Ukrajna felvétele megroppanthatja az Európai Uniót

Ukrajna uniós csatlakozásának negatív hatásairól írt cikket a Financial Times. A gazdasági lap szerint a háborúban álló ország felvétele elképesztő összegbe kerülne, ráadásul tönkre tenné a jelenlegi tagállamok agrártámogatási rendszerét is, továbbá veszélybe sodorná több ország felzárkóztatási forrásait. A lap egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva írta a cikket, amelyet Brüsszel egyelőre nem kommentált.

Brutális összegre, 186 milliárd euróra – mintegy 71 ezer milliárd forintra- lenne jogosult Ukrajna, ha a jelenlegi költségvetési szabályok szerint csatlakozna az Európai Unióhoz – számolt be a világ egyik legbefolyásosabb üzleti lapja.

A Financial Times birtokába jutott titkos elemzés szerint az ukrán csatlakozás több jelenlegi tagot is nettó befizetővé tenne.

Az Európai Tanács számára készült tanulmány szerint Ukrajna csatlakozása miatt minden jelenlegi tagnak a mostaninál jóval több pénzt kellene befizetnie az uniós költségvetésbe, miközben az EU-s támogatásaik drasztikusan csökkennének, sőt, akár el is apadhatnak. Egy londoni elemző erről azt mondta: az ukrán csatlakozás költségei senkinek sem fognak tetszeni.

A lap szerint az egyik nagy vesztes az agrárium lenne, ugyanis az ágazatban a tagállamok támogatásai az ötödével csökkennének. Ukrajna pedig az óriási mezőgazdasági területeinek köszönhetően a legnagyobb haszonélvező lenne, ugyanis a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd eurót kapna.

De legalább ennyire jól járna a felzárkóztatási támogatásokkal is Ukrajna, hiszen a kohéziós alapból 61 milliárd eurót kapna Kijev, ami mások mellett a Magyarországnak járó támogatásokat is súlyosan érintheti.

Brüsszel úgy akar dönteni Ukrajna EU csatlakozásáról, hogy nem árulja el, milyen hatásai lennének és mennyibe kerülne a tagállamoknak

– mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a napokban a közösségi oldalán. Dömötör Csaba szerint magyar szempontból is érdekes a brüsszeli elvárás, hogy fizessünk be többet a közösbe, miközben a nekünk járó forrásokat nem kapjuk meg.

„A kohéziós forrásokat fejlettségi szint alapján számítják ki, és mivel Ukrajna lejjebb húzná az EU fejlettségi átlagát, ez egyben azt is jelenti, hogy legalább 9 jelenlegi tagállam már nem lenne jogosult a támogatásokra. Azaz eddig kaptak támogatást, de az ukrán tagság esetén ezután nekik kellene fizetniük” – mondta a parlamenti államtitkár.

Magyarország nem támogatja a tárgyalások megkezdését és Ukrajna további pénzügyi finanszírozását is ellenezzük

– szögezte le a napokban Orbán Viktor. A kormányfő hibának nevezte, hogy az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését erőlteti. Orbán Viktor azt mondta: az azonnali csatlakozás helyett először stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni Ukrajnával.

Brüsszel Ukrajna európai uniós csatlakozásának erőltetése helyett inkább koncentráljon a fegyverszünet és a béketárgyalások előmozdítására – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szombaton a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

Hollik István a „Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására” című videójában első érvként említette, hogy Ukrajna háborúban áll, „ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható”.

Hozzátette: így nem lehet megmondani, hogy kit akarnak felvenni az unió tagjává. Ráadásul Ukrajnában „lábbal tapossák” a kisebbségi jogokat, „ezt mi, magyarok pontosan tudjuk” – jelentette ki.

A második érvként azt hozta fel, hogy az elmúlt két évben Ukrajna több pénzt kapott Brüsszelből, mint Horvátország, Szlovénia és Magyarország összesen az elmúlt hét évben. „De ez a pénz semmit nem változtatott meg: továbbra sincs béke, a harctéren pedig tovább folyik az öldöklés” – fogalmazott a politikus.

A harmadik érv az – folytatta Hollik István –, hogy ha Ukrajna belép az EU-ba, szinte biztos, hogy minden ország nettó befizetővé válik. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy senki nem kapna uniós támogatást, csak Ukrajna.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a Financial Times ki is számolta: Ukrajna legalább 186 milliárd euróra számíthatna a csatlakozás után.

„Ez irgalmatlan összeg. Persze Brüsszel arról nem akar beszélni, hogy ezt a tagállamoknak kéne összedobni”

– tette hozzá.

