tóth gabi
100 milliárd dollárt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénzügyi segítséget kíván kérni a JPMorgan Chase & Co. vezetőjétől, Jamie Dimontól a davosi Világgazdasági Fórumon való tartózkodása során – erről ír a Bloomberg ügynökség nyomán aura.news.
„Zelenszkij azt tervezi, hogy ezen a héten találkozik Dimonnal a Világgazdasági Fórumon, mivel az ukrán elnök igyekszik feltölteni az ország pénztárát az Oroszország elleni küzdelemhez” – írja anyagában az ügynökség. Hozzátette, hogy a több mint 100 milliárd dolláros pénzügyi támogatás nyújtását Ukrajnának felfüggesztették a konfliktus szövetségeseinek „fáradtsága” és az AFU sikertelensége miatt a harctéren.
Volodimir Zelenszkij továbbra is keresi a lehetőségeket, hogy magántőkét vonjon be Ukrajna számára. Tervezi, hogy New Yorkban találkozik a JPMorgan vezetőjével, és felszólal a davosi éves találkozón – zárul az anyag.
A JPMorgan Chase & Co a világ egyik legnagyobb bankja, székhelye New Yorkban található. A Pénzügyi Stabilitási Tanács a világ legjelentősebb pénzügyi konglomerátumaként ismeri el, és a globálisan rendszerszinten jelentős bankok listáján az első helyen áll. A JPMorgan Chase & Co a világ legnagyobb befektetési bankja és az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi bankja is.
Az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háború kezdete óta uniós koordináció mellett több mint háromezer ukrán beteget szállítottak át európai kórházakba, hogy ott részesüljenek szakorvosi ellátásban – közölte az Európai Bizottság hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint az ukrajnai háború kezdete óta az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, az ukrán kórházak és az ország egészségügyi rendszerére nehezedő terhek enyhítésére az Európai Unió rendszeresen evakuálja az ukrán betegeket, ideértve a krónikus betegeket és a sérülteket is.
Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba – írták.
A közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki úgy fogalmazott: „nem fordíthatjuk el a szemünket azokról a borzalmakról, amelyekkel az ukrán emberek nap mint nap szembesülnek. Mivel Oroszország folytatja kíméletlen támadásait Ukrajna polgári infrastruktúrája, köztük a kórházak ellen, a sürgősségi segítségnyújtás Ukrajnának fontosabb, mint valaha”.
Sztella Kiriakidész egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos megerősítette: Ukrajna és népe addig számíthat az EU támogatására, amíg csak szükséges.
A kupjanszki és a limani frontszakaszon egy-egy ukrán rohamot vert vissza az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontvonal mentén 560 katona volt, akik közül a legtöbben, több mint kétszázan Donyeck körzetében estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok között és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy rakéta- és tüzérségi raktárt, egy harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, három Tocska-U harcászati rakétát és 25 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Két stratégiai fontosságú orosz katonai repülőgépet lőtt le az ukrán légvédelem – közölte Jurij Miszjahin, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának alelnöke hétfőn a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.
Az egyik lelőtt gép egy A-50-es felderítő repülő volt, a másik pedig egy Il-22M11-es repülő parancsnoki központ. A médiajelentések szerint az A-50-es azt követően tűnt el a radarról, hogy a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület felett találatot kapott.
Az Il-22M11, amely az Il-22M továbbfejlesztett változata, a híradások szerint az Azovi-tenger felett kapott találatot, és a dél-oroszországi Anapánál kényszerleszállást hajtott végre. A pilóta mentőautót kért a leszállóhelyre – jelentette az RBK-Ukrajina hírportál lehallgatott rádióüzenetekre hivatkozva.
„Ezt nektek Dnyipróért! Égjetek a pokolban!” – írta a Telegramon Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arra utalva, hogy egy évvel ezelőtt, 2023. január 14-én több tucat ember halt meg, amikor egy orosz rakéta becsapódott egy lakóházba az ukrajnai Dnyipróban.
A jelentések szerint az orosz fegyveres erők alig egy tucat A-50-essel és nagyjából ugyanennyi Il-22M-mel rendelkeznek.
Tengeri és légi indítású precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétarendszerrel és drónokkal mért csapást az ukrán hadiipari komplexum létesítményeire az orosz hadsereg – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a csapás a 155, 152 és 125 milliméteres lövedékeket, lőport és pilóta nélküli légi járműveket gyártó üzemek ellen irányult, és elérte célját. A moszkvai minisztérium legutóbb hétfőn tett bejelentést a Kinzsalnak az ukrán hadiipar elleni bevetéséről.
Az orosz napi hadijelentés értelmében egyébként az orosz hadsereg két frontszakaszon öt támadást vert vissza, az ukrán fél vesztesége az érintkezési vonal mentén 835 katona volt, akik közül a legtöbben a Donyeck környékén vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett öt harckocsit – köztök négyet a donyecki frontszakaszon -, három páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró löveget és egy amerikai M777-es vontatott tarackot, nyolc HIMARS rakétát és 21 drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg által a háború eleje óta elveszített tüzérségi lövegek és aknavetők száma meghaladja a 7700-at.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szombaton ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A legkevesebb öt ukrajnai régióra kilőtt 40 rakétából és drónból az ukrán légvédelem nyolcat megsemmisített, és több mint 20 célt tévesztett az „elektronikai ellenintézkedéseknek” köszönhetően – áll a jelentésben. A lelőtt rakétát roncsai több épületben – köztük lakóházakban – károkat okoztak. Áldozatokról nem szól a jelentés.
Az ukrán légvédelem szerint az oroszok a hangsebesség többszörösével repülő, Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákat is bevetettek, amelyeket nagyon nehéz elfogni. Az észak-ukrajnai Csernyihiv területi rendőrség fotót tett közzé egy hatalmas kráterről, amelyet egy lelőtt rakéta roncsai okoztak.
Ukrajna észak-koreai gyártmányúként azonosította azokat a rakétákat, amelyeket Oroszország a hónap elején indított keleti régiója ellen – közölte egy ukrán tisztviselő a Kyodo japán hírügynökség híre szerint.
Az ukrán védelmi minisztérium egyik kutatóintézete összegyűjtötte és elemezte a kelet-ukrajnai Harkiv városát január 2-án ért orosz támadásból származó rakétatörmeléket, és megállapította, hogy az megegyezik az észak-koreai KN-23-as rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal. Ez az első alkalom, hogy Kijev megerősítette az észak-koreai rakéták használatát, mióta Oroszország 2022 februárjában teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, ami a legújabb jele lehet annak, hogy Moszkva fegyverkészletei fogyóban vannak – idézett a jelentésből a Kyodo.
„Észak-Korea az egyetlen nemzet a világon, amely olyan rakétákat gyárt, amelyeknek ugyanazok a jellemzői, mint azoknak, amelyeket a roncsokban találtunk. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek minden bizonnyal KN-23-asok” – mondta az ukrán tisztviselő, akit a hírügynökség nem nevezett meg.