A dúsgazdag Gyurcsány tarhálni kezdett

Százmilliókat kap a DK, mégis a saját szavazóit sarcolja – erről ír a Magyar Nemzet. Gyurcsány Ferenc pártja ugyanis a híveitől kér pénzt, hogy kifizethesse a 90 millió forintos ÁSZ-bírságot. Az M1-nek nyilatkozó elemző arra figyelmeztetett: morálisan megkérdőjelezhető, hogy a DK úgy kér pénzt az emberektől, hogy közben a magyar államtól és külföldről is rengeteg támogatást tesz zsebre.

Számíthatunk arra, hogy támogatsz minket 1000 forinttal? – Gyurcsány Ferenc ezt a kérdést szegezte követőinek közösségi oldalán tavaly év végén. A Demokratikus Koalíció elnöke bejegyzésében

arra buzdította híveit, hogy küldjenek nekik pénzt.

A bukott miniszterelnök azt írta: az Állami Számvevőszék büntetésének kifizetésére gyűjt.

Márki-Zay Péter 2022 nyarán vallotta be, hogy a baloldal dollármilliókat kapott Amerikából a 2022-es választások előtt és után. Az ellenzék bukott miniszterelnök-jelöltje ezzel

a rendszerváltoztatás utáni legnagyobb pártfinanszírozási botrányt robbantotta ki.

Azóta titkosszolgálati vizsgálat derítette ki, hogy összesen több mint 4 milliárd forint érkezett külföldről a baloldal választási kampányára.

A külföldi kampánypénzek ügyében az Állami Számvevőszék indított vizsgálatot.

A szervezet első körben egy 260 millió forintos támogatásrészt vizsgált, amelyet illegálisnak talált. Ezért ezt az összeget büntetésként rónák ki úgy, hogy azt egyenlő arányban osztanák el a baloldali összefogás hat pártja között.

A magyarokkal fizettetné ki a DK a rá kiszabott 90 milliós ÁSZ-bírságot – erről ír a Magyar Nemzet. A lap szerint ez azért is álságos, mert miközben Gyurcsány Ferencék folyamatosan arról beszélnek, hogy a kormány intézkedései miatt Magyarországon már éheznek az emberek, ők közben éppen a lakosságtól kérnek pénzt.

A Magyar Nemzet hozzáteszi: a DK kalapozása azért is abszurd, mert – legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint –

Gyurcsány Ferencnek több mint 460 millió forint megtakarítása van, csak értékpapírban.

„A baloldal külföldről elég komoly összegeket fogadott el, pénz szűkéről nem nagyon beszélhetünk” – szögezte le Nagy Ervin.

A baloldal miután több mint 4 milliárd forintnyi támogatást kapott külföldről, még a lakosságtól is pénzt kér. Erről már XXI. Század Intézet elemzője beszélt. Nagy Ervin kiemelte:

a dúsgazdag Gyurcsány Ferenc és pártja évente több száz millió forintból gazdálkodhat.

„Ők az Európai Parlamenttől, az EP-frakciójuktól is és Magyarországon is kapnak támogatást. Ráadásul náluk van az alapszabályban egy olyan elvárás, hogy aki pozícióba kerül, akár polgármester, önkormányzati képviselő, parlamenti képviselő, a fizetésének egy bizonyos részét befizeti a közösbe” – fejtette ki Nagy Ervin a XXI. Század Intézet elemzője.

A szakértő kiemelte: morálisan is aggályos hogy a demokratikus koalíció az választópolgárokkal fizettetné meg a rá kiszabott büntetést, miközben a párt évente mintegy 740 millió forintos állami támogatást kap, szintén az adófizetők pénzéből.

Töretlen az Állami Számvevőszék gyakorlata a tiltott kampányfinanszírozást illetően

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász írása az Alaptörvény blogon.