Az Ukrajna EU-tagsága elleni negyedik érvet ismertetve azt mondta: Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, és az országnak 10 évig kellett dolgozni azon, hogy az unió tagjává válhasson.

A többi tagállam is hasonló utat járt be, és a csatlakozás mindenhol legalább 6-7-8 évet vett igénybe.

„Soha nem volt kivételezés, soha nem volt gyorsítópálya. Ukrajna esetében se legyen!”

– szólított fel Hollik István.

„A Fidesz-KDNP álláspontja tehát világos: azért nyújtottuk be az erről szóló határozati javaslatot, hogy jövő héten az Országgyűlés is tárgyaljon erről a kérdésről. Sőt, Európában egyedüliként a magyar emberek is elmondhatják erről a véleményüket a nemzeti konzultáció segítségével” – közölte Hollik István.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be, hiszen az EU területének mintegy egyharmadával megegyező mezőgazdasági területtel bíró Ukrajna belépése az unióba alapvetően borítaná fel a mostani támogatási és élelmiszerbiztonsági rendszert.

Győrffy Balázs az MTI-nek pénteken nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg semmilyen formában nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, az ország uniós tagságából fakadó következmények beláthatatlanok az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve.

A kamara elnöke úgy vélekedett, hogy Ukrajna nem is tudna megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeknek az uniós gazdáknak és élelmiszerelőállítóknak meg kell felelniük.

Győrffy Balázs nemtetszését fogalmazta meg arra az esetre, ha Ukrajna úgy lehetne uniós tag, hogy nem kell megfelelnie minden előírásnak, és nem kell betartania azokat a jogszabályokat, amelyeket az uniós gazdáktól elvárnak.

Ezáltal olyan versenyhelyzet alakulna ki, ahol nem egyenlő esélyek mellett kerülnek piacra a termelők és a termékeik – jelezte.

A NAK elnöke szerint az a felvetés, hogy Ukrajnát egyszerűsített formában vegye fel az EU, méltatlan azokkal az országokkal szemben, akik évek vagy akár évtizedek óta igyekeznek megfelelni az unió által megkövetelt szigorú követelményeknek.

A balkáni térségre utalva emlékeztetett: ezek az országok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy képesek legyenek megvalósítani az uniótól kapott feladatokat.

Egyúttal rámutatott: míg utóbbiaknál indokolatlanul elhúzzák a bővítéshez kapcsolódó tárgyalási időszakot, addig Ukrajna számára teljesen érthetetlenül, felkészületlenül kínálnak tagságot. „Az Európai Unió eddigi működését is hiteltelenné teszi, hogy ha nem azonos eljárásrend és azonos elvek alapján kínálunk tagsági jogviszonyt az egyes tagállamoknak” – jelentette ki a NAK elnöke.

„Mi ezt határozottan elutasítjuk, és arra kérjük a kormányt és a kormányon keresztül az Európai Unió vezetőit, hogy ne ilyen formában akarják Ukrajnát az Európai Unióba beléptetni”

– jelentette ki Győrffy Balázs.

Ukrajna készüljön föl az uniós tagságra úgy, ahogy eddig minden tagjelölt ország megtette, és ha ezt teljesítette, akkor van miről beszélgetni. Pillanatnyilag ezt még témafelvetésnek sem tudjuk komolyan venni – mondta a NAK elnöke.

Migrációs kérdésekről, a jövő nyári EP-választásokról, valamint a NATO szerepéről és közös európai védelmi rendszerről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Le Point című francia hetilapnak adott, pénteken közzétett interjújában, melyben hangsúlyozta: egyáltalán nem időszerű Ukrajna uniós csatlakozása.

    Kijev EU-csatlakozásával kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: a csatlakozási tervek nem voltak kellőképpen előkészítve, nem sikerült úgy strukturálni, hogy "többet hozzon, mint amennyibe kerül".

    Leszögezte: Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért nem áll készen a csatlakozási tárgyalásokra.

    "Magyarország Ukrajna szomszédja. Akármit gondolnak az emberek Párizsban, Brüsszelben és Hágában, mi pontosan tudjuk, mi folyik Ukrajnában" - jelentette ki, ám cáfolta, hogy Budapest "vétózná" az uniós elképzeléseket.

    "Mondjuk inkább, hogy nem járulunk hozzá" - jelentette ki.

