Zelenszkij az oroszok kivonulását követeli

Ukrajna nem fog beleegyezni tűzszünetbe, hacsak Oroszország nem vonja ki csapatait – jelentette ki az ukrán elnök, miközben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közel-keleti konfliktus közepette a nemzetközi figyelem „nem összpontosul” az ukrajnai helyzetre.

Volodimir Zelenszkij kijevi irodájában ázsiai médiumoknak, köztük a Kyodo News japán hírügynökségnek nyilatkozott. Azt hangoztatta, hogy „a jövőben csak akkor lesz egyetértés a békéről és biztonságról, ha nem tartózkodnak orosz csapatok a területünkön”.

Hozzátette: „Harcolunk azért, ami a miénk, mert nem hisszük, hogy Oroszország békét akar”. Zelenszkij egyben a háború befejezését célzó 10 pontos békeformulájának támogatására szólított fel, amely magában foglalja az összes orosz haderő azonnali kivonását.

Elképzelései szerint a tervről januárban Svájcban tartják a negyedik találkozót, majd ezt követően vezetői szinten tárgyalnak egy „kész dokumentum” kidolgozásáról, amely körülbelül hat hónap múlva készül el.

Az ukrán államfő nemcsak a Nyugat, hanem Kína támogatását is kérte, amely mély kapcsolatokat ápol Oroszországgal, valamint a „globális dél” néven ismert fejlődő és feltörekvő országokét.

Eközben a nemzetközi figyelem eltolódása az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport közötti gázai háborúra Zelenszkij szerint Oroszország kezére játszott. „Mindenki megérti, hogy elfeledkeztek Ukrajnáról, és átálltak a közel-keleti helyzetre” – mondta. „Úgy vélem, hogy az Oroszországi Föderáció pontosan ezt akarta elérni, és sajnálattal kell mondanom, hogy elérték a kívánt eredményt”.

Azt is elmondta, hogy várakozással tekint az Ukrajna újjáépítéséről februárban Tokióban tartandó konferencia elé, és reményeket fűz a kétoldalú együttműködéshez a technológia, a digitalizáció, a zöld energia és az infrastruktúra területén.

Az ukrán elnök szerint a Krím félszigetet könnyebb lesz visszavenni Oroszországtól, mert ott nem voltak harci cselekmények, a Donyec-medence visszafoglalása azonban nehezebb lesz, mivel azt tíz éve megszállva tartják az oroszok, a területet militarizálták, és a helyi szakadárok is harcolnak az orosz oldalon.

Volodimir Zelenszkij erről szerdán a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében beszélt diákoknak, amint arról csütörtökön a Telegramon beszámolt. „Megtörténhet, hogy bizonyos területeket előbb szerzünk vissza, mint az ott élő embereket. Például ha Donbászt vesszük, az emberek ott tíz éve egy másfajta közegben élnek” – mutatott rá az államfő.

Kiemelte: szerinte rendkívül nehéz helyzetet teremt az, ha egy területet úgy vesznek vissza, hogy azt az ott élő emberek nem akarják. Úgy vélekedett, hogy

a Donyec-medencében a helyi szakadárok kitartóbbak az orosz katonáknál, és ezzel is számolni kell.

„A Krímben viszont nem voltak harci cselekmények, ezért úgy gondolom, hogy a Krím az Ukrajnához való visszatérésre vár. A Donbász is erre vár, de ez nagyon nehéz lesz, mert ennek a területnek a nagy része teljes mértékben megszállás alatt áll, és erőteljesen militarizált” – fejtette ki.

Szerinte „mentálisan” nehezebb lesz visszaszerezni a Donyec-medence megszállt területeinek lakóit, mivel a térségben tíz éve tartanak már a harci cselekmények, és a szeparatista érzelmű helybeliek száma is jelentős, sokan vállaltak közülük fegyverrel részvételt a háborúban.

Zelenszkij szerdán a déli országrészt, Odessza és Mikolajiv megyét kereste fel, csütörtökön a keleti országrészbe, Harkiv megyébe látogatott, ahol a hosszú ideje súlyos harcok sújtotta kupjanszki frontszakaszon szolgáló ukrán katonákkal találkozott.

Vele együtt odalátogatott Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka is. „A Kupjanszknál szolgáló katonák védik az ukránok békés életét, a Harkivi régióban élőkét” – írta az elnök közösségi oldalain.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők újfent a megyeszékhely környékét ágyúzták.

Három helyi lakos életét vesztette a Herszon melletti Szadove településen.

