Zelenszkij a frontvonalra látogatott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a frontvonalon fekvő kelet-ukrajnai Avgyijivkába látogatott, amelyet az orosz erők hónapok óta ostromolnak és próbálnak körülzárni.

„Avgyijivkában meglátogattam a 110. gépesített dandár állásait” – írta a Telegramon az ukrán államfő. Az üzenetet kísérő videofelvételen látni lehet az elnököt a városnévtábla előtt, és amint kitüntetéseket ad át a katonáknak.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ez a front egyik legnehezebb szakasza. Köszönetet mondott a katonáknak, és megvitatta az egység parancsnokával a védelmi helyzetet és a legfontosabb szükségleteket.

„Köszönetet mondok mindenkinek, aki az első vonalban szolgál, ezért az esztendőért, amelyet az egész ország ezeknek a katonáknak köszönhetően élt túl” – jelentette ki.

Pénteken a háború eddigi legnagyobb orosz légitámadása érte Ukrajnát – állítják az ukrán források. Országszerte hét megyeszékhelyről jelentettek csapásokat. A beszámolók szerint legalább 28-an életüket vesztették, a sérültek száma 100 felett van. Az ukrán elnök megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Az orosz védelmi minisztérium szerint támadásaik kizárólag katonai célpontok ellen irányultak.

Az észak-ukrajnai Harkiv csak egy volt a péntek hajnalban Ukrajnát ért orosz légicsapások célpontjai közül. Kijevi források szerint a fővárost, Herszont, Odesszát, Zaporizzsját, Dnyiprót és Lemberget is támadás érte.

A hatóságok országszerte összesen 158 támadóeszközt azonosítottak. Bár a drónok és rakéták többségét az ukrán légvédelem még idejében semlegesítette, a támadás több áldozatot és sérültet követelt.

Odessza megye vezetése szerint az éjszakai csapásokat reggel egy második hullám követte. A hatóságok civil lakónegyedek elleni célzott támadásról beszélnek.

„Rengeteg a sérült és több halott is van. A romok eltávolítása még zajlik. A tűzoltóságtól kezdve a nyomozó hatóságokig minden mozgatható csoportot a helyszínre irányítottunk. Igyekszünk minden bajbajutotton segíteni” – mondta az odesszai kormányzó.

A légicsapások Dnyipróban és a közeli Zaporizzsjában jártak a legnagyobb pusztítással. Dnyipropetrovszk megye központjában egy bevásárlóközpontba csapódó rakétáról számoltak be. A robbanás hatalmas lyukat ütött az épületbe, a tűzoltók órákig küzdöttek a lángokkal.

„Szerintem tudták, hogy mit csinálnak. Az Apolló egy bevásárló- és szabadidőközpont, az oroszok pedig pont a közepébe lőttek” – mondta a város egyik lakója.

A háború eddigi legkiterjedtebb és a bevetett harcieszközök számát nézve a legnagyobb légitámadásának nevezte a péntekieket az ukrán légierő parancsnoka. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terrorcselekménynek minősítette a támadásokat és válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Az orosz védelmi tárca szóvivője közben arról számolt be, hogy az orosz erők az elmúlt egy hétben 50 alkalommal hajtottak végre támadásokat hadiipari és katonai célpontok ellen. Az orosz állami hírügynökség pedig arról írt, hogy az ukránok több mint 60 drónnal és rakétával támadták a határ menti Belgorod megyét.

Oroszország újabb gyáva, válogatás nélküli támadást intézett ukrajnai iskolák, egy kórház és egy metróállomás ellen – írta Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken az X közösségi oldalon.

A helyi hatóságok által közölt legfrissebb adatok szerint legalább 30 halálos és több mint 160 sebesült áldozata van az Ukrajnában péntekre virradóra végrehajtott, minden korábbinál hevesebb orosz légitámadásban, amely még csütörtökön kezdődött és egész éjjel tartott.

Borrell közölte, hogy egyeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és elítélte a „barbár” légitámadásokat.

