A túszokat szabadon engedni, a civileket védeni kell Gázában

A gázai övezetben a humanitárius helyzet egyre romlik, a polgári áldozatok száma elfogadhatatlan, a civilek védelme jogi és erkölcsi kötelezettség, amelyhez Izraelnek tartania kell magát, a Hamász terrorszervezetnek pedig minden túszt szabadon kell bocsátania – jelentette ki Hadja Lahbib belga külügyminiszter Strasbourgban kedden.

Az Európai Parlament plenáris ülésének a gázai humanitárius helyzetről, a tűzszünet szükségességéről és a regionális eszkaláció veszélyéről folytatott vitáján Lahbib hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a humanitárius segélyek eljuttatását, az övezetbe beengedett, segélyt szállító kamionok száma jelenleg nem elégséges.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázai övezet mellett a ciszjordániai területeken is aggodalomra adnak okot az erőszakos események. A szélsőséges izraeli telepesek által palesztinokkal szemben elkövetett erőszak megnövekedett, a palesztin közösségek elűzése soha nem látott mértéket öltött – mondta.

„El kell kerülni a helyzet elmérgesedését, ennek érdekében aktív együttműködésre van szükség a földköz-tengeri és a vörös-tengeri térség államaival”

– fogalmazott.

Lahbib végezetül hangoztatta: meg kell erősíteni a Palesztin Hatóságot, hogy kezébe vegye a gázai övezet irányítását. Ehhez az unió minden segítséget megad – közölte a belga külügyminiszter, majd hozzátette: nem szabad szem elől veszíteni a régió tartós stabilitását szolgáló kétállami, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozását célzó megoldás elősegítését, amely – szavai szerint – tartós biztonságot szavatolhat a palesztinok mellett az izraelieknek egyaránt.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos beszédben kiemelte: a civilek védelme kiemelt fontosságú úgy Izrael, mint a Hamász számára. Ez kötelező, nem alku tárgyát képező követelmény – húzta alá.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Izraelnek a Hamász felszámolását célzó katonai művelete az övezet infrastuktúrájának mintegy 60 százalékát pusztította el. „Gáza lényegében élhetetlen térséggé változott” – fogalmazott. Az Európai Unió elkötelezett a segítségnyújtás mellett, hogy megelőzze a helyzet elmérgesedését és hogy hosszú távú stabilitás alakuljon ki a térségben – tette hozzá beszédében az uniós biztos.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország álláspontja világos és változatlan, határozottan elítéli a Hamász brutális terrortámadását. Izraelnek joga van az önvédelemhez és a terrorszervezetek felszámolásához – hangoztatta a politikus, majd kijelentette: elsődlegesnek kell lennie a túszok szabadon bocsátásának.

Szavai szerint egyre aggasztóbb irányt vesznek a közel-keleti események.

Éppen ezt akarták elérni a terrorszervezetek – figyelmeztetett. „A Hamásznak fel kell hagynia azzal, hogy a civileket emberi pajzsként használja” – fogalmazott Gál Kinga, majd hozzátette: el kell kerülni a helyzet további romlását.

A humanitárius válság elkerülése érdekében kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a segélyek eljussanak a rászoruló civil lakossághoz. Ugyanakkor ezek a segélyek nem kerülhetnek terroristaszervezetek kezébe – jelentette ki.

„Támogatjuk a tárgyalásokat a térség országai között egy regionális háború kirobbanásának elkerülése végett. Meg kell erősítenünk kölcsönös elkötelezettségünket az antiszemitizmussal szembeni küzdelem terén Európában, és a térségbeli eszkaláció elkerülése érdekében is” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Szaúd-Arábia kormánya elismerheti Izrael államát, ha egy széleskörű politikai megállapodás részeként döntés születik egy palesztin állam létrejöttéről – jelentette ki a királyság külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd kedden a davosi Világgazdasági Fórumon.

„Egyetértünk abban, hogy a térség békéje magában foglalja a békét Izrael számára is, de ez csak a palesztinok békéjén keresztül, egy palesztin állam létrejöttével valósulhat meg” – fogalmazott.

