Államcsíny zajlik Lengyelországban?

Letartóztatták a volt lengyel belügyminisztert és helyettesét az elnöki palotában Varsóban. A két politikust korábban szabadságvesztésre ítélték. Több száz tüntető gyűlt össze este az elnöki palotánál: azt követelték, hogy engedjék őket szabadon. Ellenzéki képviselők szerint államcsíny zajlik Lengyelországban.

Véglegesen lezárult Mariusz Kaminski volt lengyel belügyminiszter és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettes ügye a nekik 2015-ben megadott elnöki kegyelemmel, ezért a két, jelenleg ellenzéki képviselő mandátuma érvényes – hangsúlyozta egy hétfői sajtókonferenciáján Andrzej Duda.

A lengyel államfő az ügyben egyeztetett a szejm elnökével is. Szymon Holownia azonban a legfelsőbb bíróság döntésére hivatkozva múlt pénteken érvénytelenítette a jelenleg ellenzékben lévő Jog és Igazságosság párt politikusainak képviselői igazolványát.

A rendőrség már kedd reggel a lakhelyükön próbálta meg letartóztatni Kaminskit és Wasikot, akiket azzal vádoltak, hogy 2007-ben a korrupcióellenes harc címén túlkapásokat követtek el, de ők Andrzej Duda meghívására egy hivatalos rendezvényen vettek részt. Az elnöki palota előterében kedd délután rendezett sajtóértekezleten a két politikus aláhúzta: nem bujdosnak, de

ha börtönbe kerülnek, politikai foglyokká válnak.

„Őszintén szólva, államunkban most egy nagyon mély válsággal állunk szemben. A bíróságokon anarchia uralkodik, a legfelsőbb bíróságon egyértelmű zendülés tapasztalható, és a Polgári Platformhoz kapcsolódó bírák újabb és újabb ítéleteket hoznak ügyeinkben. Ez elfogadhatatlan” – fogalmazott Mariusz Kaminski volt lengyel belügyminiszter.

Korábbi helyettese pedig úgy fogalmazott, hogy a jelen helyzetben a parlamenti képviselők őrizetbe vételére tett kísérletek azt bizonyítják, hogy

egy totalitárius állam felé tartanak.

A rendőrség akkor hatolt be az elnöki palotába, amikor Andrzej Duda elnök már távozott onnan, mert a fehérorosz ellenzéki vezető társaságában egy találkozóra indult.
A két politikus letartóztatása után többen a rendőrség épületéhez vonultak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a jobboldali képviselőkkel. A tüntetők transzparenseiken többek között

Lengyelország megvédését követelték, Donald Tusk baloldali miniszterelnököt pedig alkotmánysértőnek titulálták.

„A kormány konfliktusban áll a nemzettel és az ellenzékkel is. Nem tisztelik az alkotmányt, az elnököt és a jogainkat, ehelyett megsértik azokat. Elfogadnak néhány bírót, míg másokat elutasítanak, és olyan embereket akarnak erőszakkal bebörtönözni, akiknek soha nem kellene börtönbe kerülniük” – mondta az egyik tüntető.

Közben az új kormányfő, Donald Tusk Andrzej Duda államfőt bírálta. Az Európai Tanács volt elnöke nyugtalanítónak nevezte, hogy az elnök részt vesz az állami berendezkedést érintő káoszban.

„Őszintén szólva egy kettős uralom kiépítésére tett kísérlettel kell foglalkoznunk, ami a fő intézményeket is érinti. Ez nyilvánvaló szabotázs” – utalt Donald Tusk, a jelenlegi baloldali miniszterelnök a Lengyelországban zajló politikai eseményekre.

Több ellenzéki politikus államcsínynek nevezte a történteket. Mateusz Morawiecki volt kormányfő szerint

Lengyelországban először vannak politikai foglyok az 1981-es hadiállapotot meghirdető Wojciech Jaruzelski tábornok időszaka óta.

A politikus egyben tüntetésre hívta az ellenzékieket.

A jogállamiságot és európai demokráciát ígérő Donald Tusk és baloldali szövetségesei tavaly decemberben vették át Lengyelország kormányzását, s azóta sorra hoznak alkotmány-, illetve törvénysértő döntéseket, melyek közül kiemelkedik a közmédia erőszakos elfoglalása – írta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerdán közzétett Facebook-bejegyzésében.

