tóth gabi
Szó szerint vadásszák a katonaköteles férfiakat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöki tanácsadója, Mihail Podoljak elismerte, hogy Ukrajnában nehéz lesz a mozgósítás – közölte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Egyes változásokat is bejelentett a sikeresebb mozgósítás érdekében, amivel gyakorlatilag elismerte az ukrán vezetés, hogy már nincs élőerő az országban. Leszögezte, hogy Kijev már új programot készít a mozgósítás kiemelésére, amely magában foglalja a toborzás új megközelítését.
Ukrajnában 2022 februárja óta hadiállapot és általános mozgósítási rendelet van érvényben. A 18 és 60 év közötti férfiaknak tilos elhagyniuk Ukrajnát. A katonai szolgálat alóli kibújás büntetőjogi felelősséggel vonható, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Az idézés különböző helyeken kézbesíthető. Sok videó jelent meg arról, hogyan teszik ezt az utcákon, benzinkutaknál és kávézókban, a férfiakat erőszakkal viszik a katonai nyilvántartásba és besorozó irodákba.
A katonai nyilvántartó és sorozási hivatal képviselőjének nem kell átadnia az idézést, ezt megtehetik a sorkatonai munkavégzés helye szerinti vállalkozás vezetői, a lakáshivatal vezetői, a házbizottság képviselői és más tisztségviselők is. A Ria Novosztyinak számos forrás arról számolt be, hogy Ukrajna különböző városaiban minden férfit válogatás nélkül mozgósítási pontokra visznek.
Különböző források azt is elmondták, hogy röviddel a sorozás után a frontvonalban találták magukat anélkül, hogy kiképzésen vettek volna részt.
Egyre brutálisabb a kényszersorozás Ukrajnában, a jelenség akkora méreteket ölt, hogy már a lakosság sem hagyja szó nélkül. A mozgósító tisztek még a tömegközlekedési eszközökön is utolérik az ukrán férfiakat. Rendszerint megállítják a buszokat és az azon ülő férfiakat megpróbálják magukkal hurcolni. Mindez sokszor szintén verekedéssel végződik.
A brutális sorozási gyakorlat az internet népét is megihlette, főleg annak fényében, hogy eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszél, hogy a demokratikus, európai értékekért vívnak háborút és senkit nem kényszerítenek arra, hogy harcoljanak. Az alábbi videófelvételen a következő Zelenszkij-idézetet vágták a megdöbbentő képsorok alá:
Mi demokratikus ország vagyunk, és nekünk kötelességünk fejlődni. És védekezni. Nem mutathatunk fel olyan példákat, mint Oroszország, amikor az embereket bottal kergetik bele a háborúba! Mi nem ilyen ország vagyunk. Ez paradox, mi az európai értékekért harcolunk, az Európai Unió tagjaivá kívánunk válni, ezért harcolnunk is ilyen értékek tükrében kell.
Elszólta magát az amerikai külügyminiszter: Antony Blinken nyilvánosan elismerte, hogy az Ukrajnának szánt pénzek, beleértve az európai forrásokat is, döntő többsége amerikai cégeknél landol. Így már nincs mit csodálkozni azon, hogy az amerikaiak nem szeretnének véget vetni a vérontásnak.
Hirdetés
Egy a közösségi médiában terjedő videó tanúsága szerint Ukrajna további támogatása mellett érvelve Antony Blinken amerikai külügyminiszter kiemelkedő sikernek nevezte Ukrajna helyzetét a háborúban, majd – kimondottan az amerikai közönséghez intézve szavait – hozzátette, hogy
az Ukrajnának szánt pénzek kilencven százaléka az amerikai cégekhez kerül, az amerikai gazdaságot pörgeti.
Ezzel lényegében a kormányzat nyíltan elismerte, hogy az Egyesült Államok a háborús helyzet fenntartásában érdekelt,
bármilyen szörnyű szenvedéssel is járjon ez az ukrán lakosság számára, bármilyen gazdasági és egyéb nehézségeket okozzon is a saját európai szövetségeseinek.
Márpedig az Egyesült Államok kulcsfontosságú szereplő lenne a béke megteremtésének szempontjából. Mint a napokban lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta:
Az, hogy milyen béke születik Oroszország és Ukrajna közt, nem Ukrajnán, hanem az Egyesült Államokon fog múlni. Senki nem foglalkozik azzal, hogy milyen lesz Ukrajna nyugati határa a háború végén. Mindenki a keleti határokkal foglalkozik, holott rendkívül komoly nézetkülönbségek vannak az ukrán–lengyel és az ukrán–román kapcsolatokban is.