Öt évvel ezelőtt a kampánypénzek ellenőrzése során az ÁSZ azt állapította meg, hogy több ellenzéki párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel, a kampány során a párt a számviteli, a párt- és a kampánytörvényt is megsértette. Amennyiben az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve a vizsgálat eredményeként született megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét állapította meg. Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy az ellenőrzés megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet. Ha pedig vizsgálódása során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti az ÁSZ. Ahogy az Állami Számvevőszék 1994. évi tevékenységéről szóló 115/1995. (XII. 13.) OGY határozat fogalmazott, az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az Állami Számvevőszék fokozott figyelmet fordítson a legfontosabb gazdaságpolitikai, költségvetés- és vagyonpolitikai célokat szolgáló törvényhozási feladatok megvalósítását előmozdító ellenőrzésekre éves ellenőrzési tervének összeállítása és teljesítése során, továbbá a majdnem 4/5-ős szocialista-liberális többségű parlament határozatában jövőbeli útmutatásként szorgalmazta, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai közvetlenebbül hasznosuljanak az Országgyűlés munkájában – írja ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Alaptörvény blogon. 

Az ellenérző szervezet ugyanakkor a 2022-es választások tekintetében új helyzettel szembesülhetett, annak ellenére korábbi, rendszerváltást követő egységes gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat(ott) a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe. Az a tény azonban, hogy példátlan módon egy miniszterelnök jelölt mögé egy jelentős külföldi támogatást szerző egyesület állt be új helyzet elé állította a jogalkalmazót (és minden bizonnyal a jogalkotót is). A pártokat nézve tiszta a jogi helyzet, az 1989-es vonatkozó törvény szerint párt vagyoni hozzájárulást külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el és amennyiben ezt a szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.
Legutóbbi döntésével az ÁSZ a párttámogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget téve, a lefolytatott ellenőrzés nyomán megállapításokat tett a 2022-es baloldali összefogás pártjairól a kampányfinanszírozási ügyben. Az ÁSZ az ezt tartalmazó részjelentés-tervezetét 15 napos észrevételezésre megküldte az érintett hat párt részére. Az ÁSZ a tervezetében arról tájékoztatta a korábbi összefogás szereplőit, hogy a külföldről érkező támogatás ügyében indított vizsgálatban az első, 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak találták. A részjelentés egészéről, annak részletes megállapításairól az ÁSZ a pártok észrevételeinek beérkezését és értékelését követően, a részjelentés nyilvánosságra hozatala után ad majd tájékoztatást.

A büntetést tehát önként kell, tizenöt napon belül befizetni, ha pedig az nem történik meg, a tartozás adók módjára behajtható. A büntetés „másik fele” a költségvetésből jutatott támogatásnak az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékével való csökkentése, tehát effektíve a pártoknak nem kell a „második 260 millió forintot” megfizetniük, csak nem kapják meg. A pártok pedig nem a kampányra kapnak kevesebb pénzt, hanem az „általános” központi pártfinanszírozásuk fog ezen értékkel csökkenni – a damnum emergens (felmerült kár) és a lucrum cessans (elmaradt haszon) analógiáján keresztül tökéletesen értelmezhető a szankció. Ami a jogkövetkezmény kérdését illeti, fontos még kiemelni, hogy egyes sajtóhírekben megjelentekhez képest, az ellenőrzés eredményeképpen az ÁSZ – hatósági jogkör híján – bírságot, büntetést nem szab ki, mérlegelési jogköre nincs, az általa megállapított tiltott támogatás összegéhez a vonatkozó jogszabályok rendelik hozzá – az ÁSZ által a részjelentésben rögzített – jogkövetkezményt.

Az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján megvan az esélye a további büntetéseknek, egyrészt, az ÁSZ további vizsgálatai, másrészt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásai végett. Az ÁSZ csupán egy 260 millió forintos támogatást vizsgált, így a jövőben újabb büntetéseket kaphatnak a baloldali pártok, hiszen az ÁSZ tovább ellenőrzi a kapott támogatásokat, a külföldi megrendelésekre is kiterjesztve az ellenőrzést. A teljes vizsgált finanszírozási összeg 1,6 milliárd forint, amelyből az ÁSZ eddig az említett 260 millió forintos összeget vizsgálta. Az ÁSZ júniusban arról tájékoztatta az érintett hat pártot, hogy az addigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és emiatt akár 3,2 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak. A további több, mint 1,4 milliárd forint tekintetében ugyanakkor – az ÁSZ jelzése alapján – a NAV részéről hatósági eljárások vannak folyamatban. Ez olyan szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre 1,4 milliárd forintért szerződtek le egy osztrák céggel – a kérdés, hogy kampányfinanszírozásra költötték-e a külföldi forrásokat, vagy sem. Amennyiben kiderül, hogy az ellenzék érintettjei az osztrák cégen keresztül “csak” megszerezték a dollártámogatásokat, és végül nem a kampányra költötték, akkor viszont nem történt illegális kampányfinanszírozás.

