POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2023.12.11.

Ukrajna nem lesz NATO-tag

Lassan szembe kell nézni az igazsággal.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyomást gyakorol az európai diplomatákra, hogy hagyjanak fel az Ukrajna NATO-csatlakozásáról szóló tárgyalásokkal – állítja Olekszij Goncsarenko, az ukrán parlament egyik tagja.

A volt odesszai polgármester fia, aki a vádakat a Telegram-csatornáján fogalmazta meg, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében működő ukrán küldöttség tagja.

„Sajnos nem lesz NATO Ukrajna számára. Felejtsük el – ez nem fog bekövetkezni”

– írta.

Goncsarenko azt állítja, több washingtoni forrás közölte vele, hogy Ukrajna Atlanti Szövetséghez való csatlakozásának gondolata felbosszantja az amerikai elitet, és még a háború után sem számíthat rá az ország – írja az InfoBrics.

A politikus továbbá kitért az ukrán elnök és Ukrajna fegyveres erőinek parancsnoka közötti súrlódásokra is, amely – mint írta– aggasztja Washingtont. Ráadásul úgy fogalmazott, szerinte arra kell számítani, hogy az Ukrajnának szánt következő segélycsomag lesz az utolsó.

„Egy év múlva, 2024 végén már nem kapunk több pénzt. Valószínűleg át kell majd állnunk a hitelből való működésre. Kölcsönt fognak adni, amit vissza kell majd fizetni, nem pedig támogatást, mint korábban”

– fogalmazott az ukrán politikus.

Eközben Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szólnak a viták Brüsszelben

Orbán Viktor korábban leszögezte, Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért nem áll készen a csatlakozási tárgyalásokra.

Arra is felhívta a figyelmet a miniszterelnök, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén több pénzt kellene befizetnie a tagországoknak, valamint az európai mezőgazdaság is könnyen tönkre mehet.

Utóbbiakról a Financial Times is beszámolt egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.

A világ egyik legbefolyásosabb üzleti lapja szerint az ukrán csatlakozással több jelenlegi tagország is nettó befizetővé válna.

Az Európai Tanács számára készült egy tanulmány, amely szerint minden tagállamnak jóval több pénzt kellene befizetnie az uniós költségvetésbe, miközben az EU-s támogatásaik drasztikusan lecsökkenhetnek, vagy akár el is apadhatnak. Egy londoni elemző erről azt mondta: az ukrán csatlakozás költségei senkinek nem fognak tetszeni.

Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott:

Ukrajna európai uniós csatlakozása egy „hetvenezer milliárd dolláros kérdés”,

amelyről példátlan gyorsasággal és kellő tájékoztatás nélkül döntenének Brüsszelben.

A Financial Times szerint a legnagyobb vesztese a csatlakozásnak az európai agrárium lenne, ugyanis az ágazat támogatásai ötödével csökkennének Ukrajna óriási mezőgazdasági területeinek köszönhetően. Kijev az óriási termőföldterületeivel a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd eurót kapna.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be.

Ukrajna óriási földterületei miatt belépésével az unióba alapvetően borítaná fel a mostani támogatási és élelmiszerbiztonsági rendszert.

Ráadásul a kamara elnöke úgy vélekedett, hogy Ukrajna nem is tudna megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeknek az uniós gazdáknak és élelmiszerelőállítóknak meg kell felelniük.

De legalább ennyire jól járna a felzárkóztatási támogatásokkal is Ukrajna, hiszen a kohéziós alapból 61 milliárd eurót kapna Kijev, ami mások mellett a Magyarországnak járó támogatásokat is súlyosan érintheti.

Ukrajna európai uniós csatlakozása egy „hetvenezer milliárd forintos kérdés”, amelyről példátlan gyorsasággal és kellő tájékoztatás nélkül döntenének Brüsszelben – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Dömötör Csaba közölte: nem világos, hogy egyes döntéshozók miért és milyen elvárások alapján akarják Ukrajnát minden más, évtizedek óta tagjelölti státuszban lévő országnál előbb az Európai Unió soraiban tudni, ugyanis – mutatott rá – a legkomolyabb kérdések megválaszolatlanok.