Az Egyesült Államok újabb 175 millió dolláros (62 milliárd forint) fegyvercsomagot jelentett be Ukrajna katonai szükségleteinek támogatására szerdán. Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint amennyiben a kongresszus nem járul hozzá az Ukrajnának kért költségvetési kerethez, a most bejelentett csomag lesz az egyik utolsó katonai szállítmány. A külügyminiszter a közleményben létfontosságúnak nevezi, hogy
az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölthessen be az Ukrajna támogatására alakult, ötven országból álló koalíció élén.
A most bejelentett katonai szállítmányt az amerikai készletekből juttatják el az ukrajnai hadszíntérre. A csomag tartalmaz a többi között légvédelmi rendszerekhez utánpótlást, tüzérségi lőszereket, különböző típusú rakétákat, romboló lőszereket, a kritikus infrastruktúra védelmére szolgáló felszerelést, valamint szállítási és kiképzési szolgáltatást.
A NATO-főtitkár arra figyelmeztette a nyugati szövetségeseket, készüljenek fel, hogy rossz hírek érkezhetnek az ukrán frontról – számolt be a Politico brüsszeli hírportálra hivatkozva a Mandiner. A háborúknak szakaszai vannak – mondta Jens Stoltenberg az ARD német közszolgálati médiának adott interjúban.
Stoltenbergnek nem ez az első negatív megjegyzése az orosz–ukrán háború kilátásaival kapcsolatosan. A főtitkár nemrég azt nyilatkozta, Ukrajna helyzete rosszabbodhat, ha a Nyugat nem szállít több fegyvert.
Mint ismert, Oroszország a múlt héten bejelentette, hogy növeli a hadserege méretét. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta azt a rendeletet, amely mintegy 170 ezerrel, összesen 1,3 millióra növeli a katonák létszámát.
A Politico szerint eközben alig sikerült haladnia az ukrán katonáknak a fél éven keresztül reklámozott ukrán ellenoffenzíva alatt. Stoltenberg szerint azonban az ukránok nagy győzelmeket értek el azzal, hogy visszaszorították az orosz hadiflottát a Fekete-tengeren.
A főtitkár az interjúban arra panaszkodott, hogy a szövetségen belül sok ország még mindig túl fontosnak tartja a nemzeti érdekeket.
Jens Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin győzelme veszélyeztetné a NATO tagjait. – Minél inkább támogatjuk Ukrajnát, annál hamarabb lesz vége a háborúnak – szögezte le.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyomást gyakorol az európai diplomatákra, hogy hagyjanak fel az Ukrajna NATO-csatlakozásáról szóló tárgyalásokkal – állítja Olekszij Goncsarenko, az ukrán parlament egyik tagja.
A volt odesszai polgármester fia, aki a vádakat a Telegram-csatornáján fogalmazta meg, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében működő ukrán küldöttség tagja.
– írta.
Goncsarenko azt állítja, több washingtoni forrás közölte vele, hogy Ukrajna Atlanti Szövetséghez való csatlakozásának gondolata felbosszantja az amerikai elitet, és még a háború után sem számíthat rá az ország – írja az InfoBrics.
A politikus továbbá kitért az ukrán elnök és Ukrajna fegyveres erőinek parancsnoka közötti súrlódásokra is, amely – mint írta– aggasztja Washingtont. Ráadásul úgy fogalmazott, szerinte arra kell számítani, hogy az Ukrajnának szánt következő segélycsomag lesz az utolsó.
– fogalmazott az ukrán politikus.
Orbán Viktor korábban leszögezte, Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért nem áll készen a csatlakozási tárgyalásokra.
Arra is felhívta a figyelmet a miniszterelnök, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén több pénzt kellene befizetnie a tagországoknak, valamint az európai mezőgazdaság is könnyen tönkre mehet.
Utóbbiakról a Financial Times is beszámolt egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.
Az Európai Tanács számára készült egy tanulmány, amely szerint minden tagállamnak jóval több pénzt kellene befizetnie az uniós költségvetésbe, miközben az EU-s támogatásaik drasztikusan lecsökkenhetnek, vagy akár el is apadhatnak. Egy londoni elemző erről azt mondta: az ukrán csatlakozás költségei senkinek nem fognak tetszeni.
Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott:
amelyről példátlan gyorsasággal és kellő tájékoztatás nélkül döntenének Brüsszelben.
A Financial Times szerint a legnagyobb vesztese a csatlakozásnak az európai agrárium lenne, ugyanis az ágazat támogatásai ötödével csökkennének Ukrajna óriási mezőgazdasági területeinek köszönhetően. Kijev az óriási termőföldterületeivel a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd eurót kapna.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be.
Ráadásul a kamara elnöke úgy vélekedett, hogy Ukrajna nem is tudna megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeknek az uniós gazdáknak és élelmiszerelőállítóknak meg kell felelniük.
De legalább ennyire jól járna a felzárkóztatási támogatásokkal is Ukrajna, hiszen a kohéziós alapból 61 milliárd eurót kapna Kijev, ami mások mellett a Magyarországnak járó támogatásokat is súlyosan érintheti.