Megjegyzendő továbbá, hogy a NAV sok esetben az ÁSZ javaslatára indít vizsgálatot, ám ez az ellenőrzött érdekeit is szolgálhatja. Egy osztrák céggel kötött szerződést nem ellenőrizhet az ÁSZ, csak a NAV. A magyar hatóságok a jogállami normáknak megfelelően járnak el, a számvevőszék is független szervezetként végzi a munkáját. Érdemes megjegyezni, hogy az ÁSZ több ezer, véletlenszerűen kiválasztott civil szervezet ellenőrzését is elvégezte, ezek azonban – szemben a baloldallal – nem vegzálásként élték meg a vizsgálatot – talán nem véletlen, hogy a globalista ellenzék már előre áldozati szerepbe helyezi magát.
A parlamentbe jutott pártok minden évben (negyedéves kifizetések során) kapnak állami támogatást, mely támogatásra fordítandó összeget évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Az összeget az országgyűlési választáson 1 százaléknál nagyobb támogatást szerző pártok között osztják szét. A pártok működésére fordítható állami költségvetési források elosztási arányát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát egyenlő arányban az Országgyűlésben országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani, a fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg a választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat.

A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklete értelmében, a DK 268,6 millió Ft, a Jobbik 236,4 millió Ft, a Momentum 185,1 millió Ft, az MSZP 183,3 millió Ft, a Párbeszéd 135,9 millió Ft, az LMP pedig 105,6 millió forint párttámogatásban részesül jövőre. A pártok minden évben kötelesek a Magyar Közlönyben megjelentetni az éves pénzügyi beszámolójukat, amely tartalmazza a bevételeiket és kiadásaikat, azonban nem tartalmazza az adott párt meglévő vagyonát, így a pontos terhelés nem állapítható meg.

A jogsértő gyakorlatot folytató pártok pénzügyi és politikai felelősséggel tartoznak az Állami Számvevőszék vizsgálatának következményeként. Ugyanakkor nem kis kockázatot vállalnak egy esetleges guruló dollárokért folyó újabb versenyfutással, hiszen a nyilvánosság megismerte a baloldali pártelitek nemzetközi beágyazottságát – ezzel jelentős kárt okozva a jogállamisági kérdéskörök mentén folytatott harcuk hitelességén –, illetve további jogsértés megállapítása esetén a külföldről érkező pénzek visszafizetésére is kötelezhetik az inkriminált pártokat a hatóságok. Hangsúlyozandó emellett, hogy a politikai baloldal pártjai kevesebb pénzt fognak tudni a kampányra fordítani, az elvitathatatlanul ezen szervezetek felelősségi körébe esik. Ráadásul a szuverenitásvédelmi törvény hatályba lépésével a lehetőségeik meglehetősen korlátozottabbak, a kilátásba helyezhető szankciók pedig jóval szigorúbbak lesznek. A kampányfinanszírozás kérdéskörében, a legutóbbi magyarországi országgyűlési választások után robbant ki a botrány azzal kapcsolatban, hogy rejtett forint-milliárdok ömlöttek külföldről a hazai baloldalnak a választás előtt és azt követően, nemcsak az adományozóikat nem hozták nyilvánosságra, hanem a feltételezhetően így elfogadott támogatások teljes értékmennyiségét sem. A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások előtt – elsősorban az ország szuverenitásának megvédése okán is – kulcskérés a probléma megnyugtató beazonosítása és hatékony rendezése, és a legutóbbi jogalkotói lépések ebbe az irányba mutatnak.