Utalt rá, hogy

egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumra hivatkozva a Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót – azaz hetvenezer milliárd forintot – kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója.

Kijelentette: Magyarországnak több fenntartása is van az eljárással és általában az ukrán tagsággal kapcsolatban, ugyanis Brüsszelben nem adnak semmilyen hivatalos választ arra, hogy az ukrán tagság milyen hatásokkal járna az egyes tagállamokban élőkre nézve.

A kiszivárgott belsős brüsszeli dokumentum szerint ugyanis Ukrajna csatlakozásával a legtöbb, ma uniós támogatásban részesülő tagország nettó befizetővé válna, emellett minden államban 20 százalékkal csökkennének az agrártámogatások azzal, hogy Ukrajna az EU legnagyobb mezőgazdasági termelőjévé válna – mondta.

Hozzátette: így leginkább az európai mezőgazdászok helyett a „behemót” – sokszor tengerentúli tulajdonban lévő – ukrajnai agrárvállalatok érdekeit szolgálná a csatlakozás, s nem tisztázott az sem, hogy a rendkívül nehéz helyzetbe kerülő jelenlegi uniós gazdákat miként kompenzálnák majd.

Dömötör Csaba szerint

az is érthetetlen, hogy Ukrajnának úgy hoznának létre „gyorsítópályát” – a legnagyobb vívmányaként a békét felmutató – Európai Unió felé, hogy az jelenleg hadviselő ország, amely területének egy jelentős részén orosz csapatok állomásoznak.

Az államtitkár úgy látja, sokat elmond a gyorsított eljárás arról is, hogy mit gondolnak Brüsszelben a demokráciáról akkor, amikor egy 70 ezer milliárdos kérdésről az emberek tájékoztatása és megkérdezése nélkül döntenének, Magyarországtól pedig elvárják, hogy „úgy döntsünk akár plusz befizetésekről is, hogy a nekünk járó pénzeket évek óta visszatartják”.

Rámutatott: Magyarország ilyen szempontból példát mutat, hiszen nemcsak a kormány foglal állást, hanem jövő héten az Országgyűlés is határozati javaslat elfogadásáról dönthet, a nemzeti konzultáción keresztül pedig bárki elmondhatta, és még el is mondhatja véleményét Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban.

Dömötör Csaba szerint

a következő időszakban komoly nyomást gyakorolhatnak majd Magyarországra, és „bármi szóba jöhet, amit már megszokhattunk”.

Nemcsak Brüsszelben fog „kiakadni a politikai nyomásmérő”, Magyarországon is egyfajta „politikai black friday akcióba kezdett minden külföldről pénzelt aktivista csoport és baloldali politikus” és látványosan „meg akarják akadályozni, hogy bármiféle párbeszéd legyen az ukrán tagságról” – vélekedett.

Ezzel együtt „ha ők tízszeres erővel támadják a konzultációt, akkor mi százszoros erővel fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy minden magyar elmondhassa ebben a kérdésben a véleményét” – húzta alá Dömötör Csaba.

Ukrajna uniós csatlakozásának negatív hatásairól írt cikket a Financial Times. A gazdasági lap szerint a háborúban álló ország felvétele elképesztő összegbe kerülne, ráadásul tönkre tenné a jelenlegi tagállamok agrártámogatási rendszerét is, továbbá veszélybe sodorná több ország felzárkóztatási forrásait. A lap egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva írta a cikket, amelyet Brüsszel egyelőre nem kommentált.

Brutális összegre, 186 milliárd euróra – mintegy 71 ezer milliárd forintra- lenne jogosult Ukrajna, ha a jelenlegi költségvetési szabályok szerint csatlakozna az Európai Unióhoz – számolt be a világ egyik legbefolyásosabb üzleti lapja.

A Financial Times birtokába jutott titkos elemzés szerint az ukrán csatlakozás több jelenlegi tagot is nettó befizetővé tenne.