A Donyeck megyei ukrán hatóságok napközben arról tájékoztattak a közösségi oldalakon, hogy a Pokrovszk, Mirnohrad és Novohrogyivka települések elleni éjszakai orosz rakétatámadás következtében a legfrissebb információk szerint legalább tíz helyi lakos sérült meg, egy meghalt, négy ember után pedig még kutatnak a romok alatt.

Hozzátették, hogy az orosz erők hat darab, feltételezhetően Sz-300-as légvédelmi rakétát lőttek ki, amelyek hivatali és lakóépületekbe csapódtak be. A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők feltehetően gránátvetőkkel lőtték délelőtt Toreck városát, aminek következtében három, egy hivatalnál segélycsomagra várakozó helyi lakos megsérült.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az elmúlt húsz nap alatt több mint hatvan orosz katona adta meg magát az ukrán hadseregnek, közülük négyen az elmúlt 24 órában. A parancsnok szavai szerint az orosz erők egy nap alatt csaknem ötszáz embert veszítettek a térségben.

Az ukrán csapatok hét orosz harckocsit és 13 egyéb páncélozott járművet semmisítettek meg.

Az orosz erők azonban folytatják az aktív szárazföldi gyalogsági támadásokat, az elmúlt napban 45 katonai összecsapás történt, és 648 tüzérségi lövedéket lőttek ki.

A parancsnok azt is megjegyezte, hogy a megszállók sikertelenül hajtottak végre támadást több település ellen, a keleti frontszakaszon, a Donyeck megyei Novobahmutyivkánál és Tonenykénél csütörtökön csak délig már 22 orosz támadást vertek vissza. Hozzátette, hogy eközben az ukrán csapatok támadó hadműveleteket hajtanak végre a Zaporizzsja megyei Melitopol irányában.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai vesztesége mintegy 1180-nal 328 760-ra nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, egy tüzérségi rendszert és tíz drónt.

Az Ukrajna elleni háború leállítására szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján az észak-macedóniai fővárosban.

„Állítsa le azt a kimondhatatlan szenvedést, amelyet emberek millióinak okoz” – mondta Baerbock a regionális szervezet éves külügyminiszteri találkozóján Szkopjéban, szavait az orosz elnöknek címezve.

A konferencián Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli, aki Baerbock beszédét nem hallgatta meg. „Hasonlóan más nemzetközi eseményekhez, csak akkor van jelen a teremben, ha ő maga beszél, és nem azért, hogy másokat meghallgasson” – jegyezte meg orosz kollégája magatartásáról Baerbock.

A háború megállításához „nincs szükség tárgyalásokra, és természetesen nincs szükség engedményekre Ukrajna részéről”

– mondta a német külügyminiszter. „Amire szükség van, az egy döntés Oroszország részéről, hogy betartja az EBESZ alapelveit, kivonja csapatait, és újra elköteleződik a béke mellett” – fogalmazott Baerbock.

A külügyminiszter a „közös EBESZ-szabályok brutális megsértésének” nevezte, hogy

továbbra is orosz fogságban van a szervezet ukrajnai megfigyelő missziójának három tagja.

Hangsúlyozta, hogy az EBESZ „működőképessége fenntartásának érdekében” decemberben mindenképpen meg kell hosszabbítani Helga Schmid főtitkár és a szervezet demokráciáért, médiaszabadságért és kisebbségekért felelős megbízottjainak lejáró mandátumát.

Az EBESZ-nek 57 tagállama van, köztük Ukrajna és Oroszország. A háború kezdete óta Moszkva több kulcsfontosságú döntést is blokkolt a szervezetben, köztük az EBESZ költségvetését.

Az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát a várható téli orosz támadásra való felkészülésben, ideértve az olyan felszerelések és ellátmány szállítását, amelyekkel segítenek fenntartani a lakosság áram- és fűtésszolgáltatását – közölte csütörtökön Washingtonban John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

Kijelentése szerint Washington arra számít, hogy Oroszország megpróbálja elpusztítani Ukrajna létfontosságú energetikai infrastruktúráját a télen. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök elszánt a háború folytatására.

Kirby szót ejtett arról az indiai állampolgárról is, aki a vádak szerint egy New Yorkban élő szikh aktivista elleni merényletre adott megbízást. Hangsúlyozta, hogy Washington rendkívül súlyosnak tartja a vádakat, és figyelemmel kíséri az ügyet.

Megemlékezett a szóvivő a szerdán elhunyt Henry Kissinger volt külügyminiszterről is. Mint mondta, a Nobel-békedíjas amerikai diplomata halála hatalmas veszteség.

„Vitathatatlan, hogy Henry Kissinger évtizedeken át alakította a külpolitikai döntéseket, és minden bizonnyal befolyással volt Amerika szerepére a világban” – fogalmazott John Kirby.