Zelenszkijt lassan kezdik elfelejteni

A Nyugat már elvesztette érdeklődését Ukrajna és annak elnöke iránt – írja az al-Dzsazíra. Zelenszkijnek a lap publicistája szerint az izraeli–palesztin konfliktus kirobbanása óta nem szövetségesei az idő és a körülmények. A cikket a hirado.hu szemlézte.

Volodimir Zelenszkij egy elfeledett háborút vívó, elfeledett ember – így definiálta az ukrán elnököt Andrew Mitrovica, az al-Dzsazíra publicistája.

A soha nem volt hadjárat

Az ismert kanadai újságíró szerint egyértelmű az összefüggés az ukrajnai háborútól való elfordulás és a nemrég kitört izraeli–palesztin konfliktus felé forduló nemzetközi figyelem között.

Az ukrán elnök hullócsillaga sokat veszített magasságából és csillogásából, ahogy Oroszország felőrlő inváziója közeledik a kétéves évfordulóhoz –

fogalmaz Mitrovica. Hozzáteszi: a nagy hűhóval bejelentett ukrán offenzíva elakadt, az ígért áttörés pedig makacsul várat magára – ha az egyáltalán lehetséges.

Mindeközben rutinszerűvé váltak a halálos tűzharcok, a felháborodást pedig kételkedés váltotta fel. A győzelem pedig, bárhogyan is határozzuk meg, messze túlkerült a stratégiailag értelmezhető vagy egyáltalán az elképzelhető határokon.

Otthon marad a „zöld pulcsi”

Úgy tűnik tehát, hogy a világ belefáradt Ukrajnába. Manapság már nem lehet olyan cikkeket olvasni, amelyek egykor ódákat zengtek Zelenszkij bátorságáról és Ukrajna ellenállásáról.

Elapadtak a meghívások is, hogy mondjon beszédeket az amerikai kongresszusban vagy parlamentekben, ahol Zelenszkijt a védjegyének számító zöld pulóverében, mint fenegyereket és felszabadítót ünnepelték. Emellett már hónapokkal ezelőtt eltűntek az Ukrajna „bátor” és „igazságos” harcával szolidaritást vállaló tömegdemonstrációk is.

Az utóbbi időben egyetlen újabb pozitív hír volt

Ukrajna számára, meghívása a NATO-ba, ám ennek feltétele sem túl hízelgő Kijev számára.

Ismert: november elején kiszivárgott hírek szerint a korábbi NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen egy olyan javaslat előterjesztésén dolgozik, ami arról szólna, hogy Ukrajna részlegesen csatlakozhasson a NATO-hoz azzal a feltétellel, hogy az oroszok által megszállt terület nem kerül a katonai szövetséghez.

Korrupciós ügyek

Mindeközben a Politico arról írt, hogy az Ukrajnával kapcsolatos amerikai stratégia a kiszivárgott hírek szerint a korrupciót tekinti igazi fenyegetésnek.

A brüsszeli lap szerint – idézi az al-Dzsazíra – az ukrajnai korrupció miatt a nyugati szövetségesek kihátrálhatnak Ukrajna mögül, Kijev tehát nem halogathatja a korrupcióellenes erőfeszítéseket.

Ez nagy baj lehet Zelenszkij számára – fogalmaz a publicista, aki szerint az ukrán elnök valószínűleg tudja, hogy az idő és a körülmények alakulása nem neki kedveznek.

Elpárolgott a pénzzel az akarat

Európai és washingtoni barátai „vasakarata” lassan elpárolog, és akkor elkerülhetetlenül elpárolog a pénz is – fogalmaz a lap publicistája. Pedig Zelenszkijnek komoly összegekre van szüksége, hogy sakkban tartsa a türelmes Vlagyimir Putyint és birodalmi terveit.

A horizonton pedig feltűnt Donald Trump, aki nem feltétlen híve Zelenszkijnek.

A volt elnök lehetséges visszatérése az Ovális Irodába egy sor számítást húzhat keresztül, beleértve a háborút és Zelenszkij karrierjét is. Mindaddig pedig az izraeli–palesztin konfliktus beárnyékolhatja az ukrán háborút.

Zelenszkij tehát azzal szembesül, amitől talán a legjobban fél: az apátiával és a feledéssel.

Ukrajna sorsa eltűnt a világ tudatából, amelyet a palesztinok helyzete ragadott el –

akiket ugyanazok a hatalmak hagytak magukra, amelyek a megfelelő időben az ukránokat is magukra fogják hagyni.

Volodimir Zelenszkij is tudja ezt – véli Mitrovica.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyomást gyakorol az európai diplomatákra, hogy hagyjanak fel az Ukrajna NATO-csatlakozásáról szóló tárgyalásokkal – állítja Olekszij Goncsarenko, az ukrán parlament egyik tagja.

A volt odesszai polgármester fia, aki a vádakat a Telegram-csatornáján fogalmazta meg, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében működő ukrán küldöttség tagja.

„Sajnos nem lesz NATO Ukrajna számára. Felejtsük el – ez nem fog bekövetkezni”

– írta.

Goncsarenko azt állítja, több washingtoni forrás közölte vele, hogy Ukrajna atlanti szövetséghez való csatlakozásának gondolata felbosszantja az amerikai elitet, és még a háború után sem számíthat rá az ország – írja az InfoBrivs.

A politikus továbbá kitért az ukrán elnök és Ukrajna fegyveres erőinek parancsnoka közötti súrlódásokra is, amely – mint írta– aggasztja Washingtont. Ráadásul úgy fogalmazott, szerinte arra kell számítani, hogy az Ukrajnának szánt következő segélycsomag lesz az utolsó.