Az Európai Tanács számára készült tanulmány szerint Ukrajna csatlakozása miatt minden jelenlegi tagnak a mostaninál jóval több pénzt kellene befizetnie az uniós költségvetésbe, miközben az EU-s támogatásaik drasztikusan csökkennének, sőt, akár el is apadhatnak. Egy londoni elemző erről azt mondta: az ukrán csatlakozás költségei senkinek sem fognak tetszeni.

A lap szerint az egyik nagy vesztes az agrárium lenne, ugyanis az ágazatban a tagállamok támogatásai az ötödével csökkennének. Ukrajna pedig az óriási mezőgazdasági területeinek köszönhetően a legnagyobb haszonélvező lenne, ugyanis a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd eurót kapna.

De legalább ennyire jól járna a felzárkóztatási támogatásokkal is Ukrajna, hiszen a kohéziós alapból 61 milliárd eurót kapna Kijev, ami mások mellett a Magyarországnak járó támogatásokat is súlyosan érintheti.

Brüsszel úgy akar dönteni Ukrajna EU csatlakozásáról, hogy nem árulja el, milyen hatásai lennének és mennyibe kerülne a tagállamoknak

– mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a napokban a közösségi oldalán. Dömötör Csaba szerint magyar szempontból is érdekes a brüsszeli elvárás, hogy fizessünk be többet a közösbe, miközben a nekünk járó forrásokat nem kapjuk meg.

„A kohéziós forrásokat fejlettségi szint alapján számítják ki, és mivel Ukrajna lejjebb húzná az EU fejlettségi átlagát, ez egyben azt is jelenti, hogy legalább 9 jelenlegi tagállam már nem lenne jogosult a támogatásokra. Azaz eddig kaptak támogatást, de az ukrán tagság esetén ezután nekik kellene fizetniük” – mondta a parlamenti államtitkár.

Magyarország nem támogatja a tárgyalások megkezdését és Ukrajna további pénzügyi finanszírozását is ellenezzük

– szögezte le a napokban Orbán Viktor. A kormányfő hibának nevezte, hogy az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését erőlteti. Orbán Viktor azt mondta: az azonnali csatlakozás helyett először stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni Ukrajnával.


 

Ez is érdekelhet

origo.hu

Fontos bejelentést tett a MÁV-Volán, ez mindenkit érint

origo.hu

Nagy a baj: megtámadták Amerikát

mindmegette.hu

Ezt lopják a magyarok a Lidlből és a Tescóból: durva adatok láttak napvilágot

hirtv.hu

Háború Ukrajnában és Izraelben - Szinte minden épület megsemmisült Avgyijivkában + videó

ripost.hu

Krémes sütés nélkül, 15 perc alatt összedobod

vg.hu

Az már biztos, hogy Milák Kristóf ott lesz az olimpián

origo.hu

Műtét után halt meg az esküvőjére készülő színész

travelo.hu

Ezek az európai repterek törlik el a 100 milliliteres szabályt

life.hu

Nem csak a tűrőképességeden múlik, hogyan éled meg a havivérzéssel és a PMS-sel járó fájdalmakat(x)

ripost.hu

„Kínos” – Verstappen máris beszólt Hamiltonnak

life.hu

A hüvelyflóra sokszínűsége: a mikrobiomunk egyéni mintázata(x)

ripost.hu

Őrületes felfedezést tett a James Webb űrtávcső, ez mindent megváltoztathat

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Ezek lesznek az új gyermekvédelmi törvénycsomag legfontosabb változásai

POLITIK

Neonácik életveszélyesen megfenyegették a XII. kerület alpolgármesterét

POLITIK

Ezer traktor Brüsszel utcáin, a gazdák haragja eléri az EU központját

POLITIK

Páratlan luxusingatlanba költöznek Gyurcsányék, csak az előleg 500 millió

POLITIK

Jámbor András munkatársa verte szét a józsefvárosi FIDESZ-irodát

POLITIK

Egyre elszántabbak az európai gazdák, blokkolják az ukrán határt, folyamatosak a tüntetések Brüsszel politikája ellen

POLITIK

Nemzetközi média a svéd miniszterelnök magyarországi látogatásáról

POLITIK

A volt NATO parancsnok buktatta le a dollárbaloldalt