Váratlanul egyeztetett az ukrán és az amerikai hadügyminiszter

Az ukrajnai harctéren kialakult helyzetről és a nyugati országok támogatásának kilátásairól egyeztetett telefonon Lloyd Austin amerikai és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter – közölte a Pentagon sajtószolgálata helyi idő szerint pénteken kiadott közleményében.

A Pentagon vezetője azt mondta ukrán kollégájának, hogy az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei továbbra is „elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett”. Antony Blinken amerikai külügyminiszter december 27-én jelentette be az Egyesült Államok idei utolsó katonai segélyét Ukrajnának.

A 250 millió dollár értékű szállítmányban olyan tételek szerepelnek, mint például alkatrészek légvédelmi rendszerekhez, rakéták egyéb mobil kilövőrendszerekbe, páncéltörő lőszerek, a legnagyobb mennyiségben használt 105 és 155 milliméteres lövedékek és mintegy 15 millió lőszer kisebb fegyverekhez.

Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta az Egyesült Államok több mint 110 milliárd dollár katonai, gazdasági és humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának.

Sürgős cselekvésre szólította fel az amerikai Kongresszust Joe Biden elnök Kijev katonai támogatásának folytatása érdekében pénteken az Ukrajnát ért újabb átfogó orosz rakéta- és dróntámadásokra reagálva. Joe Biden közleménye szerint amennyiben a washingtoni törvényhozás nem teszi meg a szükséges lépéseket az új évben, az Egyesült Államok nem lesz képes Ukrajna rendelkezésére bocsátani az önvédelemhez szükséges légvédelmi rendszereket és fegyvereket.

Az elnök szerint a polgári létesítményeket ért orosz légicsapások „súlyos emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy csaknem két év pusztító háború után sem változtak (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) céljai”. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az ukrajnai harcok tétje jóval túlmutat Ukrajnán, és a teljes NATO szövetségre, Európa biztonságára, valamint a transzatlanti kapcsolatok jövőjére is hatással van.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon beszélt Jaciek Siewierával, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjével, akit az Egyesült Államok szolidaritásáról biztosított azon hírek nyomán, miszerint egy vélhetően orosz rakéta pénteken rövid időre belépett a lengyel légtérbe. A Fehér Ház közleménye szerint Sullivan további segítséget ajánlott fel Lengyelország számára.

Az Egyesült Államok 250 millió dollárnyi (mintegy 90 milliárd forint) katonai segélyt küld Ukrajnának, a 2023-as év utolsó, Kijevnek szánt szállítmányaként – közölte a washingtoni külügyminisztérium szerdán.

Ahogy az előzőket, úgy az újabb csomagot is az amerikai készletekből juttatják el az ukrán hadszíntérre. A szállítmányban a többi között szerepelnek alkatrészek légvédelmi rendszerekhez, rakéták egyéb mobil kilövőrendszerekbe, páncéltörő lőszerek, a legnagyobb mennyiségben használt 105 és 155 milliméteres lövedékek, küldenek továbbá 15 millió lőszert kisebb fegyverekhez.

A külügyminisztérium közleménye kritikus fontosságúaknak nevezi a fegyverekből és felszerelésből álló támogatásokat, és sürgeti a szövetségi törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajna további segítésének finanszírozását lehetővé tevő költségvetés-kiegészítést.

A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben többször jelezte, hogy az év végén elfogy az Ukrajnának elkülönített pénzügyi keret, és annak megújítása nélkül az Egyesült Államok a közeljövőben nem lesz képes újabb katonai és gazdasági támogatást nyújtani Kijevnek.

Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta az Egyesült Államok 110 milliárd dollárt jóval meghaladó katonai, gazdasági és humanitárius támogatást küldött Ukrajnába.

A washingtoni külügyminisztérium szerdán azt is közölte, hogy Antony Blinken tárcavezető telefonon beszélt a török külügyminiszterrel, Hakan Fidannal, akivel egyebek mellett a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok felgyorsításáról, az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról, valamint Svédország NATO-tagságának török ratifikációjáról egyeztetett.

Oroszország újabb gyáva, válogatás nélküli támadást intézett ukrajnai iskolák, egy kórház és egy metróállomás ellen – írta Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken az X közösségi oldalon.

A helyi hatóságok által közölt legfrissebb adatok szerint legalább 30 halálos és több mint 160 sebesült áldozata van az Ukrajnában péntekre virradóra végrehajtott, minden korábbinál hevesebb orosz légitámadásban, amely még csütörtökön kezdődött és egész éjjel tartott.

Borrell közölte, hogy egyeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és elítélte a „barbár” légitámadásokat.

„Ukrajna szabadságharca közös harcunk a zsarnokság ellen” – hangsúlyozta a főképviselő.

Hozzátette: az EU továbbra is kötelezettséget vállal, hogy 2024-ben további katonai felszereléssel támogatja Ukrajnát az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

Pénteken a háború eddigi legnagyobb orosz légitámadása érte Ukrajnát – állítják az ukrán források. Országszerte hét megyeszékhelyről jelentettek csapásokat. A beszámolók szerint legalább 28-an életüket vesztették, a sérültek száma 100 felett van. Az ukrán elnök megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Az orosz védelmi minisztérium szerint támadásaik kizárólag katonai célpontok ellen irányultak.