Szikra Levente szerint a legfelháborítóbb, hogy kedden „olyan ellenzéki képviselőket tartóztattak le, akiket Andrzej Duda köztársasági elnök korábban kegyelemben részesített. Ezzel a kormány semmibe vette az alkotmánybíróság döntését is, amely szerint az elnöki vétó jogszerű és érvényes”. A „letartóztatás módja is törvénybe ütközött, mert az elnöki hivatalból annak engedélye nélkül vitték el a képviselőket a rendőrök”. Jogállamban az államfői hivatalban nem lehet csak úgy rendőri intézkedést foganatosítani. Ez biztosítja, hogy a kormány az általa irányított rendőrséggel ne fenyegethesse az elnököt.

Magyarországon a baloldal szintén arra készült 2022-ben, hogy jogsértő módon megváltoztatja az ország berendezkedését – tette hozzá.

Lengyelországban sajnos meg is valósult, hogy a jogállamot hirdető baloldali és liberális politikusok hatalomra kerülve lebontják a jogállamot. Az Európai Unióban példátlan, hogy ennyire látványosan, ilyen durva és erőszakos módszerekkel szegje meg a jogszabályokat egy kormány – írta a szakértő.

„Brüsszel sokatmondó hallgatása” újabb bizonyíték arra, hogy komolytalan minden „jogállamisági” vizsgálat, azokat kizárólag a jobboldali kormányok elleni politikai zsarolóeszközként használják. Ha pedig elvbarátaik – szemben a hamisan vádolt jobboldallal – valóban rombolják a jogállamot, azt tétlenül nézik.

„Kiállunk lengyel barátaink mellett, és elítéljük a Tusk-kormány jogellenes lépéseit” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében Szikra Levente.

Hatályos és a lengyel alkotmánynak megfelel a Mariusz Kaminskinak és Maciej Wasiknak adott kegyelem, és a bebörtönzött ellenzéki politikusok képviselői mandátuma is érvényes – jelentette ki Andrzej Duda szerdai sajtókonferenciáján.

A lengyel elnök az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) két képviselőjének az államfői palotában végrehajtott kedd esti letartóztatása miatt hívott össze sajtótájékoztatót.

A 2015-ös kegyelmi döntés változatlanul érvényes – húzta alá Andrzej Duda, egyebek között arra hivatkozva, hogy az alkotmánybíróság három döntésében is megerősítette álláspontját.

Az államfő felidézte: Kaminskit és Wasikot, valamint a korrupcióellenes hivatal (CBA) két másik munkatársát 2015-ben részesítette kegyelemben, miután a CBA egyik eljárása során elkövetett túlkapások címén „ugyanazon bizonyítékok alapján ítélték el őket, amelyek alapján (…) az ügy egyik vádlottját viszont korrupció címén ítélték el”.

Az ügy „kezdettől fogva nagyon vitás volt”, és a közvélemény nagy része is politikai jellegűnek találta – mondta az elnök. Hangsúlyozta: az államnak kiemelt védelemben kell részesítenie azokat, akik a kormányzat legfelsőbb szintjét is érintő korrupcióellenes harccal foglalkoznak, és a Kaminski által irányított CBA annak idején éppen ilyen feladatokat látott el.

Az elnök „mély megrendülését” fejezte ki, hogy Kaminski és Wasik személyében „kristálytiszta, becsületes” embereket börtönöztek be, mégpedig az államfői kegyelem ellenére, „jogi, fizikai és médiabrutalitást” alkalmazva.

Hangsúlyozta: államfőként továbbra is küzdeni fog a becsületes és igazságos Lengyelországért. Ez azt is jelenti, hogy nem nyugszik, amíg Kaminskit és munkatársait szabadon nem bocsátják – tette hozzá. Aláhúzta: az ügyben továbbra is alkotmányos keretek között fog eljárni.

Andrzej Duda egyúttal társadalmi békére szólított fel. Az emberek élhetnek a gyülekezési joggal, de a tüntetések békések legyenek – hangsúlyozta.

Meggyőződését fejezte ki, hogy alkotmányos, demokratikus módszerekkel helyre lehet állítani a lengyel állam tisztességességét és igazságosságát.

Bronislaw Komorowski, a jelenlegi kormánykoalícióhoz közel álló volt elnök a Rzeczpospolita napilapnak szerdán nyilatkozva azt mondta, hogy Andrzej Duda szerinte szabálytalanul részesítette kegyelemben Kaminskit és Wasikot. A bírósági döntések megtámadásával az államfő „az állam demoralizálásához” járul hozzá, „rossz példát mutatva a polgárok és az állami szervek számára” – vélekedett Komorowski.

