Atomfegyverkezést sürgetnek az Európai Unióban

Donald Trump egyre valószínűbb visszatérése miatt Manfred Weber európai nukleáris elrettentő erő kiépítését sürgeti. Az Európai Néppárt vezetője szerint az EU-nak fel kell készülnie egy olyan háborúra, amelyben a blokk nem élvezi az Egyesült Államok támogatását.

Manfred Weber a Politicónak adott interjújában úgy jellemezte Trumpot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint „azt a két embert, akik meghatározzák a 2024-es évet”.

Trump iowai és New Hampshire-i sikerei megijesztették az unió vezetőit. A volt amerikai elnökre NATO-szkeptikusként emlékeznek Európában, mivel korábban azzal fenyegetőzött, hogy az USA nem fog Európa védelmére kelni ha megtámadják.

„Szeretnénk továbbra is a NATO-ban gondolkodni, de elég erősnek kell lennünk ahhoz is, hogy meg tudjuk védeni magunkat nélküle, vagy Trump megválasztása esetén”

– mondta Weber a brüsszeli lapnak adott telefonos interjúban.

Hozzátette: „Függetlenül attól, hogy kit választanak meg Amerikában, Európának képesnek kell lennie arra, hogy külpolitikailag önállóan megállja a helyét, és képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát”.

Ezzel a kijelentéssel pedig eljutott a politikus az európai nukleáris védelem kérdéséhez. A NATO jelenleg nagymértékben támaszkodik az amerikai nukleáris robbanófejekre, amelyeket hat katonai légibázisra telepítettek, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban.

Az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése óta Vlagyimir Putyin rendszeresen intéz burkolt atomfenyegetéseket a Nyugat felé, ezért az európai politikus szerint Európának elrettentő erőt kell kiépítenie, és képesnek kell megvédenie magát.

„Mindannyian tudjuk, hogy ha a helyzet úgy hozza, a nukleáris fegyverek döntenek”

– tette hozzá.

Az EU-n belül egyelőre egyetlen ország játszhatna nagyobb szerepet az atomfegyverkezésben, ez Franciaország, a mintegy 300 nukleáris robbanófejével.

Emmanuel Macron 2020-ban vetette fel egy francia vezetésű nukleáris elrettentő erő gondolatát. Németország azonban soha nem fogadta el ezt az ajánlatot. Franciaország 2022-ben ismét megbeszéléseket sürgetett Berlinnel, mondván, hogy az ajánlat továbbra is az asztalon van.

Weber szerint eljött az ideje, hogy újra elővegyük a „force de frappe” (magyarul csapásmérő haderő) nemzetközivé tételének gondolatát.

Az Európai Néppárt vezetője elmondta, szeretné, ha a nukleáris védelem európai dimenziója hosszú távú céljuk lenne, de amíg ez nem reális, addig meg kell fontolnunk Macron ajánlatát, és el kell gondolkoznunk azon, hogyan lehetne Franciaország nukleáris fegyverzetét beágyazni az európai struktúrába.

Másik európai, de az Európai Unión kívüli atomhatalom Nagy-Britannia, amely valamivel kevesebb mint 260 nukleáris töltettel rendelkezik.

„Talán itt az ideje, hogy a Brexit évei után konstruktív párbeszédet kezdeményezzünk brit barátainkkal”

– mondta Weber.

„Ők is nehézségekkel küszködnek a saját biztonságuk garantálása terén. Kifogynak a pénzből két repülőgép-hordozójuk üzemeltetése miatt. Nekik is nehézséget okoz kapacitásaik fenntartása” – folytatta.

Európa legnagyobb biztonsági kihívása lehet a hidegháború óta, ha Ukrajnát az Egyesült Államok támogatása nélkül kell finanszíroznia és felfegyvereznie. Donald Trump elsöprő győzelme az iowai republikánus előválasztáson újabb felkiáltójel az európai politikusok számára: könnyen lehet, hogy Európa hamarosan magára marad az ukrajnai támogatások terén. Trump ugyanis egészen mást ígér, mint Biden, abban az esetben, ha ő lesz az elnök.

Mint ismert Donald Trump volt amerikai elnök fölényes győzelmet aratott Iowa államban. A republikánus párti előválasztáson arról döntöttek a párt választói, hogy ki legyen a republikánus elnökjelölt.

Trump ahogy közelebb kerül az elnökjelöltséghez, úgy okoz egyre nagyobb aggodalmat az Európai Unió egyes tagállamai vezetőinek.

