Ukrajna elítélésére szólította fel az összes felelős kormányt és az illetékes nemzetközi szervezetet.

„Hallgatásuk a civil polgárok megölésének hallgatólagos jóváhagyását jelenti, és még véresebb atrocitásokra ösztönzi az ukrán neonácikat” – hangzott az állásfoglalás.

Az orosz külügyminisztérium szerint a „terrortámadások” azt bizonyítják, hogy Ukrajnában nincs meg a politikai akarat a békéhez és a konfliktus diplomáciai úton történő megoldásához, és „ebből kiindulva nyilvánvaló, hogy az orosz különleges hadművelet minden célját és célkitűzését el kell érni”.

„Ennek az országnak a területéről semmilyen, Oroszország biztonságát érintő fenyegetés nem származhat vagy terrorcselekmény nem indulhat” – áll az orosz diplomácia állásfoglalásában.

Az ukrán tüzérség vasárnap reggel 152 és 155 milliméteres kaliberű fegyverekkel lőtte a Donyeck nyugati részén lévő Tyeksztyilscsik negyedben található piac könyékét.

A támadás következtében 25 ember életét vesztette, további 20 pedig megsebesült.

Egyes területeken tovább javította helyzetét a kupjanszki frontszakaszon az orosz hadsereg, amely az elmúlt hét folyamán 17 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal rakétarendszerekkel ukrán katonai célpontokra – közölte a pénteken kiadott, a január 13. és 19. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca heti összefoglalója szerint az orosz haderő négy frontszakaszon 58 rohamot vert vissza, közülük 25-öt Kupjanszk térségében. Az ukrán fél vesztesége az érintett frontszakaszokon mintegy 5250 katona volt, akik közül a legtöbben, körülbelül 1880-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az említett időszakban 21 ukrán katona adta meg magát, közülük 14 a dél-donyecki frontszakaszon.

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három Sztrela-10-es légvédelmi rendszert, 34 harckocsit, 71 páncélozott harcjárművet, tíz Tocska-U harcászati rakétát, egy amerikai JDAM irányított légibombát, 11 Vilha-, valamint 62 HIMARS- és Uragan-rakétát, továbbá 274 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Brjanszk megyei Klinci településen 1800 négyzetméteren ütött ki tűz, a környékről 40 embert áttelepítettek, a mentéshez 13 tűzoltóautó mellett a helyszínre küldtek egy tűzoltóvonatot is.

A védelmi minisztérium szerint a tüzet egy, az elektronikai harc eszközeivel elfojtott pilóta nélküli repülőszerkezet okozta, amely megsemmisülésekor kioldott egy robbanótöltetet.

Belgorod megyében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elfogott egy ukrán állampolgárt, aki Gvozgyika típusú önjáró löveghez való alkatrészeket próbált meg Ukrajnába csempészni. A gyanúsítottat hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

Az FSZB közölte, hogy őrizetbe vette a távol-keleti Habarovszk egyik lakosát, aki az ukrán katonai hírszerzés (GUR) utasítására információkat gyűjtött a „különleges hadműveletben” rész vevő katonákról és az orosz védelmi minisztérium által használt rádiófrekvenciákról. A hazárulással megvádolt férfi a szolgálat szerint katonák fizikai megsemmisítésére készült.

Az ügyészség pénteken 28 év fegyházbüntetés kiszabását kérte Darja Trepovára, aki ukrán megbízásból tavaly áprilisban egy szoborba rejtett pokolgéppel megölte Vladlen Tatarszkij (valódi nevén: Makszim Fomin) orosz bloggert és tudósítót egy szentpétervári kávézóban. Tatarszkijt azonnal megölte a robbanás, félszáznál több embert pedig megsebesített.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egyelőre nincs szükség 500 ezer ukrán mozgósítására. Erről az államfő a Channel 4 brit televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet a hivatalos elnöki honlapon is közzétettek vasárnap.

„Személy szerint most nem látom szükségét félmillió ember mozgósításának. Nem azért mondom ezt, mert válaszolni akarok és valakinek a kedvében akarok járni. Először is, az élet az első számú prioritás. Másodszor, zajlanak a szükséges műveletek. Még nem láttam elég egyértelmű adatot ahhoz, hogy azt mondhassam, félmilliót kell mozgósítani. Harmadszor pedig a pénz. A mozgósítás finanszírozása határozottan nem a partnerektől származik, szeretném, ha ezzel mindenki tisztában lenne” – fogalmazott Zelenszkij, kifejtve, hogy a katonák fizetését és kiképzését az ukrán költségvetésből fizetik. Úgy vélte ugyanakkor, szükséges a mozgósítás a tekintetben, hogy a fronton hosszú ideje szolgálókat leválthassák.

Zelenszkij korábban már elmondta, hogy

a hadsereg vezetése a haditanács egyik ülésén felvetette további 450-500 ezer ember mozgósítását, de ezt még nem véglegesítették.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban kijelentette, hogy Ukrajna akkor kezdhet tárgyalásokat Oroszországgal, ha utóbbi taktikai vereséget szenved a harctéren, önként lemond atomfegyvereiről, illetve ha ott belső zavargások törnek ki. Úgy vélte, hogy

Oroszország csak ultimátumokban hajlandó tárgyalni, és Ukrajna teljes megsemmisítésére törekszik.

Szerinte amíg Oroszország nem szenvedett jelentős taktikai vereséget a harctéren, bármilyen tűzszünetet arra használna fel, hogy felkészüljön a következő támadásokra.

Volodimir Fityo, az ukrán szárazföldi erők tájékoztatási részlegének vezetője egy tévéműsorban megerősítette, hogy az ukrán erők kivonultak a Harkiv megyei Krohmalne faluból. Megjegyezte, hogy a településen a csaknem két éve kezdődött orosz invázió előtt is csupán 45-en laktak és a falunak mind az öt házát lerombolta az orosz hadsereg.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy

jelenleg a Harkiv megyei Kupjanszknál támadnak a legaktívabban az orosz erők,

az elmúlt napban 21 rohamot vertek vissza ott az ukrán csapatok. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 376 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, hét tüzérségi és egy légvédelmi rendszert.

Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy vasárnapra virradó éjjel dróntámadásokat mértek az oroszországi Tulában egy hadiüzemre, Szmolenszkben és Orjolban lévő katonai objektumokra, továbbá a leningrádi területen lévő Uszty-Lugában egy tengeri terminálra.