Az illetékes bíróság decemberben másodfokon kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot a CBA által 2007-ben elkövetett túlkapás címén. Andrzej Duda 2015-ös kegyelmi döntése jogi vitát váltott ki, ellenzői szerint nem érvényes, mivel a 2015-ös elsőfokú ítélet még nem volt jogerős.

Kaminski a letartóztatása után éhségsztrájkba kezdett.

Marcin Kierwinski új belügyminiszter az X közösségi felületen azt írta: „a törvény előtt mindenki egyenlő”.

Grazyna Ignaczak-Bandych, az államfői hivatal vezetője a TV Republika kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: Kaminski és Wasik az államfő vendégei voltak, és a rendőrség akkor hatolt be az elnöki palotába, amikor Andrzej Duda elnök már távozott onnan, mert Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető társaságában egy találkozóra indult a fehérorosz ellenzék tagjaival.

Több ellenzéki politikus államcsínynek nevezte a történteket.

Mateusz Morawiecki volt kormányfő szerint Lengyelországban „először vannak politikai foglyok” az 1981-es hadiállapotot meghirdető Wojciech Jaruzelski tábornok időszaka óta.

„A rendőrség behatol az elnöki palotába, hogy letartóztassa az elnök által kegyelemben részesített ellenzéki képviselőket” – olvasható Piotr Müller volt kormányszóvivő, a PiS képviselőjének X-bejegyzésében. Szymon Szynkowski vel Sek volt külügyminiszter, a PiS képviselője szerint a történtek „a törvénytelenség uralmát mutatják, olyan nemzetközi szégyent jelentenek, amilyen 1989 óta nem fordult elő”.

Szymon Szynkowski vel Sek volt külügyminiszter, a PiS képviselője szerint a történtek a törvénytelenség uralmát mutatják, olyan nemzetközi szégyent jelentenek, amilyen 1989 óta nem fordult elő.

A bíróság decemberben kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot az általuk 2007-ben, a korrupcióellenes harc keretében elkövetett túlkapás címén. Andrzej Duda elnök viszont már 2015-ben kegyelemben részesítette őket. A kegyelmi döntés jogi vitát váltott ki, ellenzői azzal érveltek, hogy nem adható meg, mivel az elsőfokú ítélet még nem volt jogerős.

A legfelsőbb bíróság idén júniusban új eljárást rendelt el Kaminski és Wasik ellen, majd a decemberben megszületett ítélet alapján a varsói kerületi bíróság hétfőn kezdeményezte Kaminski és Wasik börtönbe szállítását.

A rendőrség már kedd reggel a lakhelyükön megpróbálta letartóztatni a két politikust.

Kaminski és Wasik azonban közben az államfői palotába indult, ahol Andrzej Duda meghívására délelőtt egy hivatalos rendezvényen vettek részt.

Az elnöki palota előterében délután rendezett sajtóértekezleten a két politikus aláhúzta: nem bujdosnak, jelenleg az államfő vendégei, de ha börtönbe kerülnek, politikai foglyokká válnak. A nyilatkozat után visszatértek a palotába.

Donald Tusk kormányfő kedd délutáni sajtóértekezletén nyugtalanítónak nevezte, hogy az államfő részt vesz az állami berendezkedést érintő káoszban és konfliktusban.  A büntető törvénykönyvet idézve Tusk aláhúzta: büntetőjogi felelősség terheli azt, aki egy bűntett elkövetőjét bújtatja. Hozzátette: az idézettel tudatosítani akarja Dudával, mibe bonyolódott bele.

Az államfői hivatal közlése szerint kedd este Andrzej Duda részvételével a hivatalban konzultációkat kezdtek a történtek miatt. Grazyna Ignaczak-Bandych később a TV Trwam katolikus televízióban bejelentette: az elnök levélben a lengyel végrehajtó hatalom “törvény- és alkotmánysértő lépéseiről” fog tájékoztatni más államfőket, valamint nemzetközi intézményeket.

Az elnöki palota előtt kedd este többszáz tüntető gyűlt össze, Kaminski és Wasik szabadon bocsátását követelték.

Tiltakozók nagyobb csoportja azon varsói rendőrőrs előtt is megjelent, ahova a két képviselőt elszállították. Jelen volt a PiS több politikusa, köztük Jaroslaw Kaczynski pártelnök.

Késő esti rendőrségi közlemény szerint a két elítéltet egy varsói börtönbe vitték tovább. Kaczynski és a PiS politikusai a börtönépület elé is átvonultak. „Veletek vagyunk!” –skandálták. Kaczynski újságíróknak nyilatkozva “vakmerő alkotmánysértéssel” vádolta meg a kormányzókat.