Az észak-ukrajnai Harkiv csak egy volt a péntek hajnalban Ukrajnát ért orosz légicsapások célpontjai közül. Kijevi források szerint a fővárost, Herszont, Odesszát, Zaporizzsját, Dnyiprót és Lemberget is támadás érte.

A hatóságok országszerte összesen 158 támadóeszközt azonosítottak. Bár a drónok és rakéták többségét az ukrán légvédelem még idejében semlegesítette, a támadás több áldozatot és sérültet követelt.

Odessza megye vezetése szerint az éjszakai csapásokat reggel egy második hullám követte. A hatóságok civil lakónegyedek elleni célzott támadásról beszélnek.

„Rengeteg a sérült és több halott is van. A romok eltávolítása még zajlik. A tűzoltóságtól kezdve a nyomozó hatóságokig minden mozgatható csoportot a helyszínre irányítottunk. Igyekszünk minden bajbajutotton segíteni” – mondta az odesszai kormányzó.

A légicsapások Dnyipróban és a közeli Zaporizzsjában jártak a legnagyobb pusztítással. Dnyipropetrovszk megye központjában egy bevásárlóközpontba csapódó rakétáról számoltak be. A robbanás hatalmas lyukat ütött az épületbe, a tűzoltók órákig küzdöttek a lángokkal.

„Szerintem tudták, hogy mit csinálnak. Az Apolló egy bevásárló- és szabadidőközpont, az oroszok pedig pont a közepébe lőttek” – mondta a város egyik lakója.

A háború eddigi legkiterjedtebb és a bevetett harcieszközök számát nézve a legnagyobb légitámadásának nevezte a péntekieket az ukrán légierő parancsnoka. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terrorcselekménynek minősítette a támadásokat és válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Az orosz védelmi tárca szóvivője közben arról számolt be, hogy az orosz erők az elmúlt egy hétben 50 alkalommal hajtottak végre támadásokat hadiipari és katonai célpontok ellen. Az orosz állami hírügynökség pedig arról írt, hogy az ukránok több mint 60 drónnal és rakétával támadták a határ menti Belgorod megyét.

Késhet a közigazgatási alkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése Ukrajnában, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja jövőre a megígért pénzügyi segítséget – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes.

A londoni üzleti napilap online kiadásában szerdán megjelent interjúban Szviridenko – aki a gazdasági tárcát is vezeti – kijelentette: a partnerországok támogatása kritikus fontosságú, és sürgősen szükség van rá, mert a folyósítások nélkül az ukrán gazdaság ismét „túlélő üzemmódban” tudna csak működni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által 4,5 százalékosra becsült idei GDP-növekedés után.

A Financial Times felidézi, hogy

az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros amerikai pénzügyi csomag, amelyet Joe Biden elnök kért, elakadt a kongresszusban, az EU által tervezett, négy évre szóló 50 milliárd eurós folyósítás ellen pedig Magyarország vétót emelt.

Az uniós vezetők február 1-jén újból találkoznak, és „megpróbálnak felülkerekedni Magyarország ellenkezésén”, de dolgoznak egy 20 milliárd eurós alternatív csomagon is, amelyet „Budapest megkerülésével” juttatnának el Kijevnek – fogalmaz a londoni üzleti lap.

Julija Szviridenko ugyanakkor kijelentette: reméli, hogy az EU februárban jóváhagyja és március végéig folyósítja a támogatást. Hozzátette, hogy még ez az összeg sem lenne elégséges.

Az ukrán kormány szeptember óta – amikor a nyugati támogatás gyengülni kezdett – igyekszik takarékoskodni, és új kiadási prioritásokat jelöl ki. Mindemellett 50 százalékra növelte a bankok kiugró nyereségére kivetett különadót, és a helyi önkormányzatok által beszedett 1,5 százalékos kiegészítő jövedelemadót is a központi költségvetésbe irányítja át, de

a kormányzat már így is pénzügyi hiánnyal szembesül

– mondta az interjúban az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Julija Szviridenko kijelentette: Kijev a védelmi kiadásokat és az adósságszolgálati kötelezettségek törlesztését részesíti előnyben, de ez azzal az „óriási kockázattal” jár, hogy egyes szociális szektorok alulfinanszírozottá válnak.

Ebben a helyzetben

az ukrán kormány 500 ezer közigazgatási alkalmazott, 1,4 millió tanár és tízmillió nyugdíjas járandóságainak késleltetésére kényszerülhet, ha nem érkezik külföldi segély

– mondta a Financial Timesnak az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Felidézte, hogy az EU által javasolt 50 milliárd eurós finanszírozási csomag tartalmazott 8 milliárd euróra szóló kockázatmegosztási garanciát is, amelynek igénybevételével Kijev további 30 milliárd euró befektetést szeretett volna bevonni a magánszektorból a gazdaság számára.