    "Az én nézetem az, hogy ha egyvalaki nem ért egyet, akkor nincs döntés" - tette hozzá.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén az EU többi tagországának is több pénzt kellene befizetnie, példaként Franciaországot említve, ahol így több mint 3,5 milliárd euró további éves befizetésre lenne szükség. Példaként említette továbbá az ukrán mezőgazdaságot is, mely ha beemelik az európai mezőgazdaságba, könnyen tönkreteheti a többi tagország mezőgazdaságát.

    Orbán Viktor ehelyett stratégiai partnerséget javasol Ukrajnával, melynek keretében különböző, a mezőgazdaságról, vámokról és biztonságról szóló szerződést lehet tető alá hozni Kijevvel.

    "Egyetértek az együttműködés magasabb szintre helyezésével, de nem a tagsággal" - összegezte álláspontját a miniszterelnök.

    Az ukrajnai magyar kisebbségre kitérve leszögezte: a kisebbségi jogok nem képezhetik alku tárgyait, Ukrajnának tiszteletben kell tartania őket a csatlakozási tervektől függetlenül.

    Arra a kérdésre, mely szerint Budapest akkor is hajthatatlan lenne-e az ügyben, ha az EU kifizetné Magyarországnak a befagyasztott 10 milliárd eurót, azt felelte, nem szabad összekeverni a technikai kérdéseket, mint például a pénzügyek, a történelmi kihívásokkal.

    "Az ukrán kérdés történelmi kérdés" - tette hozzá.

    Kiemelte, Magyarországon az emberek több mint kétharmada a csatlakozási tárgyalások ellen van, a parlament is.

    Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy általánosságban sosem támogatja a szankciókat, mert "nehéz akár egyetlen példát is találni az európai történelemben, ahol működtek volna a szankciók". Mint mondta, Európát "a rosszul megfogalmazott és rosszul kivitelezett szankciók" ügyében elárulták.

    "Mivel magyarázza, hogy bár Oroszország szankciók alatt áll, az amerikaiak megduplázták a nukleáris fűtőanyag-vásárlásukat? Amikor szankciókról beszélünk, mások, különösen az Egyesült Államok megkerülik őket és sikeres üzleteket hajtanak végre" - jelentette ki.

    Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő viszonyára kitérve a miniszterelnök elmondta, "Oroszország történelmileg, politikailag, földrajzilag más ország", s nem lehet összehasonlítani az Európai Unióval, sem az európai kontinenssel, melynek a szabadság az egyik alapvető értéke. Oroszországban, mint mondta, a legfontosabb kérdés nem a szabadság, hanem az egység megőrzése, egy hatalmas terület összetartása, és nem lehet elvárni, hogy Oroszország olyan legyen, mint Európa.

    "A kérdés az, hogy a köztünk lévő különbségek megakadályozzák-e az együttműködésünket" - vetette fel a kormányfő, hozzátéve: e logika mentén a bolygó kétharmadával nem lehetne együttműködni.

    "Oroszország itt van és erős" - fogalmazott.

    Emlékeztetett arra, hogy mivel kommunista országban született, megtapasztalta a kétpólusú logikát, mely szerint a Nyugat az egyik, a Szovjetunió a másik oldal, és aláhúzta, nem szeretné, ha a világ visszatérne ehhez a gondolkodásmódhoz.

    "Ez egy amerikai betegség" - jelentette ki, kifejtve, hogy az Egyesült Államok az az ország, amely úgy gondolja, léteznek bizonyos univerzális értékek, melyeket a világon mindenhol ugyanúgy kell látni.

    "Nekem ez nem tetszik, mi másként közelítjük meg a dolgot. Létezik egy kulturális alap, és az emberek ennek mentén dönthetik el, milyen értékek és politikai berendezkedések felelnek meg nekik leginkább" - magyarázta.

    Hozzátette: "nem várhatjuk el a nem nyugatiaktól, hogy úgy viselkedjenek, mint mi".

    "Ez az amerikai, univerzalista megközelítés, ez okoz számos konfliktust a világban" - mondta.

    A NATO-val kapcsolatos kérdésre válaszul Orbán Viktor közölte, szükség van az észak-atlanti katonai szövetségre, az ugyanis napjainkban sokkal erősebb Oroszországnál, mely az ukránokat sem tudta legyőzni.

    "Megvan azonban annak a kockázata, hogy az amerikaiak elhagyják Európát. Ezért nekünk, európaiaknak meg kell szerveznünk a saját védelmünket, ezért én támogatom a védelmi kiadások növelését" - szögezte le, hozzátéve, hogy a közös európai védelmi iparban Franciaországnak fontos szerepet kell vállalnia.

    Ha Európa nem tanulja meg megvédeni magát, örökre Amerika árnyékában marad - húzta alá.