„Ukrajna szabadságharca közös harcunk a zsarnokság ellen” – hangsúlyozta a főképviselő.

Hozzátette: az EU továbbra is kötelezettséget vállal, hogy 2024-ben további katonai felszereléssel támogatja Ukrajnát az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

Késhet a közigazgatási alkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése Ukrajnában, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja jövőre a megígért pénzügyi segítséget – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes.

A londoni üzleti napilap online kiadásában szerdán megjelent interjúban Szviridenko – aki a gazdasági tárcát is vezeti – kijelentette: a partnerországok támogatása kritikus fontosságú, és sürgősen szükség van rá, mert a folyósítások nélkül az ukrán gazdaság ismét „túlélő üzemmódban” tudna csak működni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által 4,5 százalékosra becsült idei GDP-növekedés után.

A Financial Times felidézi, hogy

az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros amerikai pénzügyi csomag, amelyet Joe Biden elnök kért, elakadt a kongresszusban, az EU által tervezett, négy évre szóló 50 milliárd eurós folyósítás ellen pedig Magyarország vétót emelt.

Az uniós vezetők február 1-jén újból találkoznak, és „megpróbálnak felülkerekedni Magyarország ellenkezésén”, de dolgoznak egy 20 milliárd eurós alternatív csomagon is, amelyet „Budapest megkerülésével” juttatnának el Kijevnek – fogalmaz a londoni üzleti lap.

Julija Szviridenko ugyanakkor kijelentette: reméli, hogy az EU februárban jóváhagyja és március végéig folyósítja a támogatást. Hozzátette, hogy még ez az összeg sem lenne elégséges.

Az ukrán kormány szeptember óta – amikor a nyugati támogatás gyengülni kezdett – igyekszik takarékoskodni, és új kiadási prioritásokat jelöl ki. Mindemellett 50 százalékra növelte a bankok kiugró nyereségére kivetett különadót, és a helyi önkormányzatok által beszedett 1,5 százalékos kiegészítő jövedelemadót is a központi költségvetésbe irányítja át, de

a kormányzat már így is pénzügyi hiánnyal szembesül

– mondta az interjúban az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Julija Szviridenko kijelentette: Kijev a védelmi kiadásokat és az adósságszolgálati kötelezettségek törlesztését részesíti előnyben, de ez azzal az „óriási kockázattal” jár, hogy egyes szociális szektorok alulfinanszírozottá válnak.

Ebben a helyzetben

az ukrán kormány 500 ezer közigazgatási alkalmazott, 1,4 millió tanár és tízmillió nyugdíjas járandóságainak késleltetésére kényszerülhet, ha nem érkezik külföldi segély

– mondta a Financial Timesnak az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Felidézte, hogy az EU által javasolt 50 milliárd eurós finanszírozási csomag tartalmazott 8 milliárd euróra szóló kockázatmegosztási garanciát is, amelynek igénybevételével Kijev további 30 milliárd euró befektetést szeretett volna bevonni a magánszektorból a gazdaság számára.

Az Oroszország által megtámadott Ukrajna több mint 38 milliárd eurónak megfelelő nemzetközi pénzügyi támogatást kapott az idén – közölte az ukrán pénzügyminiszter szerdán.

Szerhij Marcsenko a Forbes Ukraine magazinnak adott interjúban rámutatott arra, hogy a támogatás lehetővé tette minden szükséges kiadás finanszírozását.

A pénz jelentős részét védelmi kiadásokra fordították, de jutott forrás a nyugdíjak, a belső menekültek segélyeinek és az állami alkalmazottak fizetésének a finanszírozására is.

A pénzügyminiszter szerint pénzügyileg stabilabb volt az idei év a tavalyinál, de hozzátette:

naponta 120 millió eurót emésztenek fel a védelmi kiadások.

Szerhij Marcsenko korábban úgy nyilatkozott, hogy jövőre mintegy 33 milliárd euró külföldi forrásra lesz szüksége Ukrajnának.