tóth gabi
Egyre több gazdálkodónak van elege a brüsszeli politikából.
A spanyol gazdák is megelégelték a fojtogató brüsszeli bürokrácia agrárpolitikáját. Egyre romló helyzetük és az Európai Unió számos gazdálkodót tönkretevő lépései miatt három spanyol agrárszakszervezet jelezte, hogy rövidesen megkezdik tiltakozó demonstrációikat, csatlakozva számos más európai állam agrártermelőihez.
A spanyol gazdák bejelentették, hogy csatlakoznak az európai tiltakozó mozgalomhoz – közli a Reuters. A brüsszeli bürokraták Európa-szerte a mezőgazdasági termelők dühét kiváltó intézkedései ellen egyre több országban tiltakoznak. Hollandia, Németország, Románia, Lengyelország és Franciaország után most
– számol be a brit hírügynökség.
Kedden Spanyolország három fő mezőgazdasági szakszervezete,
és a következő hetekben országszerte mozgósítják tagjaikat.
„Az európai és a spanyolországi mezőgazdasági ágazat egyre nagyobb frusztrációval és nyugtalansággal szembesül az európai szabályozás által generált nehéz körülmények és a fojtogató bürokrácia miatt” – áll a három szervezet közös sajtóközleményében.
„A mozgósításokra a lehető leghamarabb sor kerül” – mondta Pedro Barato, a mintegy 200 ezer földművest és szarvasmarha-tenyésztőt képviselő spanyol Asaja szövetség elnöke egy rádióinterjúban. Kifejtette az akciók nem sokban fognak különbözni attól, ami más uniós országokban történik. A spanyol termelők azt sérelmezik, hogy a Brüsszel által előírt környezetvédelmi előírások aláássák a termények jövedelmezőségét és növelik az élelmiszerárakat – idézi a Reutes a gazdaképviseleteket.
A Reuters hozzáteszi: mindeközben a héten Franciaországban is felerősödtek a tüntetések,
hogy felhívják a figyelmet számos sérelmükre. Ezek között szerepel az olcsó import és az Európai Unió túlzott környezetvédelmi szabályozása.
Belgiumban a gazdák keddtől a belgiumi Zeebrugge konténerkikötőhöz vezető bekötőutak lezárását tervezik. Az elmúlt hetekben Európa-szerte, többek között
tartottak tüntetéseket a gazdák.
Németországban több mint egy hónapja, Romániában két hete tartanak a megmozdulások, mostanra pedig a tiltakozási hullám Franciaországot, Lengyelországot, Litvániát és Görögországot is elérte. A gazdák főként azt nehezményezik, hogy az egyre szigorúbb szabályozások miatt nőnek a költségeik, és egyre kevesebb támogatást kapnak.
Csütörtök hajnalban traktorok sora zárt el egy forgalmas utat Párizs közelében. A francia gazdák országos szintű tiltakozása legkevesebb 85 régiót érint.
A rendőrség több embert őrizetbe vett. A térség több mint fele mezőgazdasági terület, ennek ellenére a fölművelésből és állattartásból élők úgy érzik, hogy nem hallgatják meg őket.
„A mezőgazdasági minisztérium kabinetfőnökét a legkevesebben sem érdekli a helyzetünk. Elmondtuk, hogy tetteket akarunk, de nem hallgatott meg minket, nem avatkozik be. A miniszterelnök pénteken tesz bejelentést, és addig semmit sem fog átgondolni. Nem tisztelnek bennünket!” – tájékoztatta az egyik szakszervezeti vezető a demonstrálókat.
„Azt üzenjük: nem hagyjuk, hogy csapdába kerüljünk! Egyre szigorúbb előírásokat szabnak ki ránk, másrészt viszont a termékeinket nem védik. Egyre több mindennek kell megfelelnünk, ami nagyon növeli a költségeket, miközben egy globális piacon versenyzünk, ahol a legolcsóbb nyer” – magyarázta Philippe Thomas, egy francia gazdálkodó.