Emmanuel Macron gyorsan reagált az iowai eredményre, és azt hangsúlyozta, hogy Európa egyedül fog haladni a saját stratégiai autonómiája felé.

A francia elnök szerint ehhez egy erősebb Európára van szükség, amely képes megvédeni magát, és nem függ másoktól.

Nemsokkal beszéde után pedig Macron bejelentette, hogy a következő hetekben 40 SCALP-EG nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát szállít Ukrajnának.

„Németországot ezzel szemben tétovának és vonakodónak látták, képtelennek vagy nem hajlandónak arra, hogy Ukrajnának átadja a védekezéshez szükséges fegyvereket; elsöprő nemzetközi nyomás kellett például ahhoz, hogy Scholz engedélyezze a német gyártmányú Leopard 2 harckocsik szállítását Ukrajnának. Német tisztviselők újra és újra kijelentették, hogy addig nem akarnak nehézfegyvereket küldeni, amíg az amerikaiak ezt nem teszik meg. A washingtoni bólintásra való várakozásnak ez a luxusa valószínűleg megszűnik, ha Trump győz” – fogalmaznak a Politico cikkében.

Nem alkusznak: Ukrajnát tovább kell támogatni

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár soron következő találkozójának központi témáját adhatja, hogy Berlint egyre inkább frusztrálja, hogy Franciaország visszatérő módon beszél az önálló, „független” Európáról, ám amikor Ukrajna katonai megsegítéséről van szó, akkor a háttérbe húzódik. Németország viszont egyre komolyabb segítséget nyújt a háborúban álló országnak.

Az Ukrajnának szánt költekezés mellett azonban Németországnak gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie. Ezt bizonyítják a berlini többnapos óriástüntetések is, melyeket a mezőgazdaságot érintő különböző megszorítások ellen szerveztek.

Mindezek ellenére – egy a német kancellárhoz közel álló, nevét elhallgató tisztviselő szerint – Berlin továbbra is sürgetni fogja, hogy több támogatást nyújtsanak Ukrajnának.

Az EU-tagállamok többsége által Ukrajna számára eddig tervezett fegyverszállítások mindenképpen túl kevesek – mondta Scholz a hónap elején. Hozzátette: nagyobb hozzájárulásokra van szükségünk.

Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek terén, tavaly októberig 17,1 milliárd eurós támogatást nyújtott a Kieli Világgazdasági Intézet összesítése szerint. Franciaország ehhez képest 0,5 milliárd euróval, Olaszország 0,7 milliárd euróval, Spanyolország pedig 0,3 milliárd euróval járult hozzá.

Kedden, egy nappal az iowai republikánus választási kampány után pedig az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megfogadta, hogy bármi történjék is, megtalálja a módját annak, hogy a február 1-jei csúcstalálkozón jóváhagyják az Ukrajnának szánt EU-s forrásokat. Bár azt mondta, hogy az EU mind a 27 tagállamának egyhangú döntését részesítené előnyben, ragaszkodott ahhoz, hogy kész egyszerűen kihagyni Magyarországot, ha ez szükséges. „Készen állunk arra, hogy 26-an megállapodjunk” – mondta az Euronewsnak Davosban.

Mint ismert, decemberben Orbán Viktor miniszterelnök megakadályozta, hogy 50 milliárd eurós támogatást hagyjon jóvá az Európai Bizottság Ukrajnának.

Történelmi fordulópont jöhet, ha Trump lesz az elnök

Az európai tisztviselők számára az a kulcskérdés, hogy Európa képes-e helyettesíteni az amerikai kemény erőt (hard power).

François Heisbourg, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének Európáért felelős főtanácsadója a Politicónak elmondta, Trump elnöksége történelmi fordulópontot jelenthet. Ugyanolyan felkészületlenül ér minket ez a változás, mint amilyen felkészületlenül ért bennünket a hidegháború vége 1989-ben – mondta a főtanácsadó, aki szerint ez egyben jó és rossz hír is Európának.

Heisbourg szerint Németországnak az Egyesült Államok utáni második legnagyobb katonai adományozói rangsora némileg félrevezető. Németország megtartotta a hidegháborús készleteinek nagy részét, és sok régi fegyvert biztosított Ukrajnának.

A valódi különbség az, hogy a franciák és a britek stratégiai szempontból fontos és hasznos fegyvereket biztosítanak, míg a németek nem

– tette hozzá.