A szaúdi diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy Rijád az amerikai kormánnyal együttműködve dolgozik az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásában rejlő regionális béke elérésén, „ami a gázai konfliktus szempontjából még inkább időszerű”.

Izraelt a régióban elsőként Egyiptom ismerte el 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben. Ezt követően 2020-ban Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó is diplomáciai kapcsolatokat létesített vele.

A zsidó állam és Szaúd-Arábia közeledése azonban „befagyott” a Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása miatt,

majd az ezt követő izraeli megtorlás miatt a Hamász ellenőrizte Gázai övezet ellen.

Az EU Tanácsa úgy határozott, hogy Jahja esz-Szinvárt, a Hamász iszlamista palesztin szervezet gázai övezeti vezetőjét felveszi a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló szankciós jegyzékbe – közölte a brüsszeli testület kedden.

Ez a döntés az Európai Unió válaszlépése a Hamász által jelentett fenyegetésre és az Izraelben 2023. október 7-én elkövetett brutális és válogatás nélküli terrortámadásokra – olvasható a tanácsi közleményben.

A szankciók, amelyek a keddi naptól kezdve hatályosak, a vagyoni eszközök befagyasztását, valamint pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátásának tilalmát foglalják magukban.

A Tanács ugyancsak kedden szankciós jegyzékbe vette Ahmed Khaled Müllert, a szomáliai al-Shabaab terrorszervezet egyik tagját. „A szankcionált személy részt vett harci műveletekben és terrorcselekményeket követett el az al-Shabaab nevében” – közölte a testület.

A szóban forgó személyek szankciós jegyzékbe vétele megerősíti az EU eltökéltségét az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek és regionális társszervezeteik által jelentett folyamatos terrorfenyegetés elleni küzdelemben.

Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy határozottan fellépjen azokkal szemben, akik fenyegetik a nemzetközi békét és biztonságot azzal, hogy terrortámadásokat terveznek, finanszíroznak és követnek el, valamint terroristapropagandájukat terjesztik világszerte – hangsúlyozta sajtóközleményében a Tanács. A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében.

Az izraeli-palesztin térség stabilitásához Izraelt rá kell szorítani arra, hogy elfogadja a kétállami megoldáshoz vezető, kötelező határidejű utat – szögezte le kedden davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) tett felszólalásában a katari miniszterelnök, kiemelve, hogy a Gázai övezetben kialakult konfliktus csillapítása más válsággócokban is a feszültség csökkenéséhez vezet.

„A két állami megoldás nem valósulhat meg addig, ameddig Izraelben nincs olyan kormány és nincsenek olyan politikusok, akik hisznek az egymás melletti békés együttélésben, és ez nem is lehetséges a háború befejezése nélkül” – jelentette ki Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni.

„Gáza gyakorlatilag már nem létezik. Úgy értem, semmi sincs ott. Mindenhol szőnyegbombáznak” – húzta alá.

Felszólalásában ugyanakkor kiemelte:

a palesztinoknak kell eldönteniük, szánnak-e a jövőben politikai szerepet a Gázai övezetet irányító Hamásznak.

A gázai háború októberi kitörése óta Katar több alkalommal igyekezett közvetíteni a felek között.

A kormányfő kitért továbbá a jemeni húszi lázadók elleni brit-amerikai műveletekre is és aláhúzta, hogy diplomáciai erőfeszítések nélkül a műveletek önmagukban nem tudják elejét venni a húszik a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni akcióinak, csupán tovább rontanak a helyzeten.

Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy

a Vörös-tengeren kialakult konfliktus eszkalálódása esetén a nemzetközi kereskedelem is veszélybe kerül, beleértve a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását is.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos támadást indítottak a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael októberben hadműveletet indított a Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

A Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő, 163 kilométeres Szuezi-csatornán halad át a világkereskedelem mintegy tíz százaléka. Az útvonal hiányában a hajóknak a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó Jóreménység foka felé kell kerülniük, ez pedig körülbelül két héttel megnöveli útjuk hosszát.