Az olcsó importtermékek és az egyre magasabb költségekkel járó szigorítások miatt nemcsak a francia gazdák elégedetlenkednek: Lengyelország több pontján is útblokáddal tiltakoztak a mezőgazdaságból élők a megélhetési gondjaik miatt. Helyzetüket leinkább az Ukrajnából származó olcsó, de a helyi szabályozásnak nem megfelelő termények rontják.
Nemcsak a gabona áramlik nagy mennyiségben a lengyel piacra, hanem a szárnyashús és a cukorrépa is.
– nyilatkozta Krzysztof Nykiel, a lengyel cukorrépatermesztők szövetségének elnöke.
A kormányfő szerdán igyekezett megnyugtatni a gazdákat, azt mondta, dolgoznak a helyzet javításán. Donald Tusk hozzátette: hétfői kijevi látogatásán is egyeztetett a problémáról az ukrán vezetéssel.
Nagyszabású gazdatüntetést tartottak Litvániában a kormány takarékossági programja és agrárpolitikája ellen tiltakozva kedden.
A főváros, Vilnius központjába helyi sajtójelentések szerint több mint ezer traktor és más mezőgazdasági nehézgép érkezett az ország különböző pontjairól.
A gazdák hosszú oszlopokba rendezték járműveiket, és elégedetlenségüket fejezték ki jövedelmi helyzetükkel, a kormányzati előírásokkal és a magas üzemanyagárakkal szemben.
A litván gazdaszövetség szerint az elkövetkező napokban további tüntetések várhatók a vilniusi kormányzati épületek előtt.
Tiltakoznak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások drágulása és az üzemanyag jövedéki adójának növekedése ellen is.
Több mint egy hónapja tartanak a gazdatüntetések Németországban is, ahol a gázolajtámogatást vonnák meg az egyébként is rossz helyzetben lévő gazdáktól és fuvarozóktól. A tiltakozásokhoz a vasutasok is csatlakoztak, szerdán hatnapos sztrájkba kezdtek.
A bukaresti munkaügyi minisztérium elé szervezett „sztrájkőrséggel” folytatta bérkövetelő tüntetéssorozatát csütörtökön a Sanitas egészségügyi szakszervezet, amely az ágazati általános sztrájk kirobbantását is kilátásba helyezve követel 20 százalékos béremelést az egészségügyi dolgozók számára.
Viorel Husanu, a Sanitas bukaresti elnöke szerint több mint százezer aláírás gyűlt már össze az általános sztrájk támogatására.
Csütörtökön az ágazat másik országos érdekképviseleti szövetsége, az Egészségügyi Szolidaritás (FSSR) is bejelentette, hogy csatlakozik a bérkövetelő demonstrációkhoz, és jövő csütörtökön részt vesz az egészségügyi minisztériumnál meghirdetett tüntetésen, amelyet a Sanitas hirdetett meg.
A két szakszervezeti szövetség arról állapodott meg, hogy összehangolják további tiltakozó megmozdulásaikat, beleértve a kollektív munkaügyi konfliktus és a sztrájk megszervezését is, amennyiben a kormánnyal folytatott tárgyalásokon nem érik el követeléseik teljesítését – tudatta csütörtöki közleményében az FSSR. A dokumentum már 25 százalékos béremelési követelést említ.
A bukaresti kormány a múlt héten munkacsoportot létrehozását kezdeményezte az egészségügyi alkalmazottak bérezésének megoldására az egészségügyi, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium képviselőinek részvételével.
Az egészségügyi dolgozók túlterheltsége miatt is tiltakozó szakszervezetek nyomására a bukaresti kormány részlegesen feloldotta a tavaly bevezetett létszámstopot, és két hete 7600 betöltetlen állást szabadított fel az egészségügyben és a szociális ellátásban, az érdekképviseletek szerint azonban ez a hiányzó munkaerő felét sem teszi ki.
A Sanitas bukaresti elnöke akkor rámutatott: a szakszervezeti szövetség akkor is folytatja a sztrájk előkészítését, ha a kormány feloldja az egészségügyben a létszámstopot, mert a 20 százalékos béremelés nélkül a meghirdetett állások nem lesznek vonzóak.