„Egy év múlva, 2024 végén már nem kapunk több pénzt. Valószínűleg át kell majd állnunk a hitelből való működésre. Kölcsönt fognak adni, amit vissza kell majd fizetni, nem pedig támogatást, mint korábban”

– fogalmazott az ukrán politikus.

Eközben Ukrajna EU-csatlakozásáról vitáznak Brüsszelben

Orbán Viktor korábban leszögezte, Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért nem áll készen a csatlakozási tárgyalásokra. Arra is felhívta a figyelmet a miniszterelnök, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén több pénzt kellene befizetnie a tagországoknak, valamint az európai mezőgazdaság is könnyen tönkremehet.

Utóbbiakról a Financial Times is beszámolt egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.

A világ egyik legbefolyásosabb üzleti lapja szerint az ukrán csatlakozással több jelenlegi tagország is nettó befizetővé válna.

Az Európai Tanács számára készült egy tanulmány, amely szerint minden tagállamnak jóval több pénzt kellene befizetnie az uniós költségvetésbe, miközben az EU-s támogatásaik drasztikusan lecsökkenhetnek, vagy akár el is apadhatnak. Egy londoni elemző erről azt mondta: az ukrán csatlakozás költségei senkinek nem fognak tetszeni.

Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott:

Ukrajna európai uniós csatlakozása egy „hetvenezermilliárd forintos kérdés”,

amelyről példátlan gyorsasággal és kellő tájékoztatás nélkül döntenének Brüsszelben.

A Financial Times szerint a legnagyobb vesztese a csatlakozásnak az európai agrárium lenne, ugyanis az ágazat támogatásai ötödével csökkennének Ukrajna óriási mezőgazdasági területeinek köszönhetően. Kijev az óriási termőföldterületeivel a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd eurót kapna.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be.

Ukrajna óriási földterületei miatt belépésével az unióba alapvetően borítaná fel a mostani támogatási és élelmiszer-biztonsági rendszert.

Ráadásul a kamara elnöke úgy vélekedett, hogy Ukrajna nem is tudna megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeknek az uniós gazdáknak és élelmiszer-előállítóknak meg kell felelniük.

De legalább ennyire jól járna a felzárkóztatási támogatásokkal is Ukrajna, hiszen a kohéziós alapból 61 milliárd eurót kapna Kijev, ami mások mellett a Magyarországnak járó támogatásokat is súlyosan érintheti.

Ukrajna uniós csatlakozásának negatív hatásairól írt cikket a Financial Times. A gazdasági lap szerint a háborúban álló ország felvétele elképesztő összegbe kerülne, ráadásul tönkre tenné a jelenlegi tagállamok agrártámogatási rendszerét is, továbbá veszélybe sodorná több ország felzárkóztatási forrásait. A lap egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva írta a cikket, amelyet Brüsszel egyelőre nem kommentált.

Brutális összegre, 186 milliárd euróra – mintegy 71 ezer milliárd forintra- lenne jogosult Ukrajna, ha a jelenlegi költségvetési szabályok szerint csatlakozna az Európai Unióhoz – számolt be a világ egyik legbefolyásosabb üzleti lapja.

A Financial Times birtokába jutott titkos elemzés szerint az ukrán csatlakozás több jelenlegi tagot is nettó befizetővé tenne.

Az Európai Tanács számára készült tanulmány szerint Ukrajna csatlakozása miatt minden jelenlegi tagnak a mostaninál jóval több pénzt kellene befizetnie az uniós költségvetésbe, miközben az EU-s támogatásaik drasztikusan csökkennének, sőt, akár el is apadhatnak. Egy londoni elemző erről azt mondta: az ukrán csatlakozás költségei senkinek sem fognak tetszeni.

A lap szerint az egyik nagy vesztes az agrárium lenne, ugyanis az ágazatban a tagállamok támogatásai az ötödével csökkennének. Ukrajna pedig az óriási mezőgazdasági területeinek köszönhetően a legnagyobb haszonélvező lenne, ugyanis a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd eurót kapna.

De legalább ennyire jól járna a felzárkóztatási támogatásokkal is Ukrajna, hiszen a kohéziós alapból 61 milliárd eurót kapna Kijev, ami mások mellett a Magyarországnak járó támogatásokat is súlyosan érintheti.

Brüsszel úgy akar dönteni Ukrajna EU csatlakozásáról, hogy nem árulja el, milyen hatásai lennének és mennyibe kerülne a tagállamoknak

– mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a napokban a közösségi oldalán. Dömötör Csaba szerint magyar szempontból is érdekes a brüsszeli elvárás, hogy fizessünk be többet a közösbe, miközben a nekünk járó forrásokat nem kapjuk meg.

„A kohéziós forrásokat fejlettségi szint alapján számítják ki, és mivel Ukrajna lejjebb húzná az EU fejlettségi átlagát, ez egyben azt is jelenti, hogy legalább 9 jelenlegi tagállam már nem lenne jogosult a támogatásokra. Azaz eddig kaptak támogatást, de az ukrán tagság esetén ezután nekik kellene fizetniük” – mondta a parlamenti államtitkár.

Magyarország nem támogatja a tárgyalások megkezdését és Ukrajna további pénzügyi finanszírozását is ellenezzük

– szögezte le a napokban Orbán Viktor. A kormányfő hibának nevezte, hogy az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését erőlteti. Orbán Viktor azt mondta: az azonnali csatlakozás helyett először stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni Ukrajnával.